Mindenki tudta, hogy nem szabad hozzáérni ehhez a cicához, egy ember mégis a kezébe vette!!

Ha valaha valahol valaki meglátta őt, mindig ugyanaz volt a reakció: Milyen ronda macska ez! A környékbeli összes gyerek figyelmeztetve volt, hogy... 

Egy szívmelengető történet egy emberről, aki meglátott egy kóborló kiscicát.

Mindenki, aki ugyanabban a lépcsőházban lakott, ahol én, tudta ki az a Ronda. Ő volt a rezidenciánk fiúmacskája.

Ronda három dolgot szeretett csak igazán ezen a világon: verekedni, a szemétből enni és mondhatnánk úgy, a szerelmet. Ezen három dolog kombinációja az élettel igen nagy hatással volt Rondára.

Először is, csak egy szeme volt és ahol a másiknak kellett volna lennie, csak egy tátongó lyukat lehetett látni. Ugyanezen az oldalon hiányzott a füle, mindemellett a bal lába csúnya törést szenvedett egy adott ponton, ami annyira természetellenes módon forrt össze, hogy Ronda mindig úgy ment, mintha befordulna egy sarkon. A farkacskáját már rég elhagyta, csak egy csúnya kis csonk volt a helyén, amit mindig megrántott vagy épp ráncigált. Ronda egy sötétszürke-csíkos cirmos fajta volt, kivéve, hogy ez alig látszott a fején és nyakán levő sérülések, sebek összeforrása miatt; a válla pedig tele volt kullanccsal és sárga varral.

Ha valaha valahol valaki meglátta őt, mindig ugyanaz volt a reakció: Milyen ronda macska ez! A környékbeli összes gyerek figyelmeztetve volt, hogy ne nyúljon hozzá, a felnőttek kövekkel hajigálták és leöntötték, ha otthonukhoz közel ment vagy épp kis mancsait szorították az ajtófélfa közé, ha nem akart elmenni.

Rondának mindig ugyanaz volt a reakciója. Hogyha a slagot felé tartották, hogy lepriccolják vele, ő addig állt rendíthetetlenül, teljesen átázva, amíg a másik fél fel nem adta a küzdelmet és el nem ment. Hogyha valaki megdobálta őt, Ronda testével teljesen feltekerőzött a tettes lábai köré így megbocsájtva neki cselekedetét. Ha gyereket látott, eszeveszett nyávogással azonnal felé szaladt és fejecskéjével a kezébe bújt, szeretetért könyörögve. Hogyha valaki felvette őt, Ronda hálásan kezdte el nyalogatni annak ingét, fülbevalóját vagy amit csak képes volt elérni.

Egy napon Ronda a szomszédom Husky kutyája felé mutatta ki szeretetét. Természetesen erre a szomszédaim nem reagáltak jól és a szerencsétlen kiscicát teljesen szétmarcangolták. A lakásomból hallottam Ronda ijedt nyávogását így azonnal a segítségére siettem. Amint odaértem már tudtam, hogy Ronda élete a végét járja.

A vizes földön feküdt, a hátsó lábai és a dereka teljesen kifordulva a helyükről és egy mély hasadás tátongott a mellén. Amint felemeltem őt hallottam, ahogyan liheg és zihál, éreztem, ahogyan küzd. Nagy fájdalmat okozhatok neki ezzel – gondoltam.

Aztán egy ismerős érzésre figyeltem fel a fülem környékén – Ronda, még a hatalmas fájdalmak és haldoklása közepette, nyaldosni próbálta a fülemet. Közelebb húztam magamhoz ő erre a fejecskéjét a kezembe nyomta. Aztán az egyetlen kis, aranyszínű szemével rám nézett- hallottam, ahogyan dorombolni kezd. Még a legnagyobb fájdalmában is ez a harcedzett macska nem vágyott semmi másra, csak egy kis törődésre… vagy inkább együttérzésre.

Abban a pillanatban úgy gondoltam, hogy Ronda a legszebb és legszerethetőbb élőlény az egész világon! Nem próbált megharapni vagy megkarmolni, egy pillanatig sem próbált meg elszökni vagy elszaladni tőlem, nem küszködött. Csak rám pillantott, abban bízva, hogy megszabadítom fájdalmától.

Ronda meghalt, még mielőtt beértem volna a lakásomba. Utána hosszú ideig fogtam őt azon gondolkodva, hogy ez a kis ijedt, kóbor macska mennyire képes volt megváltoztatni a véleményem arról, hogy mi is az igazi, tiszta és feltétel nélküli szeretet. Ő többet tanított nekem arról, hogy milyen adni és milyen együtt érzőnek lenni, mint több száz könyv, kurzus vagy kibeszélő-show – ezért mindig is nagyon hálás leszek neki. Ronda kívülről látszott ijedtnek, én pedig belülről voltam az – épp azért ideje volt megtanulni, hogy milyen is igazán és mélyen szeretni. És hogy teljesen odaadjam magam annak, aki fontos.

Sok ember szeretne gazdagabb, sikeresebb, kedveltebb, szebb lenni, de én… mindig megpróbálok Ronda maradni.”

Oszd meg ezt a történetet másokkal is, örülni fognak neki! 

Ne felejtsd el megosztani, hogy mások is lássák!

×