A harvardi idegsebész elismerte: Van élet a halál után!

Mi vár ránk a halál után? Ez a kérdés talán egy idős magával az emberiséggel. Számos véleményt és érvelés lehet hallani a halál utáni létről szóló beszámolókat illetően. Az biztos, hogy ebben a témában Dr. Eben Alexander beszámolójánál nehéz kielégítőbbet találni…

Az eset előtt Dr. Alexander nem hitt a lélek létezésében. Orvosi egyetemen tanult, olyan emberek körében, akik teljesen materialista felfogásban éltek. A lélek létezését, nem tekintették tudományos ténynek. Mint  a legtöbb szkeptikus, a halál utáni élményekről szóló beszámolókat elintézte azzal, hogy ezek csak az emberi elme illúziói. Nézeteit azután változtatta meg, amikor egy bakteriális fertőzés miatt, hét napra kómába esett.

Ezalatt a hét nap alatt számos világot bejárt, köztük a Mennyországot is. Tapasztalatait közérthetően, valahogy így fogalmazta meg:

"A halál utáni élet sokkal valódibbnak tűnt, mint az az élet, amit a Földön töltöttem. Mintha a földi lét, csak egy mesterséges, kavargó álomvilág lenne csupán… A halál után nem vár más, csak tiszta és tömény SZERETET. Ha meg akarjuk érteni az univerzumot, előbb meg kell értenünk a szeretetet." 

Mindenről telepatikusan kommunikáltunk. Nem volt szükség beszédre többé. Nem különült el többé az én és az egész. Minden kérdésre amit feltettél magadban, azonnal választ kaptál…

soul-leaving-bodyy

Tapasztalatait tudományos szemszögből is értelmezte: 

“Proof of Heaven” – /Bizonyíték a Mennyország létezésére/ című könyvében számos olyan tudományos tézisre is rácáfol, melyet sűrűn hangoztatnak a téma ellen érvelő orvosok. Mivel ez az átlagember számára – aki nem járatos az idegrendszer működésének rejtelmeiben – nehezen értelmezhető, ezért megpróbáltuk – a teljesség igénye nélkül – közérthetően bemutatni őket:

1. Az agytörzs primitív programja, amivel csökkenti a távozás fájdalmát és szenvedését, nem elég összetett ahhoz, hogy ilyen összetett és bonyolult képeket mutasson az agynak.

2. Mint ahogy a limbikus rendszer mélyén tárolt emlékek – amiket elég mélyen tárolunk  ahhoz, hogy a gyulladás ne érje el az érintett terülteket – sem elég összetettek és egybefüggőek ahhoz, hogy magyarázattal szolgáljanak mindarra, amit a kóma ideje alatt tapasztalt.

3. DMT robbanás.  DMT, egy természetes formában fellelhető anyag, melynek fogyasztása erős és színes hallucinációkhoz vezet. Csakhogy a hallucinációkhoz szükséges külső, behatások, amik stimulálják az agy érintett területeit. Azonban a gyulladás alatt, ez a terület károsodott és csaknem leállt, így nem reagálhatott volna a DMT-re. Emellett, a kóma idején, olyan külső behatások sem érhettek, amik kiválthattak volna hallucinációt. Így ezzel sem magyarázható a testen kívüli élmény. DMT

4. Az újraindítási-jelenség – különféle, egymástól független felszínre törő memóriaképekből összeálló "kisfilm" ez, amit azután látunk, hogy kijövünk a kómából. Állítása szerint, kevéssé valószínű, hogy erről lenne szó, hiszen emlékképei tiszták ráadásul mindaz amit látott, nem kapcsolódott hozzá …

Hisszük-e vagy sem, Dr. Alexander története a leghitelesebb és tudomány szempontból is legjobban alátámasztott beszámoló a halál utáni élet témakörében. Könyve világszerte is rengeteg példányban kelt el, így persze nem kizárható, hogy egyszerű médiamanipulációról van szó. Mint ahogy az sem, hogy amit ír, az mag az igazság. Ezt, már mindenki döntse el maga….