A nő rajtakapta párját egy másik nővel. Ami ezután következett, azon röhög az egész internet!

Egy amerikai nő, arra tért haza, hogy látta az ajtó üvegén keresztül az akkori párját egy ismeretlen nővel enyelegni. Nem volt rest és azonnal segítségül hívta a mobilja kameráját.

A következő esetet még vicc formájában sem hallottuk. Amit ez a megcsalt nő átélt, arra egyszerűen nincsenek szavak. Bár mélységesen sajnáljuk, hogy ez történt vele, amit a párja és annak szeretője tettek, az több, mint nevetséges.

Egy amerikai nő, arra tért haza, hogy látta az ajtó üvegén keresztül az akkori párját egy ismeretlen nővel enyelegni. Nem volt rest és azonnal segítségül hívta a mobilja kameráját.

Azonnal rájuk nyitotta az ajtót. Természetesen ekkor a turbékoló páros szétugrott.

A férfi szeretője már épp menekülőre vette volna a figurát a közeli lépcsőn, amikor hirtelen ledermedt, ugyanis a férfi azt próbálta hazudni, hogy csak egy szex babáról van szó.

A nő kitartóan játszotta a szerepét és a pózt felvéve meg sem mozdult. A szeme sem rebbent.

Egyszer azután még pózt is váltott…

A férfi közben hevesen próbálta védeni az igazát.

A megcsalt nő addig lökdöste a férfi szeretőjét, hogy az kiesett a szerepből. Feladta, szedte a holmiját és távozott.

Ennél aljasabb és nevetségesebb hazugságot talán még nem is hallottunk.

Te mit gondolsz? Ne felejtsd el megosztani! 

Miért ilyen átkozott nehéz megkérdezni: hogy vagy, Anyu? Akinek idős az édesanyja, feltétlen olvassa el:

Az Anya sérthetetlen, örök és bensőséges kapcsolat. Azonban egyszer eljön az a nap, amikor ő is megöregszik… Megérteni és elfogadni ennek a…

Intelligens öregembert szeretni – könnyű és kellemes. De mit tegyünk az öreg és rosszindulatúnak vélt öregasszonyokkal? A gyermekkori nézeteltérések a szülőkkel, igazán csak a jéghegy csúcsa! A problémák akkor fokozódnak, amikor az édesanyák nagymamákká válnak.

Az Anya sérthetetlen, örök és bensőséges kapcsolat. Azonban egyszer eljön az a nap, amikor ő is megöregszik… Megérteni és elfogadni ennek a szónak a jelentését óriási kihívás. Elsősorban magadon kell változtatni.

Mit tegyen, ha megöregszik az ember

Nem olyan régen halottam egy történetet egy családról és az ő nagymamájukkal való viszonyukról. Nem, ez nem egy olyan fajta pszichológiai szöveg, mint az „Ki mit vet, úgy arat!” Ez egy valós, saját tapasztalatokra épülő megható történet!

«Emlékszem édesanyámra, amikor az első unokáival még kezdő nagymama volt. Életerős, magabiztos: fogta a két kis unokáját, beültette őket a hátsó ülésre és irány kocsival a telekre. „Zöldséget a saját veteményesből kell választani! Amiből minden nap friss levest kell főzni!”.

A tapasztalataira támaszkodva mindenről volt saját véleménye. Mindenhez volt hozzáfűzni valója: „Látom megint üres a hűtőszekrény? Szerencse, hogy hoztam egy kis kocsonyát! Tessék, itt van a pénz, vegyél végre valahára magadnak egy télikabátot! Mi van fiam, már egy polcot sem tudsz rendesen feltenni? Figyelj, így kell ezt csinálni!” Stb., ugye ismerős!

Mi a fő problémájuk a fiatal szülőknek az idősebb korosztállyal? Vagy megvédjük a magánszféránkat és meghúzzuk a határokat, vagy sajnálkozunk azért, hogy az őseink nem akarnak segíteni nekünk. Vagy néha mind a kettőt csináljuk.

Aztán egyszer csak rájössz: a nagymama már nem tud fára mászni és nem tudja leszedni az almát. Nem fog már a távoli erdőben az unokákkal sétálni és gombászni, bogyókat szedni, mert fájnak a lábai. Nem tudja már elvinni a gyermeket a szakkörre és várni órákon keresztül, mert a sok üléstől megfájdul a háta. Nehéz lesz az unokáért az óvodába mennie, mert már nem tud felmenni a csoporthoz a harmadik emeletre.

Miről is beszélünk, hiszen már csak busszal tud eljönni hozzánk, pedig a szomszéd lakótelepen lakik, és ilyenkor sokáig ücsörög az előszobában, hogy kipihenje az utazás fáradalmait.

Próbálod csökkenti a nagymamára jutó terheket azzal, hogy a testvéreidet kéred meg arra, hogy segítsenek neked. De ha sokáig nem kéred a nagyit, hogy segítsen felügyelni az unokákra, egyszer csak megsértődik. És azt fogja mondani: „Mi van? Már teljesen megfeledkeztetek rólam?”

Fokozatosan kialakul a „nyugdíjas háromszög” típusú elfoglaltság: gyógyszertár – orvos – TV. Neked, a családodnak és a gyerekeidnek is egy új világot kell keresni, mert az ő világába már nem fértek bele.

A legfontosabb, hogy a nagymamának nem legyen kétsége afelől, hogy szeretik őt és így is szükség van rá, függetlenül attól, hogy segít, vagy nem segít a gyerekeknek, vagy az unokáknak. A kisebb gyermekeinkkel gyakrabban látogattuk meg a nagymamát és együtt sétáltunk vele a friss levegőn. Majd közösen megebédeltünk egy közeli étteremben. Vagy koncert jegyeket veszek az „Az illatos fehér akácfa virága” című előadásra,  amire közösen megyünk édesanyámmal.

Ha a nagymama segíteni szeretne a családnak, csak nincs elég ereje, mindig lehet olyan elfoglaltságot találni neki, ami fellelkesíti. „Légy szíves süss nekünk pitét, a tiéd finomabb, mint a bolti. Vasárnap este beugrom érte, két napra elég lesz tízóraira a fiamnak az iskolába, tudod, hogy imádja!” Csináljunk ebből hagyományt, amíg van ereje a nagymamának.»

Az idősek pszichológiája és a velük való kommunikáció némileg eltér az általános kapcsolatok pszichológiájától. Nézd át a tippjeinket, amelyek megkönnyítik az idős szülőkkel való viszonyodat.

Ne a logikára, hanem az érzelmek alapozz!

Az idősebb embereket olyan sztereotípiák vezérlik, amelyek a mi korunkban irrelevánsak. Csak a türelem segít elkerülni a kommunikációs problémákat.

Védekezés

Néha, hogy megúszd a felesleges tanácsokat, ajánld fel azt, hogy ő végezze el az általa kritizált feladatot. Az időseknek már nem olyan jó a látásuk és már ügyetlenebbek is. Valószínűleg a veszekedés ezzel fog véget érni: „Akkor csináld úgy, ahogy te akarod!”

Cseréld le a helyet az ember helyett!

Az idősek gyerekes viselkedésének nem az ártani akarás az oka. Őket inkább már az érzelmeik és érzéseik vezérlik, nem pedig a józan eszük. A nagymama már nem éri fel a polcokat, minden dobozt és csomagot az asztalra tesz. Nehezen veszi le a cipőjét, ezért mászkál otthon utcai cipőben. Úgy alakítsd ki a közös életteret, hogy az ne vezessen kellemetlenségekhez!

Mutass érdeklődést!

Bólogass és hallgasd figyelmesen a nyugdíjasokra vonatkozó reformokat. Hallgasd meg, hogy mennyire tiszteletlenek a szolgáltatóknál és hogy megint emelkedett a vaj és a hajdina ára. Tegyél fel kérdéséket, még ha azok buták és értelmetlenek is. Ez az amin nem engedi, hogy belemerüljön a saját gondolataiba.

Foglald le!

Adj az erejének megfelelő feladatot, még akkor is, ha azt neked később újra meg kell csinálnod. Az elfoglalt embernek nincs ideje morogni. Egy kupac friss újság, néhány új TV csatorna csodákra képes!

Természetesen ezek csak apróságok, amit az idős szüleidért tehetsz. Néha a betegségek úgy kimerítik őket, hogy azon már semmiféle időskori pszichológia sem segít. Rugalmasság, önbizalom és tisztelet az, amit fejlesztened kell, még a megváltozott állapot felismerésének a legelején.

A hosszú élet valóban ijesztő? Teher? Sajnálat, vagy alázat és könyörület? Egyáltalán nem. Nekem, például az a gondolat, hogy mellettem van az édesanyám, vagy a nagymamám, ez erőt ad az élethez.

Mutasd meg barátaidnak ezt a cikket, lehet, hogy ez segít az idős emberekkel való együttélésben.

Ne felejtsd el megosztani!

(Forrás: ketkes.com)

Mindenki ledöbbent, miért ébresztette rózsával a volt feleségét. Most elmondja az igazságot:

Nemrégiben a gyermekei édesanyja a születésnapját ünnepelte, és úgy döntött, hogy valami különlegeset tesz. Nem azért tette, hogy…

Egyedülálló szülőnek lenni nem egyszerű. A mindennapi feladatokat nehéz egyedül teljesíteni. Ezért az egyedülálló apa, Billy mindenkit emlékeztetni akar arra, hogy fontos kimutatni a tiszteletet ezek felé a szülők felé a kemény munkájukért.

Nemrégiben a gyermekei édesanyja a születésnapját ünnepelte, és úgy döntött, hogy valami különlegeset tesz.

Nem azért tette, hogy visszaszerezze. Csak meg akarta mutatni a fiúknak, hogyan viselkedjenek az anyjukkal. Bár talán nem ez a legviccesebb vagy legegyszerűbb dolog, jó példát mutat a gyermekeinek.

Ezt írta Billy a Facebookon:
“Ma van a volt feleségem születésnapja, így korán keltem, és vettem neki  ajándékot, képeslapot és virágot, mielőtt odamentem, hogy segítsek a fiaimnak reggelit csinálni neki. Mint mindig, valaki most is megkérdezte, miért teszek még érte bármit is. Ez idegesít, ezért elmagyarázom nektek.

Két fiatal férfit nevelek. Az, hogy hogyan viselkedem az anyjukkal, példát mutat nekik és valószínűleg befolyásolja azt, hogy a jövőben hogyan viszonyulnak a nőkhöz. Párkapcsolatban, barátságban és szakmai kapcsolatokban egyaránt. Azt hiszem az, hogy hogyan viselkedem vele most, hogy külön vagyunk, nagy szerepet fog játszani a jövőben.

Ha nem mutatsz jó példát a gyermekeidnek a kapcsolataiddal, akkor itt az ideje, hogy változtass. Gondolj arra, hogy mi a legjobb a gyerekeknek és tégy meg mindent, amit csak tudsz. Ez nem a te érzéseidről – az ő életükről szól.

Nevelj jó embereket. Támogasd az erős nőket. Kérlek. A világnak nagyobb szüksége van rájuk, mint valaha! “

Egyetértesz vele? Oszd meg a véleményed a Facebookon! 

Forrás:csodalatos.co

Mindenki ezt olvassa! Egy rákból kigyógyult fiú szívszorító vallomása:

Sokat tanultam az életről, és a lehetőséggel is élni szeretnék hogy kaptam még egy lehetőséget azért hogy éljek, és ki is fogom használni, ezt csak azért mondom el

Strifler Marcell tette közzé az egyik csoportban a következő bejegyzést:

Május 13.-án fejeztem be a kemoterápiát Szegeden, egy leukémia és csontvelő rák ellen küzdöttem, sikeresen végig vittem, mostmár jól vagyok, csak nehéz a talpra állás főleg sport terén (kézilabda) nehéz lesz vissza jutni a Pick Szeged csapatához úgy mint régen, motivált is vagyok de van ami hátráltat.

8 hónap zártság alatt, eléggé megváltoztam, mint stílus, mint fizikai erőnlét terèn.

Ami bánt, nem érzem magam a réginek, aki voltam, ami nem érdekel, mert újjá születtem, csak még gyenge vagyok, a család és a barátok, a barátnőm motivál az egész élethez, és hogy ki bírjam.

Sokat tanultam az életről, és a lehetőséggel is élni szeretnék hogy kaptam még egy lehetőséget azért hogy éljek, és ki is fogom használni, ezt csak azért mondom el, és posztolom ki, hogy soha ne adjátok fel, nem szabad, küzdeni kell végsőkig, és kitartani, és élni örülni annak is hogy egészséged megvan hogy nem vagy fizikálisan vagy mentálisan sérült.

Azok az emberek tegyék meg azt hogy élik és élvezik az életüket még ha keserű is, akkor is:

“Senki nem tud olyan nagyot ütni, mint az élet, de nem az számít mekkorát ütsz,hanem hogy mennyi ütést állsz ki, mikor talpon kell maradni!” by Rocky Balboa!

Köszönöm annak aki elolvasta!

Strifler Marcell

Az anya egyedül hagyta kislányát az apával! Mikor visszanézte a rejtett kamerás felvételt, szólni se tudott!

Az anya otthon hagyta a gyerekeket az apával, de beállított egy rejtett kamerát. Olyat látott, ami sokkolta.

Az anya otthon hagyta a gyerekeket az apával, de beállított egy rejtett kamerát. Olyat látott, ami sokkolta. A rejtett kamerában az a jó, hogy olyan dolgot tudhatunk meg a családunkról, amit talán soha nem gondoltunk volna.

Ez az anya is olyan oldaláról ismerte meg a férjét, amilyet eddig még nem látott. Mi a magunk részéről nagyon örülünk, hogy vannak még ilyen apák! Bárcsak több lenne belőlük! 

Ez a videó feldobta az egész napunkat! Szívet melengető ilyen családi idillt látni! Te mit gondolsz? Szerinted is tündéri ez a videó? 

Ha neked is tetszett, ne felejtsd el megosztani!

Forrás: kiskegyed.blikk.hu

Cigánytelepen nőtt fel, mára az egész tudományos világ elismeri!

Ő volt az a szegény családban felnevelkedett, de éles eszű fiú, aki eldöntötte, hogy ki fog törni a nyomorból, és valami olyat tesz majd le az asztalra, ami… 

Gyerekként cigánytelepen nőtt fel, és 9 évesen építkezésen dolgozott. Mégis kitört, és mára elismert rákkutató. OSZD MEG, ha te is büszke vagy rá az ország nevében!

Dr. Horváth József karcagi rákkutató nevét talán már sokan ismerik.

Ő volt az a szegény családban felnevelkedett, de éles eszű fiú, aki eldöntötte, hogy ki fog törni a nyomorból, és valami olyat tesz majd le az asztalra, ami a tudományos világot is megváltoztatja.

És így is lett…

Az egész világra rácáfolt annak ellenére, hogy egy cigánytelepen nőtt fel, ahonnan nem látszott még a kiút. AZ pedig végképp nem, hogy molekuláris genetikából fog majd egyszer doktorit letenni.

Mára a rákkuztatás elismert sazkértője, és olyan dolgokon munkálkodik, ami a rák gyógyításában is nagyszerű eredményeket hozhat.

A Debreceni Egyetem kutató-biológusa, a szájüregi rák korai diagnosztizálásán is dolgozott, de még a kannabisszel is végzett kutatásokat.

Ez utóbbi olyan jelentős volt, és annyira masszív kutatóanyagot tett le az asztalra, hogy azt a kategória legmagasabb díjával jutalmazta a tudományos világ

“Végre a kezemben tarthatom az Orvosok c. lap 2016. téli számát, mely a Teva Gyógyszergyár exkluzív kulturális és szakmai magazinja, ahová tényleg csak a legnevesebb orvosok kerülnek be! 6 teljes oldal szól az életemről és a munkásságomról” – mesélte örömittasan, de cseppet sem megrészegülve a magasztosságtól.

Elmondta, hogy a legmerészebb álmában sem gondolta volna, hogy egy egyszerű szerény cigányfiúként ekkora dolgokra lesz képes.

Mára viszont hisz magában, és tudja, hogy kitartással, fegyelemmel és tenni akarással bármit el lehet érni, amit a világon az ember csak akar.

Óriási energiák vannak még benne, és azon dolgozik, hogy többek között a szájrákról és egyéb rákfajtákról még többet megtudjon a tudomány, ezzel ugyanis emberek millióinak az életét lehetne majd megmenteni a jövőben.

OSZD MEG másokkal is!

“Együtt ténferegtem ma egy fickóval a boltban. Pont beállt elém, ezért volt időm jobban megnézni:”

Látszott a tartásán, hogy kicsit fáradt és a kezein, hogy nem egy telet nyomott végig a hidegben. A kosarán lógott egy pöttyös…

Együtt ténferegtem ma egy fickóval a boltban, kosarat tolt, szemüveg volt rajta, nagyjából 50 éves lehetett és a kezein látszott, hogy kétkezi munkás. 

Mivel pont beállt közém és a vasárnapi karamellás milka csokim közé, ezért volt időm jobban megnézni.

Látszott a tartásán, hogy kicsit fáradt és a kezein, hogy nem egy telet nyomott végig a hidegben. A kosarán lógott egy pöttyös mickey egeres kabát, kezében rózsaszín cetli.

Néhány dolgot már össze is szedett és onnan is levett egy tábla csokit ahonnan én akartam. 

(Az UTOLSÓ daim milkát vette el, pont azt amit akartam volna, de nem vagyok nagyon válogatós, így vettem Oreosat.)

Hogy ez miért érdekes? 

Azért mert bennem ez fickó emlékeket idézett fel a kiskoromról. Pontosan ismerem azokat az embereket akik becsületesen, kitartóan, alázatosan és munkából élnek.

Ezek az emberek nem a kozmetikából jönnek ki a nap közepén, frissen szedett szemöldökkel és hidratálóval lekenve, ők dolgoznak.
Ők nem elszínészkedett életet élnek, drága-lízingelt autókkal és kétes ügyletekkel, ők házat építenek, villanyt szerelnek és a valódi produktum részükről az, amiből fizetik a család szükségleteit.

Ezek az emberek azok akik a legöbbünket felnevelték, akik mindig elmentek dolgozni, bármilyen fáradtak is voltak, csak azért, hogy minden fasza dolog, mint például a tankönyv, a bicikli vagy a táplálék, meglegyen otthon.

Ők azok akiknek a legnagyobb respekt jár, és ők azok, akiktől a legtöbbet lehet tanulni a segítőkészségről és a becsületes életről.

A mai srácok, 12-18 év között az interneten szocializálódnak, gazdagságot látnak mindenhol, ezért nem becsülik kellően a szülőket, akik a több százezres telefonjuk részleteit fizetik a kétkezi munkából. 

Ezeknek a srácoknak jelezném, hogy az élet nem csak jól beállított képekből áll, és végig kéne gondolni ezt a tisztelet dolgot mert elhiszem, hogy “sztárnak kell lenni” és annak is kell látszani ma már mindenkinek, de őszintén, hogy tudnátok ezt megoldani ha az apukátok nem menne el munka után mégegy műszakban dolgozni azért, hogy otthon ne 5 fok legyen és ne korgó hassal kelljen selfiet csinálni?

Soha ne felejtsétek el, hogy amiért nektek nem kellett fizetni, azért egész biztos valaki más fizetett. És ezt nem szép dolog perifériára helyezni.

(Forrás: Lucai Balázs, Facebook)

(Képünk illusztráció)

Szerinted is tanulságos? Akkor ne felejtsd el megosztani! 

Köszönöm, hogy herceget neveltél a fiadból, akinek szolgája lehetek!

Egy éve annak, hogy belovagolt az életembe egy herceg. Azt azonban nem sejtettem, hogy nem királynőként, hanem… 

Egy éve annak, hogy belovagolt az életembe egy herceg. Azt azonban nem sejtettem, hogy nem királynőként, hanem szolgálóleányként tekint majd rám – egész egyszerűen azért, mert őt tényleg hercegnek nevelték. Köszönöm, kedves mama! – Olvasónk levele expasija édesanyjához és (talán) minden édesanyához, aki kiszolgálja gyermekét.

Kedves Júlia!

Tudod, 2016. április 22-én nagyot fordult velem a világ: szédültem a szerelemtől, eltűnt a talaj a talpam alól, és a sors kegyeltjének éreztem magam, amiért sok év után végre megtört a jég, és fiad személyében egy olyan férfi lett a társam, akinek minden egyes sejtjét szeretni tudtam.

Közös életünk első hónapjai felértek egy tündérmesével, amiben egy szép úrfi csókja lehel életet a fiatal lányba. Emlékszem, alig bírtam felfogni, hogy mindez velem történik, és már a találkozásunk második percében rettegtem, hogy váratlanul felébredek az álomból. De nem ébredtem! Vele sodort tovább az élet. 

Két kisebb albérletünket hamar egy közösre cseréltük, esténként pedig együtt bújtuk a használtbútor-oldalakat, hogy berendezzük szegényes otthonunkat. Turbékoló életünk minden percét élveztem, aminek a munkaidőn túli részét szinte kizárólag a szex töltötte ki. Túl sok józan pillanatom nem volt, nem emlékszem, hogy a munkámat hogyan sikerült rendesen ellátnom. Csak rohantam haza, hogy fejest ugorhassak a lebegésbe. 

Ebben az állapotban az ember nem lát tovább az orránál – így én sem vettem észre, hogy mibe keveredtem. Egy kéthetes külföldi munka kellett ahhoz, hogy először sokkot kapjak. Amikor tizenkét nap után újra beléptem otthonunkba, azt hittem, rossz lakásba nyitottam be, a fiadban ugyanis nem jelentkezett igény arra, hogy életben tartsa közös életterünket. Szavakkal visszaadni sem lehet azt, ami fogadott: büdös volt, és szürkeség; a mosogatóban halomban álltak a mosatlan edények, az üres konzerv és a teafilter; a szennyes ruhák kisebb-nagyobb halmokba rendeződve hevertek a földön, a porcicák uralták a sarkokat, a műanyag dobozokban képződtek a penésztelepek (azokon a szeretettel csomagolt ételeken, amiket te főztél neki távollétem idején). A fiad mindössze arra volt képes, hogy a postaládát kiürítse, a befizetésre váró csekkeket pedig nekem kikészítse. 

Szerelmes voltam, de hülye nem: hangos koppanással esett le a tantusz, hogy az elmúlt hónapok során közös életünkben mindent, de tényleg mindent én csináltam – és ezt még csak észre sem vettem. Kirobbant közöttünk az első istenes balhé: én magyaráztam, ő nem értette, én kértem, ő csak nézett. 

“Imre vagyok, 34 éves és még szűz. Anyámmal élek, és ez nekem jó”

Pár hónapig még bíztam benne, idővel majd rájön, és megérti, hogy nemcsak az orgazmusban kell osztoznunk, de a porszívózásban is – de erre várhatnék még ma is, negyvenhárom éves fiad ugyanis ízig-vérig egy elkényeztetett herceg, aki arra sem képes, hogy a használt alsógatyáját kiszedje a sarokból.

De hát pontosan tudod, miről beszélek, hiszen te nevelted. Tőled leste el a mintát, tőled látta, 
– hogy az otthon akkor is ragyog a tisztaságtól, ha ő fel sem néz a monitorból,
– hogy este – zápor, zivatar, tatárjárás idején is – meleg étel gőzölög az asztalon,
– hogy a mosatlan edény, mint olyan, nem létezik,
– hogy a tiszta zoknik maguktól másznak be a fiókba,
– hogy a csöpögő csapot nem kell megjavítani, mert valaki úgyis hívja a szerelőt, 
– hogy a postaláda–lakás–posta útvonalat a sárga csekk tökegyedül járja be,
– hogy a hűtő önleolvasztós,
– hogy a nyári gumit a Hókuszpók szereli fel,
– hogy a felmosófát, a vasalót és a tollseprűt csak a nők tudják kezelni,
– hogy az élethez elég csak megszületni. 
Régen sokat “gondoltam rád” haraggal és hangos kérdőjelekkel – mára csak a kérdőjelek maradtak: Miért jó egy anyának, ha önként és dalolva vállalja, hogy gyermeke szolgája lesz, ha egy olyan férfit nevel ki, aki mellett azért nem tud megmaradni egyetlen normális nő sem, mert nincs annyira hülye, hogy pontosan abba a szolgasorba taszítsa magát, amiben Te is élsz, Kedves Júlia!

Forrás: facebook.com

Te mit gondolsz? Ne felejtsd el megosztani!

Figyelem! Édesanyámat ezzel az ékszerrel akarták átverni az autótolvajok! Ne dőljön be senki!

Az édesanya, a plázában vásárolt, majd amikor végzett elindult a parkolóba az autójához. Mikor odaért, látta, hogy valami zacskó van a szélvédőjére rakva, de…

Édesanyja történetét osztotta meg ez a lány facebook oldalán! 

Szokták mondani: "Semmit nem adnak ingyen!" – és hogy ez mennyire igaz, arra tökéletes példa ez az eset is! 

Az édesanya, a plázában vásárolt, majd amikor végzett elindult a parkolóba az autójához. Mikor odaért, látta, hogy valami zacskó van a szélvédőjére rakva, de mivel tudta hogy a parkoló ingyenes, nem tulajdonított neki nagy jelentőséget,beült a kocsiba és elindult hazafele! 

Út közben valami csörgésre lett figyelmes, de nem állt meg, mert közben észrevette, hogy egy fehér terepjáró mintha követné. Egészen az otthonáig nyomta a gázpedált. Majd hazaérve a kocsiból kiszállva meglátta a motorháztető és a szélvédő között ezt a gyűrűt egy zacskóban ezzel a felirattal: 

Ingyenes ékszer

Miután a rendőrséggel felvették a kapcsolatot, elmondták, hogy ez most a legújabb emberrablási módszer! Egy nyomkövetőt adnak a elrabolni kívánt személynek, majd addig követik, ahol biztonságban el tudják rabolni! 

Hívjátok fel erre az új módszerre mindenki figyelmit, hogy ne essen senki áldozatul ezeknek az emberrablóknak! Legyetek nagyon óvatosak út közben, ha egy mód van rá, ne álljatok meg csak olyan helyen amit biztonságosnak éreztek és más emberek is vannak! Köszönjük annak a hölgynek, aki ezt megosztotta velünk! 

Oszd meg te is az emberekkel, hogy tudjanak róla! 

A beképzelt férfi beszólt a jegykezelőnek, mire az úgy helyre tette, hogy az egész repülőtér azon röhögött:

Hölgyem, tudja maga, hogy én ki vagyok?! A nő elmosolyodott, majd gondolkodás nélkül a hangosbeszélő mikrofonja után nyúlt, és beleszólt:

A legfrappánsabb ügyfélkezelés díját valószínűleg az ausztrál Ansett Airlines jegykezelőnője érdemelné ki az alábbi megoldásával:

Egy Ansett járat kimaradt Sydney repülőterén, mivel a légitársaság Boeing 767-es utasszállító gépe meghibásodott. Az utasokat gyorsan megpróbálták más járatokra áttenni, a főszereplő hölgy előtt is hatalmas, türelmetlen utasokból álló sor kígyózott. Ekkor egy ingerült utas előretört a sorban, lecsapta a jegyét a pultra, és felcsattant:

– Egy jegyet kérek a legközelebbi gépre, és ajánlom, hogy első osztályra adják!

A hölgy türelmesen válaszolt:

– Sajnálom, uram! Boldogan segítek Önnek, de előbb az itt sorban álló embereket kell elintéznem.

Az utast ez persze nem hatotta meg, hangosan, hogy mindenki hallja a sorban, megkérdezte:

– Hölgyem, tudja maga, hogy én ki vagyok?!

A nő elmosolyodott, majd gondolkodás nélkül a hangosbeszélő mikrofonja után nyúlt, és beleszólt:

– Figyelem! – kezdte, és a hangja visszhangzott a terminál egész területén. – A 14-es kapunál van egy kedves utasunk, aki nem tudja, kicsoda is ő. Ha bárki segíteni tud személyazonossága megállapításában, kérjük fáradjon a 14-es kapuhoz!

A sorban álló utasok hisztérikus röhögése közepette a dühös utas a fogait vicsorgatva odavetette:

– Kapja be!

A nő ezen sem ütközött meg, hanem mosolyogva válaszolt:

– Sajnálom uram, de ehhez is sorba kell állnia!

Neked is tetszett? Akkor ne felejtsd el megosztani!