Ki irányítja az életedet? Te, vagy észrevétlen valaki más?

Nem szerettek eléggé, nem figyeltek oda rám, any

Az életünk illúziók tömkelege. Rengeteg dolog van, amiről azt hisszük tudjuk, hogyan és miért van – de csak a saját nézőpontunkat ismerjük. Egész életre szóló sebeket szerzünk úgy, hogy ha a másik helyzetébe beleélhetnénk magunkat, kiderülne az indíték – és hogy nincs is igazán okunk a haragra, a fájdalomra. Ennek a problémának a feloldására találták ki a családállítás módszerét, amiről Hermann Évát kérdeztük.

Tudnodkell: Nekem szerető családom volt, a szüleim tisztességesen, szeretetben neveltek. Mit adhat nekem a családállítás?

Hermann Éva: Ugyanazt, mint bárki másnak. A gyermekéveink alatt mindannyian sérülünk, ez elkerülhetetlen – és nem a szüleink hibája. A legjobb szülő is – főleg a mai világban – annyi fronton kell, hogy helyt álljon, hogy egyszerűen kódolva van a hiba szükségessége. Mondok egy példát. Egyszer eljött hozzám egy jól szituált, vonzó és erős férfi, menő vállalkozó. A párkapcsolataiban, a munkájában, mindenben folyamatosan meg akar felelni másoknak, tenni akart érte, meg akarja szolgálni, hogy szeressék. Kiderült, hogy négy évesen azt hitte, a szülei elhagyták. A történet úgy hangzik, hogy egy asztmás roham miatt kórházba került, a szülei vitték be. De akkoriban megtiltották a szülőknek, hogy bemenjenek meglátogatni a gyerekeket, mondván, hogy "azzal csak felzaklatják őket". A szülők pedig egy ablak mögé bújva tudták csak megnézni a saját gyereküket. Ő viszont észrevette őket – de amint ez kiderült, a szülők azonnal eltűntek. Ez a gyerekben úgy jött le, hogy a szülei nem szeretik, elhagyták – biztosan azért, mert nem volt elég jó, Ráadásul a családjában mindig magasra volt téve a mérce, az apja mindig szigorúan elvárt tőle. Ezért innentől félt attól, hogy a közege, a családja, a párja elutasítja, ezért mindig mindenben igyekezett kiváló lenni. Csak ez hosszú távon kimeríti az embert.

Tudnodkell: És hogyan lehetett rajta segíteni?

Hermann Éva: Meg kellett értenie, hogy a szülei sem ekkor sem máskor nem kötötték feltételekhez a szeretetüket. A családállítás során a családját nem ismerő szereplőket kértünk fel, hogy személyesítsék meg az apát, az anyát, a testvéreit. Ők ilyenkor az úgynevezett mezőből, a közös tudatalattiból kapják meg az információt a családról, a viszonyokról, az akár már elhunyt személyek érzéseiről. A férfi számára kiderült – kívülről nézve a családját -, hogy mennyire szerették őt az azóta már elhunyt szülei. Hogy az apja nem azért volt vele kemény, mert elvárásokhoz kötötte a szeretetét, hanem azért, mert a őt a nagyapa nem fogta elég keményen és ezért nem tanult tovább, nem érte el a saját életében, amit el akart volna érni. Ezt a frusztrációját – ha úgy tetszik, a nagyapa vétkét – örökítette tovább a fiára és szeretetből, jó szándékból volt vele erélyes. Ekkor visszább mentünk a nagyapához, akiről pedig az derült ki, hogy a világháborúban szerzett komoly lelki sebeket, ezért nem volt hajlandó harcolni a fiával. Mind vétkeztek a saját fiukkal szemben, de igazából egyikük sem hibás. És amikor a fiú megértette az őseinek a motivációit, hogy mit miért tettek, felszabadult. El tudta fogadni az – akkor már nem élő – apját, megértette, hogy milyen helyzetben, lelkiállapotban volt a nagyapja – és képes volt önmagára "alapból" szerethető emberként tekinteni. Elmúlt róla a megfelelési kényszer.

Tudnodkell: Egyetlen este alatt?

Hermann Éva: Ebben az esetben igen. Rengeteget sírt, látható volt, hogy valamit megértett. Mintha eddig egy sötét szobában tapogatózott volna és most hirtelen felkapcsolták volna a villanyt. De persze ahhoz, hogy ebből az életében tartós változások következzenek, sokat kellett még magán dolgoznia. Azóta is jár hozzánk, nagyon jóban lettünk.

Tudnodkell: Említettél, egy nehezen hihető pontot: a "mezőt". Hogy a családállítás során a résztvevők a közös tudatalattiból nyerik az információt.

Hermann Éva: Azért annyira nem tudománytalan, a mai modern pszichológia egyik ősatyja, Carl Jung is beszélt már az emberiséget összekötő közös tudatról. Ez olyan, mint az internet, amihez mi, egyenként kapcsolódunk a "számítógépeinkkel". Mérhetetlen mennyiségű tudás és az elmúlt korok "könyvtára" ez. Lehet benne hinni, nem hinni, de amikor megtapasztalod, hogy számodra teljesen idegen emberek, akik semmit sem tudnak a családodról hirtelen felveszik például édesanyád kéztartását, egy kerekesszékes nagymama helyére lépő nő közli veled, hogy ne haragudj, nem tudja miért, de képtelen állva maradni és amikor olyan dolgok derülnek ki egy családállítás során – például egy elvetélt testvér -, akiről a családban senki sem tudott, de a családállítás után a "valóságban" is megerősítést nyer a léte – ezek meggyőznek. Mert ezek mind megtörtént példák, amikkel napról napra találkozom.

Tudnodkell: Miben segít a családállítás?

Hermann Éva: Évek, évtizedek óta hurcolt önértékelési zavarok, szerethetőségi kérdések oldódnak meg. Párkapcsolati problémák, amikor valaki azt látja, hogy "minden férfi ugyanolyan" – pedig csak ő alakítja mindig ugyanolyanra a kapcsolatait tudat alatt működő energiák miatt. Munkahelyi kérdések, családi problémák… tudod minden egy tőről fakad: a szerethetőség érzéséből.

Tudnodkell: A szerethetőség érzéséből?

Hermann Éva: A nőknél nagyon fontos az úgynevezett "anyasebeknek" az oldása, a létalapú és a tétalapú szeretet nagyon nem ugyanaz.  El kell jussunk oda hogy megértsük: a saját jogukon vagyunk szerethetőek. A legtöbb kapcsolat sérülés-alapon kapcsolódik össze. Azt a sérülést fedezzük fel a másikban, ami pont passzon a mi mintánkhoz, ahol az ő életsérülése és az enyém találkozik. Ilyenkor jön létre az, hogy a másikat egy akkumulátornak vagy külső tárolóegységnek használjuk, kellünk egymás életéhez, szükségeket elégítünk ki, lyukakat tömködünk be a másik szeretetével, létezésével. De ha a másik ezt nem adja, mert a saját életét szeretné élni, növekedni szeretne, fejlődni akar, önállósodik – rögtön kész a baj. Hány olyan nő jött már hozzám, aki minden párján segíteni akart! Meg akarta őket menteni, helyes útra akarta őket terelni. Azt hitte, őt csak azért lehet szeretni, amit tesz a másikért. És amikor a másik nem akarta, hogy tegyen érte, tönkre mentek a kapcsolatok.

Hagyományos értelemben nem családállításnak, amit csinálunk. Valami tudatlattival történő munka, de nem követem a Hellimngeri elveket. Olyan lélekmozágst, ami arra felé vezet vagy nyit, ahol meg tud történni az megbicsátás ,feloldódás, elfogadád. Vannak benne hellingeri elvek, ez az alapja, de nem feltétlenül erről van szó. Hanem egy olyan múltbéli szituációnak vagy érzetnek az oldásáról, ami abban segít, hogy a jövőben jobb döntéseket tudj hozni. MEgérteni meglátni, hogy nem ellened iráníult asz a cseleketed, mindenkinek meg van a maga nehézsége, nem volt más választási lehetősége.

Ezért beszélünk a csaléádállításban, utána vmindig végigbeszéljük. Bizonyos értelemben pszichodrtáma, családálláítás, bizonyos értelemben lekadsások oldása, mindig a szeretet és az elfogadottság témái körül mozog. Jó nehezé ezt megfogaamtni.

Ha van egy barátnőd, miért jööjne l

A legtöbbünknek van olyan mintája, hogy nem a lét alapú szereteten, hanem atét alapú szereteten – ő csak úgy elfogadható, ha ez erejét ,eszét ,hasznossáágt eszét beleteszi egy kapcsolatba, mert azon keresztülfog működni. Olyan emberekkel találkoznik, akiket meg kell menteni, hogy működjönn és nem minketi akar egy memgementőt maga mellé.A saját maga elfogadásán dolgozunk azáltal, hogy a megnézzük ,a a csládi múltban ki volt az akiezt nem tudta és ő honnan hozta

Hogyan történik meg az oldása

Pl anyai ágon milyen mointrák körölklüdnek. Hol veszett el az a női vonalon hogy a saját jogán szeressenek, azért milyen. Hol kellett helyt állnia a családjáan a férif helyett az apa helyet.. Volt két világháború, nagyon sokunk mintájában bennie van.

 

Mitől lesz neki utána jobb? Hogyna történik a gyógyító aktus

CSinálunk egy állítást, amivel fölállítjuk az ő felmenőit és megnezzéük, megtaláljuk, hogy  hol van egy szeretettel kjkapcsolatok, önelfogadással, önbizalommal, szégyennel kapcsolatos elakadási minta. A mezőben ezen dolgozunk és ezt oldjuk fől.

De hogyan mi amódszert

Valójban mindenk i arra vágyik, hogy mgekapaja z élethetz való jogot a nehézségek helyett. Valójában amezőben az történik, hogy lélek sziten közelebb kerülnek egymásholz a családtagok és ráláthatnak arrra, hogy milyen életesemények milyen nehzésgéek hozták az okat a szituációkat, amiért valaki nem kapott elég figyelmet, szeretetet, elismerét ,élethetz való jogot.

Mit jelent z élethez való jogh

Az, hogy te te megszülettél, olyannak születtél szeretlekj, amilyen vagy. Nem kell tenned semmit azért , hogy szeresselek, filyleket rád, fontos vagy az életed , jeln vagyok, a helyeden kezellek,. Természetes az a fajta gondolskodás , védettség, tápláláls, hogy sok nehézség lehet olyan szempontból, hogy egy anyának el kell tartania a családját vagy annyit kell dolgoznia amint egy férfinke. Terhes lesz és ahelyett ,hogy királynünek érezné magát, mert ez hatalmad fellősség mert át kell adia az élethez való jogot. Ha ey anyuka aki gyesen van azon godnolkodik, hogy vissza-tusde menni dolgoniz, lemarad e valami lényeges dologró,. hogy kimarad az élete forgatagából. Hogyan fog tuni teljes szívvel ott lenni az elő másfél nagyon meghatározó élvben a gyrek mellett, amikor gyakorlatilag túlélsi kérdések forognak a fejáében,. VAgy ha nem olyan a kcspaoalta az apával, hoyg biztonságban érezze magát ebnb a másféle évbn. Akkor hogyant ud egy anya átadai a léthez való teljes jogot? Az figyeljem, szeretete, jelenlét, gondölskoá, törődé.

HA egy anya csak félig van jelen, akkor nagyon könnyen kialaku egy bizonytalan ambivalends kötődési renszer. Anyu vagy ot van vagy nincs, vagy figyel vagy nem, vagy jön ha hívbvom vagy nem Ez nem azon múélik, hogy egy anya nem szereti a gyerekét mert minden szeretei a yerekét. Csak a mai világban nehéz. NAgyon nagy szó: anyának lenni jó.És ezt nem értjk.

Hogyan

a mezőben látszik, hogy mik voltak az anya nehézségei,nem a tőle való elfordul vagy a z ő hiányosságai miat nem voltjelent, hanem mert nehezítő körülmények, túlterhetlség, hozott a szkeitkől mintát, akát mert olyan volt az életszituáció.

mivel jár ez?

Az embert lekezd a saját jogán élni. Rájün, hogy elfogadható úgy, hagoy van. EZ a legnagyobb dilemmája szinte mindenkinek.

Milyen a sikeranáy? Hány állításod nem jár sikerrel?

Ez nem olyan ,mint egy orvosi beavatkozás, hogy hat hét múlva gyógyult a seb és az mber újra teljes munkavégzésre képes. Ez nem ebben mutakozik meg. VAn, akinek a munkájában kezdenek lenni sikerel, aztán van akinek az egészségne, sokan a szülőkkel való kapcsolatot, a mert megváltzik a szülőkre való rálátás a szülőkkel való kapscolat

Hány állítás kell, VAn-e amit tudsz ígérni?

Van, amikor egy elé, van amikor több. Aktívabbá, scelekvőbbé válik a saját életében. Elindul gy másik úton. Az, hogy milyen kihívások, történések éri, azt nem tudom megmondia. De elindul egy másik irányba, a változás felé, ami aktívabb, több motiváció van benne, feljődőbb, az önelfogadás megtörténik, hiszen kinyílik eg lhetőség, hogy lása, mi miért történik vele.

Mert ezek a tudatalatti dolgok, amik nincsenek feloldva sorssá válnak. Úgy lesznek a saját sorsunk, hogy nem szrettek, nem fiogyltek oda rám, anyám nem volt jelen, fontosabb volt a testvére, egyedül vagyok a világban, nem vagyok szrethető nem vagyok elég jó – ezek sorssá válnak.

 

Igen, családállíts, de ugynaakkor a tudatalattival foglalkozó terápiás módszert. Mintákkal de nem csak zokat amiket a családgenetikából hoztunk, hanem, amikr rögzültek azóta, magunktól. Az énkép formálásával foglalkozom, hogy nyitottabb egye,, ki tudjam nyújtani a kezem a kínálkoz lehetőségekért. Tudatalatt működik egy séma, ha nén netartom magam elfogadhatónak, tartalmasnak ,szerethető, nekvesevebb dologgak fogok élni, mint amivel élhentnék. Nem mindegy hygy egy szülő azt tantja a gyerekének, hogy az élet egy lehetősége vagy azt , hoyg az élet veszélyes.