Ilyen módon ejtik át a magyar bankkártya-tulajdonosokat

Egyre több visszaélés történik ellopott vagy elveszett bankkártyákkal Magyarországon a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint.

Az első negyedévben összesen 1567 alkalommal károsították meg a kártyabirtokosokat azok, akik ellopták a bankkártyájukat, az okozott kár meghaladta a 19 millió forintot, vagyis átlagosan valamivel több mint 12 ezer forintot költöttek a plasztiklapokkal – írja a Napi.hu.

Hirdetés

Ez nem nehéz, hiszen a bankkártyák 81 százaléka ma már érintőkártya, és 5 ezer forint alatti vásárlásoknál nincs szükség a pin-kódra. Most szeptember 14-től biztonságosabb lett a rendszer, az úgynevezett PSD2-szabályok bevezetése miatt az 5 ezer forint alatti tranzakcióknál is kérik majd a pin-kódot, ha a pin-t nem igénylő vásárlások száma elérte az 5 darabot, vagy az értéke meghaladta a 150 eurót.

A legtöbb bankkártyás visszaélés az interneten történik. Az idei első negyedévben 14648 alkalommal fordult elő, hogy egy magyarországi kártyával csalók vásároltak, a kár pedig megközelítette a 330 millió forintot.

Hirdetés

A csalás elkövetéséhez a bankkártya adataira van szükség, a kártyaszámra, a lejárati dátumra és az úgynevezett CVC-kódra, amely többnyire a kártya hátlapján látható. Aki ezeket tudja, már szabadon költhet az interneten a kártyával. A PSD2-szabályok bevezetése elvileg ezt is megnehezítené, mivel az erős ügyfél-hitelesítés során még egy plusz adatot meg kell adni a tranzakció jóváhagyásához, például egy egyszer használatos kódot, amely a mobiltelefonra érkezik. Az internetes vásárlásoknál azonban az erős ügyfélazonosítás bevezetését több országhoz hasonlóan Magyarországon is elhalasztották 12 hónappal.

A kártyaadatokat nem az ATM-eknél vagy a bolti POS-terminálokon szerzik meg a csalók. Az idei első negyedévben mindössze 24 olyan alkalom volt, hogy ATM-nél próbálkoztak, ami a 24,5 millió darab készpénzfelvételi tranzakcióhoz képest elenyésző mennyiség. A bolti POS-terminálokhoz mindössze 48 visszaélés köthető, miközben 190 milliónál is több tranzakció volt.

A szélhámosok főleg “egyéb terminálokon” szereznek kártyaadatokat, például nem biztonságos honlapokon keresztül. A csalások csaknem kilenctizede külföldi kereskedőnél vagy annak az internetes oldalán történt, magyar honlapokon lényegesen kevesebben vásárolnak illegálisan megszerzett kártyaadatokkal.

Az okozott károkat szerencsére általában nem a kártyabirtokosok viselik. Az elektronikus pénzforgalomban is próbálkoztak a bűnözők megszerezni az ügyfelek pénzét. A bankok védekező-rendszere többnyire elhárítottak ezeket a kísérleteket. Az első negyedévi 26 után összesen 20 próbálkozás volt a második negyedévben.

Forrás: Napi.hu
Hirdetés