Valahol mindannyiunkban ott rejlik a vágy, hogy minél tovább megőrizzük szellemi frissességünket, ám a demencia fenyegető árnyéka gyakran beárnyékolja ezt az életcélunkat. Az agyi leépülés tünetei nemcsak az érintetteket sodorják nehéz helyzetbe, hanem a körülöttük élőket is próbára teszik. A tudományos közösség folyamatosan keresi a lehetőségeket, hogy feltárja a demencia titkait, és most két új kockázati tényezőt is azonosítottak, amelyeket érdemes szem előtt tartani.

Egy új kutatás szerint a 40 éven túli magas koleszterinszint és a kezeletlen látásromlás is hozzájárulhat az agyi leépülés kialakulásához. A kutatók metaanalízis segítségével vizsgálták meg a korábbi tanulmányokat, és jelentős összefüggéseket találtak e két tényező, valamint a demencia között.

Koleszterin: Az agy csendes ellensége

A magas koleszterinszint káros hatással van az érfalakra és a véráramlásra, ami megnehezíti az oxigén eljutását az agyba. Az idegsejtek károsodása pedig közvetlenül összefügg az agyi leépüléssel. A kutatók szerint az, ami árt a szívünknek, ugyanúgy árthat az agyunknak is. Az életmódra való odafigyelés, a megfelelő étrend és a rendszeres testmozgás kiemelten fontos a kockázat minimalizálása érdekében.

A másik fontos tényező, ami eddig kevesebb figyelmet kapott, a látásromlás. A szemünk az egyik legfontosabb érzékszerv, és ha nem működik megfelelően, az agyat karbantartó tevékenységek elvégzése is nehezebbé válik. A rejtvényfejtés, a kirakós játékok vagy az olvasás, sőt még a társasági élet is nehézkessé válhat, ha látásunk romlik.

Látás és mentális frissesség

A látásromlás oka lehet magas vérnyomás, diabétesz vagy magas koleszterinszint, de mindegyik esetben csökkenti az agyi aktivitást. Egy híres neurológus, Dr. Sarah Mitchell szerint: Az agyi stimuláció hiánya a látásproblémák miatt olyan, mintha az agyunkat egy sötét szobába zárnánk.

A demencia kialakulásának számos más okát is ismerjük már, így a fizikai inaktivitást, a dohányzást, az alkoholfogyasztást, a légszennyezést, a fejsérüléseket, a közösségi kapcsolatok hiányát, a hiányos oktatást, az elhízást, a magas vérnyomást, a diabéteszt, a depressziót és a hallásproblémákat. Mindezek a tényezők közös nevezője, hogy az életminőségünk javításával jelentősen csökkenthetjük a kockázatot.

A megelőzés ereje

A prevenció kulcsfontosságú: minimalizáljuk a krónikus betegségeket, és építsük be életmódunkba az egészséges szokásokat. A rendszeres testmozgás és a megfelelő étrend nemcsak a testi, hanem a szellemi egészségünk megőrzésében is fontos szerepet játszik.

Végső soron a demencia elleni küzdelem egyik legfontosabb eleme a tudatos életvitel. Amint egy híres mondás tartja: Az egészség nem minden, de az egészség nélkül minden semmi. A tudomány segít feltárni a rejtett veszélyeket, de a megelőzés és az odafigyelés mindannyiunk kezében van.