Hosszú vita és jogi eljárás után megszületett a végső döntés arról, hogy Magyarországon népszavazás döntsön-e szenteste munkaszüneti nappá nyilvánításáról. A kérdés hónapok óta napirenden volt, miután a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) hivatalosan is kezdeményezte a referendum megtartását.
Hirdetés
A szakszervezet még tavaly nyújtott be egy indítványt a Nemzeti Választási Bizottsághoz (NVB), amely pozitívan bírálta el a javaslatot. Az NVB döntése lehetőséget biztosított volna arra, hogy a magyar választópolgárok maguk döntsenek arról, hogy december 24-e hivatalosan is munkaszüneti nap legyen-e.
A népszavazás megtartása azonban nem valósulhat meg, ugyanis a Kúria február 6-i határozatában elutasította az NVB döntését. A kérdés hitelesítését több magánszemély is megtámadta, amelynek nyomán a legfelsőbb bírói fórum megvizsgálta az ügyet, és úgy határozott, hogy a referendum kiírása nem felel meg a jogszabályi feltételeknek.
Hirdetés
A Kúria döntésének indoklásában szerepel, hogy az NVB által hitelesített népszavazási kérdés sérti az Alaptörvény vonatkozó rendelkezéseit. Az Alaptörvény 8. cikkének (3) bekezdése kimondja, hogy az ilyen jellegű változtatások nem dönthetők el népszavazás útján, mivel azok egyértelműen az alkotmány módosítását eredményeznék.
Emellett a határozat kitért arra is, hogy a népszavazási kérdés megfogalmazása nem felelt meg az egyértelműség követelményének sem. A jogalkotói és választópolgári világosság alapelve alapján egy referendumra bocsátott kérdésnek félreérthetetlennek kell lennie, hogy a választók pontosan tisztában legyenek a döntésük következményeivel.
Hirdetés
A döntést követően a Jobbik ellenzéki párt közleményt adott ki, amelyben kijelentették, hogy továbbra is szorgalmazzák a december 24-i munkaszüneti nap bevezetését. A párt hangsúlyozta, hogy újabb jogalkotási kezdeményezést terveznek benyújtani annak érdekében, hogy a jövőben törvényi úton érjék el a változtatást.
A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy más országokban már sikeresen bevezették a szenteste munkaszüneti nappá nyilvánítását. Lengyelország például 2025-től már törvényben rögzítette ezt a változást, amely a jogalkotók döntésének eredményeként valósult meg, nem pedig népszavazás útján.
Az ügy rávilágít arra, hogy a munkaszüneti napok kijelölése nem csupán társadalmi vagy gazdasági kérdés, hanem összetett jogi és alkotmányossági probléma is. Noha sok munkavállaló és érdekképviselet támogatná a változást, a jogi akadályok jelenleg megnehezítik a bevezetését. A következő időszakban várhatóan további kezdeményezések indulnak annak érdekében, hogy a szenteste munkaszüneti nappá nyilvánítása valamilyen formában napirenden maradjon.
