Nahát

A múltkor, nagyapámmal beszélgetve, végre megértettem, mi az egyik legnagyobb baj a világgal

Azon szerencsések közé tartozom, akik ismerték a nagypapájukat, akiknek még volt lehetőségük tanulni tőle és megőrizni valamit, egy előző és talán nemesebb generáció bölcsességéből. Egyszer nagyon megharagudott rám, mert borzasztóan elkéstem a találkozónkról. Azt hittem azért ilyen mérges, mert nem szeret várni, de amit aznap mondott nekem, nagyban meghatározta az életemet! Az utolsó beszélgetéseink között volt az,amit most megosztok veletek.

Egy megetetett társadalomban élünk!

Ne ámítsuk magunkat! Aki reggelire “kakaóitalt” iszik, a laboratórium ízeit nyeli, aki eperjoghurtot kanalaz,az fűrészport fal, aki bolti citromlevet tesz a teába, az a penészgomba “váladékát” kapja, bármennyire tiltakozik is. Az édeset idomított baktériumok “köpik ki”, a savanyú a mikroorganizmusok “izzadmánya”.

Ezt mondta nekem a nagyikám, mikor elmeséltem neki, hogy megcsaltak…

Valószínűleg ti is voltatok már magatok alatt, törtek össze szerelmi csalódástól, kerültetek padlóra, valami egészen mástól. Én is így voltam ezzel évekig. Persze az ember nem dörgöli mások orra alá fájdalmát, de amikor megtudtam, hogy a férjem megcsalt, minden korábbinál mélyebbre kerültem. Akkor járt látogatóban nálunk drága nagymamám, aki azonnal tudta, hogy nagy a baj. Ezért leült mellém és megkérdezte mi a baj…