Az élelmiszer-infláció árnyékában a magyar vásárlók egyre ügyesebb taktikákat alkalmaznak, hogy megkíméljék pénztárcájukat. Az utóbbi időben különösen népszerűvé vált, hogy a határ mentén élők átlépnek a szomszédos országokba, mint például Horvátországba és Romániába, hogy ott szerezzék be a mindennapi szükségleteiket. Nem csoda, hiszen a tapasztalatok szerint akár 40 százalékkal olcsóbban is hozzájutnak ugyanazon termékekhez, mint Magyarországon.

Horvátországban a benzin ára szinte megegyezik a magyarországi szinttel, ám az élelmiszerek terén jelentős különbségek mutatkoznak. A déli szomszédunk bolthálózatai vonzó célponttá váltak azok számára, akik szeretnék csökkenteni a költségeiket. Például a húsvéti ünnepek közeledtével a magyar vásárlók szívesen keresik fel a horvát üzleteket, ahol a sonkát és a tojást kedvezőbb áron vásárolhatják meg.

Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint idén 15-20 százalékkal kerülhet többe a húsvéti bevásárlás Magyarországon a tavalyihoz képest. A sertés sonkák ára körülbelül 5 százalékkal emelkedett, míg a tojás árát a madárinfluenza okozta nehézségek miatt 15-20 százalékos drágulás sújtja.

A határ túloldalán azonban más a helyzet. Varga László, egy harkányi közgazdász például elmondta, hogy Horvátországban az XL-es tojás darabja átszámítva mindössze 61 forint, míg a prémium sonkák ára 2300 és 2800 forint között mozog. Ezzel szemben Magyarországon a sonka kilója akár 4500-4800 forintba is kerülhet.

Nemcsak Horvátország, de Románia is népszerű célponttá vált a magyar vásárlók körében. Egy nagyváradi hölgy mesélte, hogy gyakran szerveznek turistabuszokat 40-50 fővel, akik aztán egyszerre rohanják le az üzleteket. Az ottani árakat 20-25 százalékkal alacsonyabbnak tartja a magyarországiaknál.

Mindez jól mutatja, hogy a magyar emberek igazi túlélő mesterekké váltak az inflációs időszakban. Az árak közötti különbségek kihasználása egyfajta modern kori kereskedelmi kaland, amelyben a határokon átnyúló vásárlói mobilitás egyre nagyobb szerepet kap.

Ez a trend azonban nem mentes a buktatóktól. A határon kívüli vásárlás ugyan pénzt takaríthat meg, de idő- és energiaráfordítást is igényel. Az sem elhanyagolható szempont, hogy hosszú távon milyen hatással lehet ez a helyi gazdaságra.

Mint egykor Henry Ford mondta: „A pénz nem boldogít, de megnyugtat.” A határon túli vásárlások révén a magyarok talán nemcsak pénzt, hanem némi nyugalmat is találnak az inflációs nyomás alatt.

Végső soron a kérdés az, hogy meddig tartható fenn ez a helyzet, és milyen újabb stratégiákat alakíthatnak ki a vásárlók a gazdasági kihívások fényében. Az élet mindig új kihívások elé állít minket, és a lényeg, hogy megtanuljuk, hogyan alkalmazkodjunk hozzájuk. A mostani helyzet arra tanít minket, hogy a leleményesség és a rugalmasság a legjobb szövetségeseink a nehéz időkben.