A leghíresebb betyárjaink

A leghíresebb betyárok áttekintése

 

Betyároknak hagyományosan azokat az újkori Magyarországon élt útonállókat, zsiványokat, bujdosó rablókat, fosztogató szegénylegényeket nevezzük, akik…

A leghíresebb betyárok áttekintése

 

Magyarországon a kóborlásból, fosztogatásból élők számának rohamos növekedése először a XVII-XVIII. század fordulóján kezdett súlyos társadalmi problémát jelenteni. Az elbocsájtott végvári katonák tömegei, bűncselekmények miatt vagy „politikai okokból” bujdosó szegénylegények, az elavult osztrák katonaállítási rendszer által „kitermelt” katonaszökevények, munkátlan csavargók, valamint a fokozatosan növekvő számú (és így egyre szegényebb) zsellérek adták a társadalmi bázisát az ekkoriban kialakuló „betyárvilágnak”. Voltak persze olyanok is, akik egyéni tragédiájuk, szerelmi csalódásaik, kisebb bűneik miatt sodródtak bele a betyárok életébe. A hírhedt betyárok legtöbben a Dél-Alföldről (nevezetesen Csongrád megyéből) származtak és arrafelé is követték el rablásaikat. Bár betyárok Erdélyben is voltak, innen igazából senki sem emelkedett ki közülük olyan idealizált hőssé, mint  például az Alföldön.

 

A betyárok egy része népi hőssé vált, – főként akik a magyar szegény emberek szempontjából „jó” ügyért álltak ki; például az elnyomó osztrák zsandárok, vagy pökhendi gazdag urak kárára cselekedtek, a magyar szabadságért küzdöttek, vagy szomorú és jogosnak érzett okokból kifolyólag váltak betyárrá, netán valóban a szegényeket és elesetteket segítették –, többségük azonban az emberek által rettegett és a korabeli köztudatban is gazembernek tekintett zsivány volt. Az elszaporodó lótolvajok, útonállók, gyilkosok, vásárokban és kocsmákban verekedő betyárok súlyos veszélyt jelentettek az ország rendjére és békéjére, az emberek biztonságára. Hogy a korábban szinte mindenki által elítélt, haláluk után pedig hamar elfelejtett betyárok után a XIX. század derekán sok „derék betyárt” is számontartottak, az annak is köszönhető, hogy a szabadságharc és a kiegyezés közötti osztrák elnyomás idején már/még érdemnek számított a hatalmat és annak képviselőit kijátszani. Természetesen nem feltétlen jó tettei miatt vált valaki hírhedt betyárrá: sok esetben talán csak arról volt szó, hogy valaki oly régóta és oly ügyesen csúszott ki mindig a zsandárok kezei közül, hogy lassacskán már országszerte elkezdték kalandos történeteit elbeszélni, mindig egy kicsit jobban kiszínezve… A „klasszikus” magyar betyárvilágnak a kiegyezés után szakadt vége. Az 1868-ban kinevezett kormánybiztos Ráday Gedeon nagy apparátussal, kérlelhetetlen következetességgel és gyakran kegyetlen szigorral – de eredményesen – számolta fel a vidék életét megkeserítő betyárvilágot.

 

Noha a betyárok (egy-két legendás kivétellel) nem váltak olyan nemzeti hősökké, mint a Balkánon a törökök ellen harcoló megfelelőik; sokuk személyével kapcsolatban mégis számos népköltészeti mű, ballada, monda, dal, regény, játék és tánc keletkezett. Ezek egy része valós eseményeket vagy jellemvonásokat örökít meg, mások pusztán mesének tekinthetők.

 

A betyároknak több fajtáját is megkülönböztethetjük, több szempont szerint is. A „gyalogbetyárokat” –  akiknek se lova, se felszerelése nemigen volt – például nem sokra tartották, míg a lovas betyárok egy sokkal „előkelőbbnek”, elismertebbnek tekintett kategóriát képviseltek. A betyárok megkülönböztetése azonban sokkal értelmesebb cselekedeteik alapján. Be kell valljuk, hogy a betyárok többsége közönséges bűnöző volt. Legrosszabbjaik – akiket nemzeti nagyjaink is a magyarság egyik legkártékonyabb ellenségének tekintettek – gátlástalanul fosztogattak, válogatás nélkül gyilkoltak és kegyetlenkedtek, egyetlen céljuk a zsákmányszerzés volt. Az úgynevezett „futóbetyárok” ellenben sajnálatra méltó, üldözött szegénylegények voltak, akiknek élete az állandó bujdosásból, menekülésből, alkalmi bűncselekményekből állt. A betyárok legnevesebb „fajtáját” pedig azok legendává vált „derék, igazi betyárok” alkották, akik hírhedtek voltak az elnyomó hatalom kijátszásáról, és híresek a szegények segítéséről, bátorságukról és epekedő leányok sorának szerelméről. Az efféle betyároknak utólag még bűneiket is elnézték, sőt, kisebb bűncselekményeik, melyek a szegény társadalmi rétegek szemében az igazság érzetét keltették, még valódi virtusszámba is mentek. Nyilván a fennmaradt betyármondák többsége róluk, ez utóbbi „kategóriáról” szól, mégha legtöbbször kissé kiszínezve és a pozitív cselekedetek, valamint jellemvonások felnagyításával is. A „betyárromantika” e leghíresebb alakjait, azokat a nép hőssé vált betyárokat vesszük most sorra néhány mondatban, akiknek bár bűneik elvitathatatlanok, bizonyos cselekedeteikből kifolyólag mégis a szegény emberek által tisztelt hősökké váltak.

 

Angyal Bandi (1760–1806)

Angyal Bandi, a legrégebbről ismert, országos hírű igazi betyár – persze voltak előtte is közismert betyárok, azonban amolyan „klasszikus”, országos hírű lovas „derék” betyárként ő volt az első.

 

Ónody András néven, Sajószentpéteren látta meg a napvilágot; és amiben még kitűnik betyár elődei és utódai közül: ő nemesi származású volt. A róla fennmaradt számtalan történetnek épp ez volt az egyik pikantériája, mivel az embereket kiemelten foglalkoztatta az „úri betyár” története.

 

Nem tudni, hogy az iskolázott, négy nyelvet beszélő, nemes származású Ónody András miért sodródott a „betyáréletbe”. Az 1780-as évektől kezdve lovakat lopott (általában a Hortobágyról), orgazdasággal foglalkozott, várásokat szalajtott szét. 1787-89-ben két évet ült a kassai börtönben – nyolc évi büntetésének ilyen fokú enyhítését is nagyrészt származásának és rokoni kapcsolatainak köszönhette. Szabadulása után felkereste régi cimboráit, folytatta korábbi életmódját. Rablásait főként Borsod, Gömör és Abaúj megyékben, valamint a Hajdúságban, a Hortobágyon és a Nagykunságban követte el; több megyében körözték. 1799-ben ismét két évre ítélték az ekkor már Angyal Bandiként ismert Ónodyt, azonban mivel önszántából nem vonult börtönbe, ezért országos körözést adtak ki ellene. Az időközben négy évre súlyosbított börtönbüntetését azonban már nem kezdte meg, mert 1806 novemberében, bujkálás közben egyik birtokán meghalt kelevényben.
Angyal Bandit jó kiállású embernek tartották; jellemző volt rá, hogy cifra pásztorgúnyában járt, borzas bajszát pedig pödörve viselte. Halála után ő lett a lovas betyár mintaképe, sok szegénylegény és bujdosó példaképévé vált, akik közül többen nevét is felvették.

 

Juraj Jánošík (1688–1713)

A magyarországi nemzetiségek közül kétségkívül a rácok (szerbek) álltak legközelebb a betyáros életmódhoz, a rablásból és gyilkolásból való önfenntartáshoz. És bár alighanem a legtöbb nemzetiségi betyár közülük is került ki, a szerb banditák túlnyomórészt véreskezű, kegyetlen gyilkosok voltak, akikről magyar embernek nem sok oka lett volna meséket zengeni. Valószínűleg ezért lehetséges, hogy a leghíresebb nemzetiségi betyár – még ha nem is tartozik a „klasszikus” betyárok típusához – a Magyar Királyság egyik békésebb természetű népéből, a tótok (szlovákok) közül került ki.

 

Ő volt Juraj Jánošík, aki Juro, vagy magyarosan Jánosik György néven is ismert. A Trencsén vármegyei Terhelyen (akkoriban Tyerchova) született. 18 évesen beállt Rákóczi seregébe. A trencséni csatában fogságba esve, kényszersorozás útján a császári seregbe került, ahol megismerkedett egy hírhedt zsiványkapitánnyal, akinek 1711-ben beállt a Kiszucai-hegyekben bujdosó bandájába. Jánošík később maga lett a betyárcsapat kapitánya, melynek élén a Felvidék hegyei közt folytatta rablásait, valamint Lengyelországból csempészett lovakat. 1713 márciusában elfogták és Liptószentmiklóson kegyetlenül (horoggal átszúrással) kivégezték.

 

Később, mikor a születő szlovák nemzeti mozgalomnak példaképekre volt szüksége, Jánošík alakja fokozatosan az elnyomás elleni szimbólummá, sőt, „szlovák nemzeti hőssé” magasztosult.

 

Zöld Marci (1790–1816)

 

Berettyóújfaluról származó híres alföldi, sárréti betyárvezér. Bátor lovas és vakmerő zsivány hírében állt, aki kifosztotta az uraságokat és vonzó külseje miatt a lányok kedvence is volt. 1816 késő őszén a fegyverneki pusztában társaival együtt elfogták és felakasztották. Személye rövidesen a magyar irodalom, a betyárballadák és a ponyvaregények egyik leggyakrabban ábrázolt alakjává vált, esetenként még népművészeti alkotásokon is megjelent…

 

Rózsa Sándor (1813–1878)

Kétségkívül a leghíresebb betyár. A szegedi tanyavilágban született, egy híres lótolvaj fiaként. Első bűntettét 23 évesen követte el két társával: elloptak két tehenet, amiért Rózsát másfél évi börtönbüntetésre és háromhavonkénti 25 botütésre ítélték. Ő azonban 10 hónap után megszökött a szegedi börtönből és amolyan tipikus „futóbetyárrá” vált, akinek élete az állandó menekülésből, a pusztában és tanyákon való bujkálásból állt. Lovakat és marhákat hajtott el, tanyákat és udvarházakat rabolt ki, katonákat és más hivatalos személyeket megölt. A folyamatos üldöztetésbe belefáradva 1844 végén kegyelemért folyamodott, kérvényét azonban elutasították.

 

1848 őszén Kossuth engedélyével és menlevelével szabadcsapatot szervezett a szerbek ellen, azonban 150 fős csapatát fegyelmezetlenség miatt pár hónapon belül feloszlatták. Alighanem a szabadságharcban való részvétele is hozzájárult ahhoz, hogy később oly nevezetes népi hőssé vált. Az időközben letelepedő és megházasodó Rózsa Sándort azonban a szabadságküzdelem második felében már hiába kérték csapata újjászervezésére, mert a békés útra térő bandavezér azt állította, hogy mióta becsületes ember lett, korábbi társai kutyába sem veszik.

 

A szabadságharc leverése után – amikor már forradalmi szervezkedéssel is vádolták – ismét menekülnie kellett (melynek során családját hátrahagyva, az elfogására érkező egyik katona megölése árán tudott meglépni) és fejére kirívóan magas, 10 000 ezüstforintos vérdíjat tűztek ki, valamint háromnyelvű, országos körözőlevelet adtak ki. A hajtóvadászatok mellett különféle szigorú intézkedéseket is foganatosítottak az ekkor már legendás betyár elfogása végett: például súlyos büntetésre számíthatott mindenki, aki egy betyárnak szállást vagy élelmet adott. Letartóztatták Rózsa Sándor feleségét is, ám értékelhető információkat tőle sem tudtak szerezni férje hollétéről. Éveken át hiába üldözték. Egyre szorult a hurok, mindenkit letartóztattak, akinél Rózsa Sándor megfordult (noha a nevét óvatosságból ekkoriban nemigen mondta ki senki), minden apró jelből próbáltak a nyomára bukkanni, egy alkalommal pedig két vadászó pandúr majdnem véletlenül találtak rá, ám őket néhány puskalövéssel elzavarta. Rejtőzködés, váratlan felbukkanások, kalandos szökések, lövöldözések, lovas üldözések…ezek jellemezték Rózsa Sándor ekkori életét. Végül a betyárvezér szemében gyanúba keveredett a Rózsát sokszor megmentő és bújtató egyik gazda, akit ezért Rózsa felelősségre akart vonni. Az incidens azonban dulakodássá fajult, melynek során Rózsa egykori segítője halálos sebet kapott, a gazda felesége viszont fejszével fejbecsapta, majd a szomszédok segítségével megkötözte az eszméletlen betyárt. 1857 derekán így – a sors különös fintoraként egykori társa és egy asszony révén – került fogságba az évtizedeken át hasztalan üldözött, hírhedt Rózsa Sándor.

 

Először kötél általi halálra, majd a császár kegyelméből életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. A hírhedt kufsteini várban, később pedig a theresienstadti börtönben raboskodott, szigorú őrizet alatt. 1868 áprilisában azonban mindenki meglepetésére – Mária Valéria hercegnő születésének alkalmából – váratlanul amnesztiával kiengedték.

 

Rózsa Sándor mindig szerette az igazságot – a maga érzete szerint persze. Az ő esetében valódi értelme volt a „betyárbecsületnek” is. Ártatlan embereket igyekezett nem bajba keverni és legtöbbször a jómódúaktól lopott, a szegényeket, valamint az őt segítőket pedig gyakran megjutalmazta, ígéreteit megtartotta. A zsákmányt társaival egyenlően osztotta szét, saját magának sosem juttatott többet. Tulajdonképpen rendkívül igazságszerető ember volt, csak a módszerei nem illettek modern, rendes ország kereteibe. 1868-as szabadulása után sokak meghökkenésére Pestre utazott, és azt kérte a miniszterelnöktől, hogy hadd lehessen pandúr és ő, a betyárvilág alighanem legjobb ismerője, ezután hadd üldözze a törvényszegőket. Kérését azonban írástudatlanságára hivatkozva elutasították. Így Rózsa hiába próbált jó útra térni, rövidesen ott folytatta, ahol elfogatása előtt abbahagyta. Társaival postakocsikat raboltak ki, vonatokat siklattak ki, lövöldözésekbe keveredtek. Megsebesülésekor elfogták, de a várbörtönből megszökött. 1869 januárjában aztán Ráday Gedeon csellel Szegedre csalta és ott elfogatta. Halálra ítélni nem merték, mert tudták, hogy a szegények nagy „szabadsághőse” azon nyomban mártírrá válna. Így végül életfogytiglani börtön lett a sorsa. A hírhedt szamosújvári börtönbe szállították, ahol egészsége leromlott és a „betyárkirály” tömlöcben halt meg, tüdőbetegségben, 1878. november 22-én, 65 éves korában.

 

Rózsa Sándor már a saját korában is legendává vált. Nevét ismerték az országhatárokon túl is, életéről és kalandjairól irodalmi művek születtek. Mondák, népdalok, tetteit és kalandjait elbeszélő történetek egész tömkelege fűződik nevéhez. Sötét hajú és bajszú, szigorú tekintetű ember volt. Betyártettei főként az Alföldhöz (különösen a Dél-Alföldhöz) kapcsolódtak, ám országszerte tudták, hogy semmi jót nem jelent, ha „Rózsa Sándor összevonta a szemöldökét”…Mondták róla, hogy soha senki nem hallotta káromkodni, és mondtak még persze sok mást is, aminek jó ha a fele igaz. Azt mindenesetre senki nem vitathatja el tőle, hogy ő lett hazánk leghíresebb, legtöbbet emlegetett, igazi kalandos életű betyárja.

 

Sobri Jóska (1809–1837)

Sobri Jóska, másként: Zsubri Jóska, eredeti nevén: Pap József, egy kanász fiaként látta meg a napvilágot a Sopron melletti Sobor majorban, melyről későbbi nevét is kapta. Betyárcsapatával híres, rajtaütésszerű rablótámadásokat hajtottak végre a Dunántúlon, egy ízben még császári ezredes kastélyát is kifosztották. 1837. február 17-én (Tolna és Somogy megye találkozásánál) a Lápafő határában lévő erdőben kerítették be Sobri Jóskát, a hírhedt dunántúli betyárt és csapatát a zsandárok. Végsőkig elszánt tűzharc alakult ki az erdőben, a sarokba szorított betyárok még sebesülten sem adták meg magukat. Miután Sobri embereit a zsandárok – súlyos veszteségek árán – sorra lelőtték, a sebesült bandavezért pedig egyre szorosabban körülvették, kilátástalan helyzetét látva Sobri Jóska egy fának támaszkodott és szíven lőtte magát.

 

A közismerten helyes, magabiztos, hetyke és halált megvető bátorságú Sobri Jóska mindössze 27 éves volt. Alighanem Rózsa Sándor után a leghíresebb magyar betyárrá vált. Sobri azonban kétes hírnevét sokkal rövidebb életidő alatt „érdemelte ki”, mint Rózsa Sándor. A Dunántúl rettegett betyárja, Sobri Jóska neve körül is valóságos kultusz alakult ki: balladák, mondák, népdalok és táncok őrzik emlékét, a róla szóló népballadák pedig idővel őt is afféle tulajdonságokkal ruházták föl, mint például, hogy csak a gazdagokat bántotta, a szegényeket pedig segítette, és hasonlók.

 

Vidróczki Márton (1837–1873)

Legendás mátrai betyár. A Heves megyei Mónosbélről származott, apja juhász, ő maga pedig gyermekként kondásbojtár volt. 1859-ben besorozták, ám ő megszökött a katonaságtól és betyárnak állt. Egyszer Verpeléten elfogták és becsukták, ám néhány év múlva a börtönből is megszökött. A Mátrában és vidékén kalandozott, rendszerint csak a gazdagoktól rabolt, a szegényeket nem bántotta (de volt, hogy nemes úr életét is pont ő mentette meg). Ha máshonnan nem, „A Vidrócki híres nyája

 

Csörög-morog a Mátrába…” kezdetű dalból szinte mindenki ismeri nevét. A hiedelem szerint derék, puskákkal bőven felszerelkezett ember volt, akin ráadásul nem fogott a golyó…Állítólag egyik bandatársa ütötte agyon álmában, Mátraverebély határában. Egerben helyezték örök nyugalomra.

 

Számos monda kering kalandjairól, mulatozásairól és haláláról – főként a Mátra vidékén –, valamint gyönyörű szép, gazdag szerelméről, akivel sosem teljesedhetett be szerelmük…

 

Bogár (Szabó) Imre (1842–1862)

Eredeti nevén Szabó Imre a kiskunsági Bócsán született. Már apja is útonálló volt, akit aztán egy gazda lőtt fejbe. Bogár (Szabó) Imre mégsem volt született bűnöző, kisebb vétkek gyanúja miatt keveredett súlyosabb rablásokba. Rövid élete alatt főként a Duna-Tisza közén ténykedett, de rabolt a Dél-Alföldön, és elvétve a Dunántúlon is. 1862 nyarán esett fogságba, mely után Pesten azonnal ki is végezték. Tettei és korai halála országos hírnevet szeretek neki. Az alig 20 éves legény kivégzése nagy érdeklődéssel és sajnálattal kísért esemény volt, virágkoszorúval a kezében lépkedett vesztőhelyére. Daliás termetű, szinte gyermeki arcú ifjú volt, akiről nemcsak a mondák és a lányok, de a korabeli újságok és beszámolók is megjegyezték, hogy milyen lenyűgözően szép külsejű és arcú fiatalember volt.

 

Savanyú Jóska (1845–1907)

Másképp: Savanyó Jóska, híres bakonyi betyár. A Vas megyei Izsákfán született. Birkalopással kezdte, majd betyárnak állt és egyre durvább bűncselekményekbe keveredett. Híressé vált tetteit jórészt 1878 és 1884 között követte el. Nevezetes monda vele kapcsolatban például Bezerédy István gróf kirablása. Bandájával főként a Bakonyban, illetve Vas, Veszprém és Zala megyék teljes területén kalandoztak. Szőkés szőrzetű, igen alacsony, ám erős testalkatú férfi volt. Öccse is betyárnak állt, ám őt a pandúrok 1879-ben lelőtték. Savanyú Jóskáék főként kisnemeseket, valamint tehetősebb parasztokat és kereskedőket támadtak meg. Elkövetésükre jellemző volt a kegyetlenség, áldozataikat legtöbbször brutálisan megverték vagy megkínozták. Többször letartóztatták, többször volt börtönben is. Ez azonban még kisebb bűntettei idején volt, ezért hamar kiengedték. Később bandájával már egyre súlyosabb rablásokat, sőt gyilkosságokat is elkövettek, és Savanyú az ország legkeresettebb betyárjává vált. Sokáig mégsem tudták kézre keríteni a Bakony erdeiben bujkáló betyárvezért. Végül 1884 májusában a halápi csárdában – egy bojtár csalta oda őket (és italukba altatószert is kevert), akinek a bátyját Savanyúék lőtték agyon – mulatozás közben fogták el Savanyú Jóskáékat.
Savanyú Jóska 17 évet ült az illavai, majd még 5 évet a váci börtönben. 1906-ban szabadult, amikor a váci püspök kérelmére kegyelmet kapott. Szabóműhelyt nyitott, ám reumája miatt ekkor már olyan kibírhatatlan fájdalmai voltak, hogy rövidesen öngyilkosságba menekült.

 

Sisa Pista (1846–1910)

Benkó István néven született Nógrád megyében, egy Szécsénytől délkeletre fekvő tanyán. Gyermekkorában juhászbojtárként dolgozott. „Sisa” ragadványnevét állítólag arról kapta, hogy csintalan, rosszcsont gyerek volt. Az általa őrzött nyájakból eltűnő juhok miatt (az első ilyen esetet sosem ismerte be, hogy valóban lopott volna) először a nógrádsipeki pandúr őrmester brutálisan megverte és megkínozta szerencsétlen gyereket, később pedig egy évre börtönbe is került. Kiengedése után fél évvel újabb lopások miatt megint börtönbe zárták, ahonnan azonban egy hónap múlva megszökött. Ekkor (1873-tól) kezdődött igazi betyárélete, társakat keresett maga mellé, és velük együtt rabolt ki vagyonos kocsmárosokat, molnárokat és más jómódú embereket Nógrád, Hont és Heves megye területén. Mondják, hogy a maga módján szeretett tréfálkozni és hogy tulajdonképpen ő maga sosem rabolt: mindig csak felszólította áldozatait pénzük átadására, akik azt ijedtükben oda is adták. 1873 novemberében követte el egyetlen emberölését: a nógrádsipeki kocsmában mulattak a betyárok, amikor megjelent Sisa Pista egykori megkínzója, az állásából azóta (kegyetlenkedései miatt) elcsapott pandúr őrmester, akinek Sisa részegen egy késsel elvágta a nyakát. (A holttestre pedig egy magyarázó levelet és a temetésre szánt pénzt helyezett el.) A gyilkosságért fejére vérdíjat tűztek ki és több megyében üldözőbe vették. Végül mégsem a pandúrok, hanem uradalmi intézők ismerték föl és fogták el egy egerbaktai csárdában.

Kereken 21 évet ült börtönben. Először rövid ideig Egerben és Balassagyarmaton, majd sok éven át Lipótváron és Illaván. Eleinte sok probléma volt dacos, indulatos viselkedésével, a neki ártókon mindig igyekezett bosszút állni, a többiekkel szemben viszont jószívű és barátságos volt. A hosszú börtönévek alatt lassan „megszelídült”, beletörődött büntetésébe és megbánta bűneit (bár a hosszú büntetés tudata mindig fájt neki), a börtön szabóműhelyében pedig szorgalmasan dolgozott. 1894 utolsó napjaiban szabadult.

Nógrádverőcén, Drégelypalánkon és Bernecebarátiban dolgozott lóápolóként, háziszolgaként, majd vadőrként. 56 évesen meg is házasodott. Az egykor szőke, bajszos és indulatos Sisa ekkor már szelíd, ősz, szófukar öregember volt, aki múltját szégyellte, viszont annál kedvesebben beszélt uráról és úrnőjéről. Vele mindig jóságos utolsó urának – hálája jeléül – halála előtt selyempapírba csomagolva elküldte kedvenc betyárfokosát. Sisa Pista egyike volt azon kevés betyárnak, aki se nem erőszakos halállal halt meg, se nem börtönben végezte; hanem végleg jó útra tudott térni s így idősen, becsületes öregemberként fejezhette be életét.

hír 2351

Az ősi mexikóiak a világegyetemet virágként képzelték el. Ez az életszemlélet másképp meséli el életed történetét. Még jóval megszületésed előtt a virágod elkezdett formálódni az univerzum energiájában, előkészülve az ebben az időben és térben történő kibontakozásra. 

A virág északi szirmában található lelkünk energiája (náhuatl [ejtsd: navatl], azaz ősi spanyol nyelven teyoliája), ez teremti meg azokat a lábnyomokat, amelyeket a számtalan élet és halál közti utazásunk során magunk után hagyunk. Vérvonalunk, őseink energiája szintén az északi sziromban van. Ez határozza meg, hogy kivé vá- lunk, ahogy megteremti azt is, amit tojás alakú energiaburkunkon, vagy auránkon, vagy energiamezőnkön lévő kék lábnyomoknak nevezünk – ezektől leszünk végül azzá az emberré, akik ma vagyunk. Ezért van az, hogy életem története csak úgy nyer igazi értelmet, ha néhány ősöm történetét is elmesélem.

[[adsense]]

 

Illó-olajok segítségével is megszabadulhat a pókoktól!

Bár az ízeltlábúak többségükben kerülik azokat a helyeket, ahol túl nagy a mozgás, ha mégis felbukkannak, nem árt kész tervvel várni őket. Ehhez nem kell más, csak vízzel kevert illó-olajok.

Bizonyára nem vagyok egyedül ezzel, de nehezen viselem a pókok társaságát. Bár az ízeltlábúak többségükben kerülik azokat a helyeket, ahol túl nagy a mozgás, ha mégis felbukkannak, nem árt kész tervvel várni őket. Ehhez nem kell más, csak vízzel kevert illó-olajok.

a legtöbb citrusféléből készült olaj, mentaolaj de a levendulaolaj is hasznos lehet 
 
Mivel a pókok érzékenyek bizonyos illatokra, így drága és mérgező vegyszerek használata nélkül is elűzhetjük őket környezetükből. Mindössze borsmenta illóolaj és víz szükséges ahhoz, hogy száműzzük őket az otthonunkból. Egy szórófejes üvegnyi vízhez elég pár csepp borsmenta illóolajat csöpögtetned.
 
A keveréket az ablakkeretre, ajtókra fújva máris távol tarthatod a pókokat. Akkor se csüggedj, ha nincs kéznél borsmenta illóolajad, citrus-, teafa-, levendula- és fahéj illóolajjal is működik.

Segít-e a lúdtalpbetét?

Az alábbi cikket Hollós Barnabás gyógytornász írta (itt). Annyira jól összefoglalja a lényeget, hogy változatlanul adjuk közre.

Erre a kérdésre nagyon el lehet bonyolítani a…

Az alábbi cikket Hollós Barnabás gyógytornász írta (itt). Annyira jól összefoglalja a lényeget, hogy változatlanul adjuk közre. Erre a kérdésre nagyon el lehet bonyolítani a választ. Ezért inkább a kérdés praktikus megközelítését szeretném javasolni. Minden olyan esetben, amikor panaszunk lúdtalpbetéttel enyhíthető érdemes megfontolni viselését.

A mozgás során jelentkező fájdalom, diszkomfort érzet előbb-utóbb biztos elveszi kedvünket a rendszeresen végzett és szeretett mozgásos tevékenységeinktől. A folyamatosan kialakuló deformitás úgyszintén, de az még cipőviselési nehézségekhez is vezethet.

Súlyos esetben, diabétesz esetén a láb deformitás helyét fokozottan veszélyezteti a fekély kialakulása. A lábpanaszok okozhatnak vagy társulhatnak térd és derék problémákkal is. A lábstatikai eltérések az előbb írt kellemetlenségek előszobája. Az, alkat és igénybevétel függő, hogy ki az, aki egész élete alatt az előszobában marad.

Tehát már az első panaszok megjelenése előtt célszerű szakemberrel konzultálni, hogy alkati és életmódbeli sajátosságainknak megfelelő útmutatást kaphassunk. Lehet, hogy elegendő csak sportoláshoz, munkához betétet viselnünk. Kezdődő panaszok esetén viszont mindenképp forduljunk szakemberhez! 

A betét típusát, anyagát természetesen lábunk és életmódunk függvényében egyénileg kell meghatározni. A betétviselés nem azt jelenti, hogy egy lépést sem tehetünk mezítláb. Sőt használjuk ki az alkalmat, ha természetes talajon mezítláb járhatunk! Viszont a klasszikus lúdtalptornától ne várjunk nagy eredményt. Számos izom-élettani vizsgálat bizonyította, hogy az izmokat abban a funkcióban kell edzeni, amiben használni szeretnénk őket.

Mivel a lábizmoknak nem az a fő funkciója, hogy papírgalacsinokat szedjünk fel lábujjainkkal a földről, nem is várhatjuk ezektől a gyakorlatoktól, hogy képessé teszik izmainkat arra, hogy mozgás közben megtartsák lábunk boltozatos szerkezetét. A lábizmok korszerű edzéséről majd egy következő cikkben fogunk írni.

Azt azért itt is megemlítjük, hogy a lúdtalptornának nem csak az izomerősítés, hanem az ízületek átmozgatása és a korrigálhatóság lehetőségének a megőrzése is rendkívül fontos feladata. Általánosságban igaz, hogy 7 éves kor alatt a betétviselés nem szerencsés. 

Sokan mondják, hogy a lúdtalpbetét sorvasztja a lábizmokat. Nos, az izmok akkor tudnak optimálisan működni, ha a csontos struktúra optimális helyzetben van. Ekkor, az izmok pont annyira feszítettek, hogy hatékonyan tudnak összehúzódni, azaz mozgást indítani vagy fékezni.

Tehát a lúdtalpas lábtól cipőbe kényszerítve, lúdtalpbetét nélkül aligha várhatunk hatékony izomműködést. Ha ez nem így lenne, akkor ki se alakult volna a lúdtalp. Nyugodtan mondhatjuk, hogy a betét nem ellensége az izmoknak, hanem a megfelelő lábműködés segítője. Természetesen ehhez a megfelelő lábbeli mellett, jól választott és jól adaptált lúdtalpbetétre van szükség.

És persze nem árt, ha egy szakembertől tájékozódunk, hogy a különböző mozgásos tevékenységek közben, hogyan használjuk helyesen lábunkat. Ezek nem általánosságban adható tanácsok, mert lábtípusonként és elváltozásonként más és más szempontokat kell figyelembe venni.

Mit árul el a szemünk az agyunkról?

A szem a lélek tükre. Egy új kutatás szerint azonban az agyunk állapotáról kaphatunk információkat szemünk tanulmányozásával.

A Psychological Science folyóiratban közölt kutatás…

A tudósok megállapították, hogy azok az emberek, akiknek tágabbak a szemükben található hajszálereik, általában rosszabban szerepeltek a velük kitöltetett IQ teszteken. Egyéb tényezők, mint a dohányzás, cukorbetegség vagy a társadalmi helyzet, úgy tűnik nem voltak hatással az elért pontszámokra – nyilatkozta Idan Shalev Ph.D, a tanulmányt vezető szerző.

A szem hajszálereit megfigyelve képet kapunk az agyunkban található hajszálerek állapotáról, hiszen azok szerkezete, mérete, funkciója nagyon hasonlít egymáshoz, mondta Shaley, aki szerint az agyi hajszálerek és a szemben találhatóak azonos sejtekből fejlődnek.

Korábbi tanulmányok már firtatták, hogy a szem hajszálereinek mérete kockázatot jelenthetnek olyan betegségek esetén, mint a szív- és érrendszeri betegségek valamint a stroke. Ezeket a tényeket időskorú embereken végzett megfigyelések alapján állapították meg. Az új – Shaley és csapata által végzett – kutatás szerint, már jelentősen fiatalabb korban kimutatható az agy egészségi állapota, ami áttörő eredményt jelenthet. Még gyermekek esetében is sikeres volt a kutatás.

Mit jelent ez az Ön számára, mi most a teendője?

Jelentkezzen be szemorvosához egy vizsgálatra, még akkor is, ha 100%-ban meg van elégedve a látásával, hiszen ez lehet a legegyszerűbb módja annak, hogy ellenőrizze agya egészségét. A szemfenék vizsgálatára ma már több mód is létezik, pupillatágítás nélkül is meg tudják vizsgálni szemünket, az úgy nevezett fundus kamera segítségével.

Ez a vizsgálat annak is jó módja, hogy nyomon kövesse a változásokat, ha szív- és érrendszeri betegségek kockázata fennáll Önnél – mondta Shaley. Az a lehetőség, hogy össze tudjuk hasonlítani az idő múlásával a szemünkről készült képeket, meg tudjuk figyelni a változásokat, segíthet kiszűrni az induló problémákat.

Egyébként ezeket a változásokat nem tudnánk rögtön észrevenni, mert csak sokkal később jelentkeznek a tüneteik – nyilatkozta.

7 természetes gyógyír a stresszre

Feszült vagy, ideges vagy, ki vagy akadva. Folytonosan aggódsz a pénz, az egészséged, a munkád, a családi gondok, a párkapcsolatod miatt, a gyomrod csomókban, nehezen lélegzel…

Összeszedtünk a 7 legjobb, gyógyszermentes módszert.  

1. Kamilla

Ha folyamatosan kattogsz, egy csésze kamillatea a legkézenfekvőbb megoldás. Kikapcsol, relaxál, és egy kis mézzel isteni az íze is. Az orvosi kamilla (Matricaria recutita) bizonyos hatóanyagai ugyanazokhoz a receptorokhoz kapcsolódnak, mint a Valiumé, de koncentrációjuk persze sokkal csekélyebb. Rendszeres szedésre is ajánlott, egy Pennsylvaniában folytatott kutatás bebizonyította, hogy azok a szorongásos betegek, akik nyolc héten át kamillakivonatot fogyasztottak, jelentősen kevesebb szorongásos tünetet mutattak, mint azok, akik a kivonat helyett egyszerű tejcukor kapszulát kaptak.  

2. Citromfű

A citromfű (Melissa officinalis) más néven mézfű vagy macskaméz már a középkor óta használatos a stressz és a szorongás csökkentésére, és segít az elalvásban. Latin neve a "méhecske" görög megfelelőjéből származik Míg kis adagban biztonságos, kutatások kimutatták, hogy a túlzott fogyasztása nemhogy segít, de még inkább feszültté tesz. Szóval, ha bolti citromfű teát vagy kapszulát vásárolsz, kövesd az ott leírtakat, ha pedig saját kertből szedted az illatos gyógynövényt, hideg vízzel, rendes citrommal, és ízlés szerint nádcukorral készíts belőle isteni limonádét! A kész üdítőbe csak apríts bele egy fél maroknyi citromfüvet, és negyed óráig hagyd állni.

3. Komló

Igen, a sörben is benne van, de a keserű komló (Humulus lupulus) nem fejti ki nyugtató hatását a főzés után. A nyugtató hatóanyag a komlóban egy illóolaj, szóval vízben nem oldódik – csak tinktúraként, étrend kiegészítőként vagy aromaterápiában hatásos. Különböző komlókivonatok az internetről könnyen beszerezhetők. Tegyünk egy rongyot a párnahuzatba, és cseppentsünk rá egy csepp komlókivonatot. Ha ügyesek vagyunk, nem fogja meg a huzatot, és kesernyés illatával garantáltan ellazít.  

4. Levendula

Ahogy kamilla, a levendula is nagy klasszikus, ha stresszoldásról és aromaterápiáról beszélünk. A levendula illóolajai egy lorazepam nevű anyagot tartalmaznak, ami belélegezve természetes nyugtatóként viselkedik. Egy görögországi kutatásban egy fogorvosi rendelő egyik szobáját levendulacsokrokkal illatosították, és tesztekkel mérték vissza a páciensek szorongási szintjét az illatosított, illetve az illatosítatlan szobákban – a "levendulás" betegek eredményei természetesen sokkal jobbak lettek, mint társaiké. Ez a bámulatos gyógynövény az egyik legjobb természetes gyógyír a stressz ellen!

5. A mozgás

Az iskolában is naponta legalább négyszer elmondták, és a csapból is ez folyik, de igaz – a mozgás az egyik leghatásosabb gyógyszer a szorongás, a stressz és a depresszió ellen. Nem csak az önbizalmat és az állóképességet növeli, testileg-lelkileg egészebbé tesz. A mozgásnak általában csak a hosszútávú hatásáról beszélnek, de azonnali gyógyírként is csodákra képes. Egy jó kiadós futás vagy kirándulás felpezsdíti a testet, a szimpatikus idegrendszer aktivizálódik, és azonnal megindulnak a test építő és energia égető folyamatai. 21 perc – ennyire van szüksége a szervezetnek, hogy látványosan csökkentse a stressz és az idegi feszültség tüneteit. 21 percnyi aktív mozgás, valami, amitől felugrik a pulzusszám. Bár nehéz belefogni, próbáld ki, a belefektetett munka sokszorosan meghozza gyümölcsét.

6. Tartsd vissza a lélegzeted!

Na, azért el ne kékülj, de ha Andrew Weil amerikai orvos légzéstechnikáját követed, átmenetileg könnyen megszabadulhatsz a rád nehezedő feszültségtől. A technikát 4-7-8 légzésnek hívják, és Dr. Weil világhírűvé vált vele. Titka azon alapul, hogy képtelenség egyszerre feszült idegállapotban lenni, és mélyen lélegezni. Négy nagyon egyszerű lépésből áll: legelőször is, a szádon át teljesen lélegezz ki, majd négy számolásra szívd tele a tüdőd az orrodon át. Ezután hét számolásig tartsd vissza a levegőt. Most pedig nyolc számolás alatt engedd ki lassan, a szádon át. Ismétled meg naponta kétszer, és akkor, mikor valami felkavaró történik. Tedd ezt mielőtt reagálsz, és indulataid helyett bízd a józan észre a döntést.

7. Egyél valamit, gyorsan

No persze nem édességről, vagy maradék rántott húsról van szó, hanem egy fél marék dióról vagy keserű csokoládéról, egy pohár vízzel vagy forró teával társítva. Az emberek sokkal ingerlékenyebbek és idegesebbek, ha éhesek, és a vércukorszint gyors helyreállítása sokat javíthat a helyzeten. Hosszútávon a stressz ellen való harc fontos része a tápláló és kiegyensúlyozott étrend, és a megfelelő vitamin fogyasztás, ami az idegrendszer egészséges működésének alapvető feltétele.   

 

A delfinek emberszerű intelligenciával és saját “nyelvvel” rendelkeznek

A delfinek az egyik legcsodálatosabb és legintelligensebb állatfaj a Földön. Játékos természetük, barátságos viselkedésük és figyelemre méltó intelligenciájuk miatt az emberek a…

A delfinek az egyik legcsodálatosabb és legintelligensebb állatfaj a Földön. Játékos természetük, barátságos viselkedésük és figyelemre méltó intelligenciájuk miatt az emberek a világ minden táján rajonganak értük. Sőt úgy tűnik, hogy a delfinek olyan készségeket és tudatosságot mutatnak, melyet korábban csak az embernek tulajdonítottak.

dolphinss

Emberszerű intelligencia

Az Emory Egyetem tudósai Atlantában, az Egyesült Államok Georgia államában MRI szkennereket használtak a delfinek agyának feltérképezéséhez, majd összevetették a kapott adatokat más intelligens emlősökével, különösen a főemlősökével. A vizsgálatok azt mutatták, hogy a delfinek agya akár ötször nagyobb lehet a testükhöz viszonyítva, mint más hasonló méretű állatoké. Ugyanakkor a neocortexük, az agyuk egy része, mely a magasabb rendű gondolkodásért és az érzelmi feldolgozásért felelős, különösen nagy volt.

Ha viszonylagos agyi méretet használunk, mint egy metrikus ‘intelligencia’, akkor arra lehet következtetni, hogy a delfinek a másodikak intelligenciában a modern emberhez viszonyítva,” – mondta Lori Marino, az Emory Egyetem neurológusa, a világ egyik vezető delfin szakértője.

[adsense]

Ugyanez a tanulmány azt is megállapította, hogy a delfinek egy sor emberi készséget mutatnak, mint például a szimbólum alapú kommunikációs rendszerek megértése, a tükörben való önfelismerés, és az elvont fogalmak megértése.

A delfinek kifinomult, öntudatos, rendkívül intelligens lények, személyiséggel, autonómiával és egy belső élettel rendelkeznek. Érzékenyek a rendkívüli szenvedésre, és a lelki traumákra,” – mondta Marino.

A tanulmány megállapításai arra utalnak, hogy etikátlan a delfineket szórakoztatásra használni, fogságban tartani a vízi parkokban, és megölni őket, hogy élelem legyen az ember számára, ahogy az jelenleg a világ számos országában történik, például Japánban, Peruban, a Salamon-szigeteken és a Feröer-szigeteken, ahol több ezer delfint ölnek meg minden évben. Ezzel kapcsolatban Thomas White, a Loyola Marymount Egyetem filozófusa, és a “Delfinek védelmében” (In Defense of Dolphins) (1) című könyv szerzője azt mondta, hogy “úgy kell őket kezelni, mint nem emberi személyeket, és egyéni jogokat kell nekik adni.” Miután Indiában már elfogadtak egy hasonló jogszabályt, egy paradigmaváltásnak lehetünk a tanúi a közvélekedésben, hogy miként látjuk ezeket a gyönyörű teremtményeket.

A delfin nyelv megfejtése

Széles körben ismert tény, hogy a delfinek hangokat használnak a térbeli tájékozódásukhoz (echolokáció). Úgy tűnik azonban, hogy egy saját kommunikációs rendszerrel is rendelkeznek. A delfinek számos hangot és vokalizációt használnak, valamint fizikai érintkezést és testtartást, hogy közöljék az érzelmi és fizikai állapotukat. Szintén képesek megtanulni olvasni egymás viselkedését és jeleit, hogy koordinálni tudják számos tevékenységüket, például táplálkozás, vagy az együtt úszás során.

A tudósok igyekeznek kidolgozni egy olyan eszközt, amely képes megfejteni a delfinek által kibocsátott hangokat. Jack Kassewitz, egy Miamiban élő kutató egy CymaScope nevű eszközt használ, ami csak erre a célra láthatóvá teszi a hangokat. Rögzítette egy delfin által keltett hangokat, amikor bizonyos tárgyakat “látott”, majd azután a tárgyakról készült képeket mutatta meg ugyanannak a delfinnek, hangkíséret nélkül.

Az eredmények azt mutatták, hogy a delfinnek sikerült felismerni azokat a tárgyakat, melyek 86 százalékos pontossággal hasonlítottak a képekhez. Sőt, amikor a kutató ugyanazokat a képeket mutatta egy másik delfinnek, a tárgyakat azonos pontossággal ismerte fel! Ez arra utal, hogy a cetfélék hangokat használnak az egymással történő kommunikácó során hasonló módon, mint az általunk használt szavak esetében. Kassewitz jelenlegi ambiciózus célja a SpeakDolphin nevű projekt, melynek célja a delfin nyelv megfejtése, hogy egy alapszintű kommunkiációt kezdhessen ezekkel a csodálatos állatokkal.

A delfinek szebbek mint okosak?

Az emberek különböző legendákat kerítettek a delfinek köré. Ezek a szeretetreméltó teremtmények régóta megihletnek és elbűvölnek bennünket, bolygónk egyik legintelligensebb emlőseként szemlátomást biztosították helyüket mellettünk. Mennyire okosak a delfinek valójában? Ha az intelligenciát a következtetési képesség, a tervezés, a problémamegoldás és a tapasztalati tanulás határozza meg, mennyit nyomnak a latban a delfinek? Lenyűgöző filmünkkel tudományos utazásra indulunk a delfinek összetett világában, és utánajárunk a tényeknek Paul Manger neurológusprofesszor nemrég tett kijelentése körül, mely szerint a delfinek korántsem olyan okosak, mint ahogy korábban gondoltuk.

forrás; forrás2

Tetszett?! Ne felejtsd el megosztani!


[adsense2]

Milyen jelek utalhatnak arra, hogy mérgező a munkahelyünk?

A legjobb, legbarátságosabb munkahelyeket minden évben bemutatják a lapok – azonban azokról, amelyek lelkileg megterhelik az ott dolgozókat, kevés szó esik. Milyen jelek utalhatnak arra, hogy mérgező a munkahelyünk?

Titkolni kell a véleményünket

A mérgező munkahely egyik első jele, hogy nem tisztelik az egyéni véleményeket, és ha valaki kilóg a tömegből, azt büntetik. A hibázás elfogadhatatlan, akárcsak a kritika vagy éppen a javaslatok – erre támadás, személyeskedés, figyelmeztetés a válasz. Egy ilyen környezet elnyomja a kreatív gondolatokat, nem enged utat az innovációnak. A dolgozók folyamatosan stresszben élnek, mert nem tudják, mikor és miért fogják őket megbüntetni.

Akarnokok irányítanak

Mindannyian tudjuk, mennyire sokat adhat egy kiegyensúlyozott, megértő, jó főnök– így azt is el tudjuk képzelni, milyen rossz hatással lehet a munkahelyi morálra egy rosszindulatú, akarnok főnök, aki elnyom és terrorizál másokat, leszólja az elért eredményeket és képtelen másokat motiválni.

Hogyan viselkedjünk a mérgező főnökkel?

Ha  arra gondol, hogy ezentúl még kedvesebb lesz vele és megmutatja neki, hogy jó munkaerő, akkor a helyzetén nem javít, hanem ront.  Számára a kedvesség a gyengeség jele. Azzal kell tisztában lenni, hogy akivel szemben áll, az egy önmagában bizonytalan, a helyzeteket kezelni nem tudó, saját önutálatát másokra rávetítő pszichés problémákkal küzdő ember. Fontos, hogy ne ostorozza magát és ne saját magában keresse mindig a hibát. Tudatosítsa magában, hogy egy olyan ember teszi ezt önnel, akinél belül nagy a zűrzavar.

Semmit sem lehet elintézni

A motivációt, lelkesedést és kreatív gondolatokat nagyon egyszerű elnyomni: elég hozzá egy olyan környezet, amelyben nehéz bármit is elintézni, akár az időhúzás, akár a túlzásba vitt bürokrácia miatt. Ha minduntalan akadályokba ütközünk a terveink megvalósításában, egyre kevésbé lesz kedvünk új ötletekkel előállni.

[adsense]

Bármit is teszünk, nem lépünk előrébb

Egy jó munkahely felismeri és elismeri a tehetséget, a szorgalmat és a teljesítményt. Ha tehát valaki ügyes, jól dolgozik, akkor lehetősége van előrébb lépni, pozícióban, feladatkörben és fizetésben egyaránt. Egy rossz munkahelyen ezzel szemben bármit is teszünk, képtelenek vagyunk kiteljesíteni saját magunkat, és esélyt sem kapunk arra, hogy bizonyítsunk.

A céget egyetlen dolog érdekli

A jó munkahely egyik ismertetőjele, hogy a dolgozók lojálisak hozzá, szívesen vesznek részt bizonyos munkaidőn kívüli tevékenységekben is, és lehetőséget kapnak arra is, hogy feltöltődjenek.
[adsense2]
A mérgező munkahely kihasználja, kifacsarja a munkavállalóit, egyetlen dolog érdekli – a profit – , és semmit nem ad vissza a munkatársaknak.

Forrás: hazipatika.com

Óvjuk gyermekeinket, függőséget okoz!

Függőséget okoz az energiaital
Bár energiaitaloknak nevezik őket, valójában nem adnak energiát olyan értelemben, mint például a szénhidrátok. Az energiaitalok ehelyett élénkítő…

Függőséget okoz az energiaital

Bár energiaitaloknak nevezik őket, valójában nem adnak energiát olyan értelemben, mint például a szénhidrátok. Az energiaitalok ehelyett élénkítő szert, azaz koffeint tartalmaznak.

A consumerlab.com (egy független terméktesztelő kutatócsoport) letesztelte, hogy egy-egy energiaital mennyi koffeint tartalmaz. Az érték 200-500 mg per 1,5 dl energiaital, márkától függően. Összehasonlításul ugyanennyi hagyományosan pörkölt kávéban kb. 40-50 mg koffein van. Tehát egy energiaitalban ötször vagy akár tízszer annyi koffein van. Persze még azt is hozzá kell adnunk, hogy az energiaitalok nem 1,5 decis kiszerelésben vannak, hanem általában 3-5 dl közöttiben. Tehát egy doboz energiaital koffeintartalma hússzor nagyobb, mintha innánk egy csésze kávét.

A probléma ezzel még az, hogy ilyenkor a koffeint hirtelen nagy dózisban juttatjuk a szervezetbe, ami erős izgatószerként hat.

Hogy miért aggasztana ez engem?

Mert a koffein egy drog. És ahogy a szervezet hozzászokik, egyre több kell belőle, hogy elérje a kívánt stimuláló hatást. A túl sok koffeinnek pedig számos nemkívánatos mellékhatása van. A Mayo Klinika jelentése szerint, már napi 500-600 mg koffein bevitele képes kiváltani álmatlanságot, nyugtalanságot, feszültséget, gyomor problémákat, felgyorsult szívdobogást és izomrángásokat.

[adsense]

A legelszomorítóbb, hogy ma már rengeteg gyermek és fiatal iszik energiaitalt, mert ez valami menő dologként van beállítva. Egy Amerikában végzett felmérés szerint a gyerekek 73%-a fogyaszt rendszeresen koffeint. Egy ausztrál tanulmány szerint pedig már 250 ml energiaital fogyasztása képes szorongást kiváltani egy fiatalból.

A koffeinfüggőség másik következménye, hogy elvonása a következő tüneteket hozhatja: fejfájás, fáradtság, szorongás, idegesség, depressziós hangulat, koncentrálási nehézségek.

Azt is jó tudni, hogy az energiaitalokban található koffein nem természetes, mint a kávéban. Kínában, gyógyszergyárakban fehér por formájában gyártják a mesterséges koffeint. Ez kerül az energiaitalokba, a kólába és más koffeines üdítőkbe.

Sajnos az energiaitalok reklámjainak fő célközönsége a fiatalság és ez az üdítőipar leggyorsabban fejlődő szegmense az utóbbi években. A szabályozások is igen lazák ezzel kapcsolatban, a gyártóknak fel sem kell tüntetni a dobozon, hogy a készítmény mennyi koffeint tartalmaz.

Energyd

Rengeteg cukor az energiaitalokban

Az energiaitalokban általában rengeteg cukor van, néhányukban akár 10 teáskanálnyi is. A folyékony cukor a szilárdnál lényegesen sokkolóbb a szervezet számára, mert gyorsabban felszívódik. Elhízáshoz, fogszuvasodáshoz, a cukorbetegség kockázatának növekedéséhez vezet. Ezenfelül a cukor önmagában is képes függőséget okozni.

Ha a választásunk cukormentes energiaitalra esett, akkor sem jártunk jobban, mert ezek az energiaitalok számtalan mesterséges édesítőt tartalmazhatnak. Tudományos körökben állandó viták vannak ezeknek az anyagoknak a biztonságosságával kapcsolatban, különösen az aszpartam körüli, elég ijesztő eredményekkel lezárult kutatások adnak okot komoly aggodalomra.

Az energiaital savasító hatása

Ezekben az italokban található különböző savak elősegítik a fogak sárgulást és rothadását, veszélyeztetik a gyomrot, gyomorfekélyt, csontritkulást okoznak és felborítják a test egészséges sav-lúg egyensúlyát.

Általában azok, akik sok energiaitalt isznak, kevés tiszta vizet fogyasztanak. Az egyik legnagyobb baj az energiaitalokkal, hogy tiszta víz helyett ezt isszák a szomjúság ellen.

Nem csoda, hogy néhány országban már betiltották az energiaitalok forgalmazást. Figyeljünk oda, hogy gyermekünk ne szokjon rá, ha pedig már rászokott, próbáljuk lebeszélni róla!

Forrás: vizmegoldas.hu