Matematikailag bizonyították Isten létezését

Isten létezésének kérdése több évszázad óta foglalkoztatja a filozófusokat és a teológusokat. Néhány hónappal ezelőtt két európai matematikusnak egy számítógépet, és az osztrák…

Isten létezésének kérdése több évszázad óta foglalkoztatja a filozófusokat és a teológusokat. Néhány hónappal ezelőtt két európai matematikusnak egy számítógépet, és az osztrák matematikus Kurt Gödel kapcsolódó tételét felhasználva sikerült matematikailag bizonyítani Isten létezését!

isn

Nem sokkal halála előtt a nagy osztrák matematikus Kurt Gödel közzétett egy matematikai bizonyítást Isten létezéséről, melyen már 30 éve dolgozott. A bizonyítás a matematika modern axiomatikus alapjain nyugszik, ami folytatása az ősi matematikai hagyománynak és az euklideszi geometriának. Így az alapok az axiómák megfogalmazásával kezdődnek, azaz állításokkal, melyek nem bizonyítottak, de nyilvánvalónak tűnnek. Ezután az alaptétel és a matematikai logika segítségével be tudjuk bizonyítani a tételeket, és fel tudjuk építeni az egész elméletet. Gödel Isten létezését mint egy tételt “próbálta” bizonyítani öt alaptétellel kezdve, ami a matematikai logika részeként “nyilvánvalónak” tűnik.

A kezdeteketől fogva a “bizonyítéknak” két gyenge pontja volt. Először is, ezek az axiómák tényleg nyilvánvalóak-e, másrészt valóban kompatibilisek egymással úgy, hogy nincsen bennük rejtett ellentmondás?

[adsense]

Az elsővel nincs sok teendő, hiszen az axiómák a matematikában “ésszerűnek” tűnhetnek, ugyanakkor önkényesek is, így ha ezek az axiómák igazak, Isten létezését sejtetik. Ugyanakkor a második gyenge pontot több mint 40 éve vizsgálták, mert szükséges azt bizonyítani, hogy az öt alaptétel nem tartalmaz rejtett ellentmondásokat, és így belső ellentmondásoktól mentes.

Két európai matematikusnak, Christoph Benzmüllernek Németországból és Bruno Woltzenlogel Paleonak Ausztriából sikerült matematikai jelekkel ábrázolni Gödel axiómáit. Ezután speciális szofver segítségével, mely a logika szerint működik a számítógépen megállapították, hogy az axiómák nem tartalmaznak rejtett következetlenségeket, és megerősítették a tétel igazolását.

Meg kell jegyezni, hogy eltekintve a tisztán matematikai résztől, Gödel lételméleti bizonyítása nem volt teljesen új, hiszen hasonló érveket sorakoztatott fel az angol Canterburyi Szent Anzelm teológus és filozófus már a 11. században, mely viszont az ókori görög filozófusok és matematikusok “visszavezetés az abszurdra” gondolkodásán alapszik. Anzelm lételméleti érvelésének feltevése a következő volt:

Isten a legfőbb lény

Isten létezésének elképzelése az elménkben létezik

A lény, aki a gondolatainkban és a valóságban is létezik nagyobb, mint a lény, aki csak az elménkben létezik

Ha Isten csak az elménkben létezik, akkor el tudunk képzelni egy magasabb lényt, aki a valóságban létezik

De nem tudunk elképzelni egy Istennél nagyobb lényt

Következésképpen Isten valóban létezik


Stephen Hawking: A nagy terv

A világ leghíresebb fizikusa “Stephen Hawking: A nagy terv” című sorozatában az emberiség örök kérdéseire keresi a választ: Vajon Isten teremtette a világegyetemet? Mi az élet értelme? Miért létezik a világegyetem? Saját lenyűgöző elméletei mellett a neves brit kozmológus más érdekes feltételezésekkel is foglalkozik, s arra is kitér, hogy milyen hatással lehet a CERN Higgs-bozonnal kapcsolatos munkája a kozmosz megértésére. Közel 40 éves saját kutatása során szerzett ismereteit kibővíti a legújabb tudományos megfigyelésekkel és elméleti áttörésekkel, hogy elénk tárhassa eredeti – és sokszor ellentmondásos – elméleteit, melyeket modern tudományos ismeretekkel támaszt alá. A lélegzetelállító látványeffektusok és szellemes gondolkodásmód feltárja előttünk, hogyan próbál a fizika és a kozmológia választ adni olyan kérdésekre, amelyekkel évezredeken át küszködtek a filozófusok.

Forrás: ujvilagtudat.blogspot.hu