Ugye te is hallottad már, hogy a sófogyasztás káros az egészségre. Ám vajon tényleg így van?

Ugyan miért? Nézzük meg. Só. A só alatt konyhasót értek. Ha valakit érdekel, kémiailag, nátrium klorid. Nézzük meg, mit tanultunk mi orvosok, a konyhasóról!

Részlet Dr. Lenkei Gábor Egészségünk titkai c. közönségnek tartott előadásából:

„Ugye, hogy hallották már azt, hogy a sófogyasztás káros az egészségre?

Ugyan miért? Nézzük meg. Só. A só alatt konyhasót értek. Ha valakit érdekel, kémiailag, nátrium klorid. Nézzük meg, mit tanultunk mi orvosok, a konyhasóról!

Bálint Péter professzor úr orvosi élettan könyve. Felírtam, 532. oldal.

No, itt van az első oldalon, néhány fontos információ a sóról. Egyáltalán hol van a só a testünkben? Mi van vele? Mondok egy adatot. Van egy olyan orvosi fogalom, hogy átlagos ember, és az 70 kg. Mivel minden ember más. Van 40 kg, 50 kg, 120, 130, ezért az orvosi adatokat 70 kg-os emberre szokták megadni. Nos, azt írja a professzor úr, hogy egy 70 kg-os ember testében van 250 gramm, azaz negyed kiló só. Konyhasó.

Egész jól be vagyunk sózva! Az nem kevés, negyed kiló só! Hol van ez? A lábunkba lesüllyedt, vagy van egy kis zacskó, amibe néha benyúlunk? Ez eloszlott a vízben. Az emberi test, tulajdonképpen, az emberi test alapja sós víz. Mint a tenger. Mindenhol sós víz van. Tulajdonképpen az összes többi dolog sós vízben úszik az emberi testben.

Hogyan szűr a vese?

A vese a következőképpen szűr. A háztartásban főztek már sós vízben tésztát. A vese ahhoz hasonlóan működik, mint a tésztaszűrő. Amikor a sós vízben főtt tésztát átöntik a tésztaszűrőn, a sűrűje a tészta visszamarad, fennmarad, a sós víz átfolyik. Teljesen átfolyik a szűrőn. Amikor a vér bejön a vesébe, és bemegy a szennyvíztisztítóba, akkor a sós víz, teljesen kiürül. És belekerül a vizeletelvezető csatornába. Az összes só és az összes víz. És onnan szedi vissza a szervezet. Ez egy érdekes működése a vesének. Nem úgy csinálja, hogy kiszedegeti a vérből, ami nem kell, hanem kidob mindent, és ami kell, azt visszaszedi.

Értik?

Ez egy másik fajta működés. Átmegy a tésztaszűrőn, kimegy és vissza kell szedni, mint hogyha a háziasszonynak az átöntött tésztafőző vízből, vissza kéne a vizet is és a sót is szereznie, hogy el ne vesszen. Ez olyan intenzíven megy, hogy a szervezet a negyedkilónyi sótartalmát a vesén keresztül 4 óra alatt teljesen elveszítené, ha nem szívódna vissza a kiürült só. Itt kettő óra múlva mindenki halott lenne. Jöhetne a bádogtetejű, zörgő kerekű kocsi mindenkiért. Egy óra múlva mindenki kómában lenne. Egy óra alatt a vese, vesén keresztül annyi sót veszítenénk el -- mivel átszűrődik az összes és aztán visszaszívjuk --, hogy mindenki elvesztené az eszméletét egy óra múlva.

Az emberi szervezet számára nem az jelent feladatot, hogy hogyan szabaduljon meg a sótól, hanem hogy hogyan ne veszítse el a sót! Nem azon dolgozik, hogy kiürítse, hanem azon dolgozik, hogy ki ne ürítse! Ehhez képest az, hogy Dezső oldalra nézve, lopva megsózza a rántottát, és rámegy néhány morzsányi só, nevetséges.

Tehát a szervezetnek nem az jelent feladatot, hogy megszabaduljon a sótól, hanem hogy el ne veszítse a sót!”

Eddig az előadás szövege, ami kétségkívül roppant tanulságos. 

Ez is mutatja, só nélkül nincs élet. Mégis, miért éri annyi kritika a sófogyasztásunkat? Ennek legfőbb oka, hogy általában túl sokat fogyasztunk belőle. „Minden túlzás bűnbehullás”, tartja egy ókori mondás.

Ez a sófogyasztásunkra is igaz lehet: a túlzott mennyiségű só káros lehet szervezetünk számára. Az Egészségügyi Világszervezet szerint egy felnőtt ember napi két-három gramm nátriumot, tehát öt-hét gramm sót kell, hogy elfogyasszon, ehhez képest ma Magyarországon az átlagfogyasztás 15 gramm, azaz az ajánlott mennyiségnek majdnem háromszorosa. 

A gyógyító só, ha nem megfelelő mennyiségben fogyasztjuk, káros is lehet.

Szerinted is érdekes? Akkor ne felejtsd el megosztani! 

Ne felejtsd el megosztani, hogy mások is lássák!

×