100 másodperc alatt az egészséges szervezet immunsejtjei megölik a rákos sejteket is

Tudósok megállapították, hogy az emberi test spontán módon öli meg akár a daganatokat minden nap.

Nem tart tovább 100 másodpercnél a test immunsejtjeinek, hogy azonosítsák és…

Tudósok megállapították, hogy az emberi test spontán módon öli meg akár a daganatokat minden nap.

Nem tart tovább 100 másodpercnél a test immunsejtjeinek, hogy azonosítsák és megöljék a rákos sejteket. Az immunsejtek “spontán” változásokon mennek keresztül napi szinten, ami elvezeti őket a rákos sejtekhez, ha éppen nem immunrendszerünk szorgalmas felügyeletét látják el, állapították meg Melbourne-i tudósok.

immu
A Walter és Eliza Hall Intézet egyik kutatócsoportja megállapította, hogy az immunrendszer a felelős a korai stádiumban lévő potenciálisan rosszindulatú B immun sejtek megszüntetéséért, mielőtt azok B-sejtes limfómává (más néven non-Hodgkin limfómává) fejlődnének. A tanulmány eredményeit a Nature Medicine című folyóiratban tették közzé.

Az immunrendszer alapvető feladata, hogy felismerje a “saját” (a szervezet saját sejtjei) és a “nem saját” sejteket (egy antigén, egy vírus, gomba, baktérium, vagy bármilyen idegen szövetdarab, valamint néhány méreganyagot). Hogy foglalkozzon a nem saját vagy antigénekkel, a rendszer speciális sejteket gyárt – a fehérvérsejteket – , hogy felismerjék és megszüntessék azokat. Mindannyian egy bizonyos veleszületett immunitással jövünk a világra. Ahogy kölcsönhatásba lépünk a környezettel, az immunrendszer egyre hozzáértőbben véd bennünket. Ezt nevezik szerzett immunitásnak.

Sok érett fehérvérsejt erősen specializálódott. Az úgynevezett T-limfocitáknak (csecsemőmirigy eredetű) különböző funkcióik vannak, többek között az immunválasz különböző aspektusai bekapcsolásában, azután (ami ugyanolyan fontos) a kikapcsolásában. Egy másik limfocita a B sejt, ami antitesteket gyárt. Egy nagyobb fajta fehérvérsejt, a gyökfogó az úgynevezett fagocita (leginkább a makrofág), amely felfal mindenféle hulladékot a szövetben és a véráramban, és figyelmeztet bizonyos T sejteket az antigének jelenlétére.

A T sejtek alapvetően felismerik az ellenséget, majd gránátokat dobálnak a rákos sejtre, amíg az fel nem robban,” – mondja Misty Jenkins a Peter MacCallum Rákközpont immunológusa. “A T sejtek olyan fehérvérsejtek, amelyek kulcsfontosságúak a szervezet immunválaszában. Normális esetben ha a T sejt elkezdi megölni a célt, az egyetlen módja, hogy megtudjuk, hogy elérte a kitűzött célt, vagy hogy megölte, amikor fizikailag kezd meghalni.

Ugyanakkor a B sejtek egy specifikus antigénhez, és ezen antigének elleni antitestekhez kötődnek, így töltve be az antigénprezentáló sejtek szerepét, és az antigén kölcsönhatás által memória B sejtté fejlődnek az aktiválás után.

Ez az immunrendszer felügyelet magyarázza, amit a kutatók az intézetben “meglepő ritkaságú” B sejtes limfómának hívnak az emberi populációban, tekintve, hogy milyen gyakran történnek ezek a spontán változások. A felfedezés elvezethet egy korai figyelmeztető teszt kifejlesztéséhez, amely segít beazonosítani a B sejtes limfóma kockázatos betegeket, lehetővé téve egy megelőző kezelést, hogy megakadályozzák a daganatok növekedését.

Minden B sejt – akár egészséges vagy rákos – felületén fehérjék vannak. Hogy kezeljék a pácienseket a betegséggel, a kutatóknak meg kell találniuk annak a módját, hogy újraprogramozzák a T sejteket, hogy megtalálják a fehérjéket, és megtámadják a B sejteket, melyek hordozzák azokat.

[adsense]

Dr. Axel Kallies, David Tarlinton adjunktus, Dr. Stephen Nutt és kollégái tették a felfedezést, miközben vizsgálták a B sejtes limfómák fejlődését.

Dr. Kallies szerint a felfedezés választ nyújtott arra, hogy a B sejtes limfóma miért fordul elő ritkábban a vártnál a lakosság körében. “Mindegyikünk immun B sejtjeiben spontán mutációk fordulhatnak elő, a normális funkciójuk eredményeként,” – mondja Dr. Kallies. “Ezek után egyfajta paradoxon, hogy a B sejtes limfóma mégsem gyakoribb az emberi populációban.

Az a megállapításunk, hogy a T sejtek általi immunrendszer felügyelet lehetővé teszi ezeknek a rákos és korai rákos sejteknek az időbeni felismerését, választ ad erre a kirakósra, és bizonyítja, hogy az immunrendszer felügyelete elengedhetetlen ezen vérrák kifejlődésének megakadályozásában.

A B sejtes limfóma a leggyakoribb vérrák Ausztráliában, mintegy 2800 embert diagnosztizálnak vele évente, és a legyengült immunrendszer nagyobb kockázatot jelent a betegség kialakulásában.

A kutatócsoport akkor tette a felfedezést, amikor azt vizsgálták, hogyan változnak a B sejtek, amikor kialakul a limfóma. “A kutatás részeként ‘letiltottuk’ a T sejteket, hogy elnyomjuk az immunrendszert, és meglepetésünkre azt találtuk, hogy a limfóma hetek alatt kialakul, ami általában évekbe telik,” – mondja Dr. Kallies. “Úgy tűnik, hogy az immunrendszerünk jobban felszerelt ahhoz, mint ahogy azt korábban képzeltük, hogy beazonosítsa és megszüntesse a rákos B sejteket, egy folyamat, amit az immun T sejtek vezérelnek a szervezetünkben.

Tarlinton adjunktus szerint a kutatás lehetővé teszi a tudósok számára, hogy azonosítsák a korai rákos sejteket a fejlődésük kezdeti szakaszában, lehetővé téve a korai beavatkozást a B sejtes limfóma kockázatos betegeknél.

A betegek többségénél az első jele annak, hogy valami nincs rendben, egy kialakult tumor megtalálása, ami sok esetben nehezen kezelhető,” – mondja Tarlinton adjunktus. “Most, hogy tudjuk, hogy a B sejtes limfómát elnyomja az immunrendszer, felhasználhatjuk ezt az információt, hogy kidolgozzunk egy diagnosztikai tesztet, amely felismeri az embereknél a betegséget a korai szakaszában, mielőtt a daganatok kialakulnak, és rákbetegséggé fejlődnek. Már vannak terápiák, melyek eltávolítják ezeket a ‘rendellenes’ B sejteket a veszélyeztetett betegekben, úgyhogy amint kifejlesztik a tesztet, az gyorsan átültethető a klinikai alkalmazásba.

Forrás: ujvilagtudat.blogspot.hu

Normális esetekben mindenki egészségesen születik.

Így minden betegség felfogható úgy, hogy az egy „hozzáadott dolog”. A gyógyszeres kezelés úgy akarja ezt gyógyítani, hogy még további anyagokat ad hozzá. Ezért ez alapjaiban hibás hozzáállás.
A gyógyítást „takarítással” kell tehát kezdeni, azaz eltávolítani a megbetegedést okozó „hozzáadott” dolgokat, anyagokat.

A rákos elváltozás savas kémhatású környezetben alakul ki. Ilyenkor a vér szennyezetté válik, megjelennek benne a paraziták baktériumok, férgek, vírusok is. Tehát meg kell szüntetni a savas környezetet.

Dr. Hulda Clark például azzal kezdi a gyógyítást, hogy minden fémet eltávolít a szájból (amalgám fogtömések, hidak), majd intenzív méregtelenítést végez a testben, a „Zapper” nevű egyszerű készülékével pedig elpusztít a testben minden parazitát. Ezután kitisztítja a beleket, a májat és a veséket. Ezzel megszünteti a ráknak kedvező szennyezett, savas környezetet. A test védekező rendszere így már legyőzi a rákot.

A spanyol Dr. Isaac Goiz Durán neodímium „biomágnes párokkal” éri el, hogy megszűnjön a vér savas kémhatása, és elpusztuljanak a vérben lévő paraziták. Kb. 15 perc alatt ér el a rákos betegeknél jelentős állapot javulást, a betegei végül gyógyultan távoznak. Nincs szike, nincs kemoterápia, csak mágnesek.

…És folytathatnánk a sort a mexikói, vagy akár magyar orvosokkal, akik már évtizedekkel ezelőtt tudták a „titkot” és sikeresen gyógyították a rákot egyszerű, természetes módszerekkel.

Összességében kerüljük a szervezetünk mérgekkel való telítését, próbáljunk minél több természet adta nyers zöldséget, gyümölcsöt fogyasztani, így immunrendszerünknek kevesebb esélyt adva az elgyengülésre.

Forrás: ujvilagtudat.blogspot.hu