**Elhunyt Dobray György**
Hirdetés
Szomorú hírt közölt Dobray György családja az Indexszel: a neves filmrendező elhunyt. Dobray György, aki 1942. március 8-án született, a magyar filmművészet egyik meghatározó alakja volt. Munkássága a dokumentumfilmek világában kezdődött, és később játékfilmek rendezésével is jelentős sikereket ért el.
Dobray a Színház- és Filmművészeti Főiskolán végezte tanulmányait, ahol operatőr szakon szerzett diplomát 1965-ben. Pályafutása során először dokumentumfilmeket készített, melyek közül a „Munkashow” című műve különösen sikeres lett, elnyerve a Miskolci dokumentumfilm-fesztivál nagydíját 1971-ben.
Hirdetés
Ezt követően számos irodalmi és dokumentumfilmben dolgozott, majd 1979-ben rendezte első játékfilmjét, „Az áldozat” címmel. Az 1980-as években Dobray nevét olyan filmek tették ismertté, mint a „Vérszerződés”, valamint a fiatalok körében nagy népszerűségnek örvendő „Szerelem első vérig” és annak folytatása, a „Szerelem második vérig”.
Ezekben a filmekben Dobray sajátos módon keverte a profi és amatőr színészeket, ezzel különleges atmoszférát teremtve alkotásainak.
Hirdetés
Az 1988-ban és 1989-ben készült „K – Film a prostituáltakról” és „K2 – Film a prostituáltakról” című dokumentumfilmjei nagy port kavartak a hazai közönség körében. Annak ellenére, hogy később kiderült, a filmek bizonyos jelenetei előre megrendezettek voltak, Dobray bátran ábrázolta a hazai prostitúció világát. A filmek sikerén felbuzdulva könyv formájában is megjelentek, és jelentős érdeklődést váltottak ki.
Dobray élete során több különböző műfajú filmet készített.
Az 1991-es „Szerelmes szívek” című filmjében Szandi énekesnő kapta a főszerepet, míg 2005-ben a „Gólyamese” című dokumentumfilmje az örökbefogadás témáját dolgozta fel, amely több filmfesztiválon is sikert aratott.
Hirdetés
Dobray György munkássága maradandó nyomot hagyott a magyar filmtörténetben. Filmjeivel nemcsak a közönség szórakoztatását célozta meg, hanem társadalmi problémákat is felvetett, gyakran tabukat döntve le. Életműve inspiráló példa a jövő nemzedékei számára, akik a filmművészetet nem csupán művészeti ágnak, hanem a társadalmi párbeszéd eszközének is tekintik.