Ahogy a tavasz elérkezik, úgy közeledik az óraátállítás is, amely idén is biztosan sorra kerül. Március 30-án, vasárnap hajnalban az órákat egy órával előre kell állítani, így megkezdődik a nyári időszámítás. Bár az esti világosság meghosszabbodik, nem mindenki örül ennek a változásnak, hiszen az óraátállítás sokak számára kellemetlenségeket okoz.

Az Európai Unió már évekkel ezelőtt döntött az óraátállítás eltörléséről, ám a döntés végrehajtása még várat magára. Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, egy Kormányinfón elmondta, hogy amennyiben egységes európai döntés születik, a nyári időszámítást kellene preferálni. Az Európai Bizottság 2018-ban konzultációt indított e témában, és a több mint 4,6 millió válaszadó 80 százaléka az óraátállítás megszüntetése mellett tette le a voksát.

Az EU tagországoknak még mindig nem sikerült közös nevezőre jutniuk arról, hogy a nyári vagy a téli időszámítást alkalmazzák véglegesen. A döntés hatalmas hatással lenne a gazdaságra, a közlekedésre és az energiafogyasztásra is. Az időzónák összehangolása további kihívásokat jelentene. De miért is állítjuk át évente kétszer az óráinkat?

A nyári időszámítás ötlete Benjamin Franklinhez köthető, aki 1784-ben javasolta, hogy az emberek igazodjanak a Nap járásához, ezzel energiát takarítva meg. A németek 1916-ban, az I. világháború idején vezették be először a nyári időszámítást, majd Nagy-Britannia és később Amerika is követte példájukat. Az Egyesült Államokban a farmerek ellenállása miatt a nyári időszámítás nem vált egységessé, míg végül 1966-ban a Kongresszus bevezette a Uniform Time Act-et, amely szabályozta az időszámítást.

Magyarországon is 1916-ban vezették be a nyári időszámítást, de azóta több alkalommal is szüneteltették. 1980-ban újra bevezették, majd 1996-tól az európai országokkal közösen egységesítették a rendszert. Az Európai Bizottság 2018-as javaslata ellenére, miszerint az óraátállítás nem bizonyítottan takarít meg energiát, a végleges döntés még mindig késik.

Az óraátállítás megzavarhatja az emberek és állatok bioritmusát, amely rövid távon kellemetlenségeket okozhat, bár hosszú távú egészségkárosító hatás nem bizonyított. A nyári időszámítás idején az emberek fáradtabbnak érezhetik magukat, míg az őszi átállás különösen a csecsemőket, időseket és betegeket viseli meg. Az állatok napirendje is felborulhat, ami szintén stresszes lehet számukra.

Az óraátállításnak ugyan vannak előnyei, például a több nappali fény, ami javítja a hangulatot és erősíti az immunrendszert, de az őszi átállás a korai sötétedés miatt rossz hatással lehet a depresszióval küzdőkre. Érdemes odafigyelnünk arra, hogy az átállás időszakában több pihenést iktassunk be, és fokozatosan szoktassuk hozzá állatainkat a változáshoz.

Összességében, bár az óraátállításnak vannak pozitív aspektusai, a vele járó kellemetlenségek sokakat érintenek. Az egyéni és közösségi szintű odafigyelés, valamint az állatok megfelelő felkészítése segíthet abban, hogy a lehető legkevesebb negatív hatással járjon az átállás időszaka.