A műanyag csomagolóanyagokra vonatkozó szigorúbb uniós környezetvédelmi szabályozások komoly változásokat hoznak a hazai kereskedelemben az elkövetkező években. A cél a műanyaghasználat csökkentése és az újrahasznosítás arányának növelése, amely a mindennapjainkat is érintő következményekkel járhat.

2025 januárjától minden egyszer használatos PET-palack gyártásához kötelezően 25 százalék újrahasznosított alapanyagot kell felhasználni. Ez jelentős költségnövekedést eredményez, mivel az újrahasznosított PET-granulátum ára 50 százalékkal drágább, mint a hagyományos műanyagé. Az áremelkedés a vásárlókat is érintheti, hiszen a gyártók várhatóan beépítik a megnövekedett költségeket a termékek árába.

A palackok külső megjelenésében is érzékelhetőek lesznek a változások. Az új alapanyag miatt a palackok kevésbé lesznek átlátszóak, enyhén szürkés árnyalatot kaphatnak, amelynek csökkentésén a gyártók folyamatosan dolgoznak. Bár ezek az esztétikai különbségek nem befolyásolják a termékek minőségét, hozzászokást igényelhetnek a fogyasztóktól.

2030-ra további szigorítások lépnek életbe. A nagyobb, 400 négyzetméternél nagyobb üzletek kötelesek lesznek eladótérük 10 százalékát újratöltő állomások kialakítására fordítani. Ez már most is megfigyelhető néhány áruházban, ahol bizonyos termékeket ömlesztett formában kínálnak, csökkentve a csomagolási hulladékot.

A szabályozás hatással lesz a zöldség-gyümölcs szektorra is, ahol másfél kilogramm alatti termékek műanyag csomagolása tilos lesz. Ez valószínűleg az egységcsomagok eltűnését és papíralapú vagy más alternatív csomagolóanyagok térnyerését eredményezi majd.

A változtatások célja a fenntarthatóság előmozdítása, azonban a költségek növekedése miatt a vásárlókra is nagyobb teher hárulhat. A visszaváltási rendszerek fejlesztése, például a hazai DRS rendszer, szintén szerepet játszhat a környezeti célok elérésében.

A helyzet tanulsága, hogy a környezetvédelem érdekében hozott szabályozások ugyan kezdetben nehézségeket jelenthetnek, de hosszú távon elengedhetetlenek a fenntartható jövő érdekében. Az átállás megköveteli a fogyasztók és a kereskedelmi szereplők együttműködését, hogy közösen alkalmazkodjunk az új normákhoz.