A Hungária körúti kettős rablógyilkosság esete a magyar kriminalisztika történetének egyik legnagyobb kudarcaként maradt fenn. Annak ellenére, hogy a nyomozás során jelentős mennyiségű bizonyítékot találtak, és számos tanút hallgattak ki, a tettest soha nem sikerült azonosítani, így a bűncselekmény végül elévült. A nyomozás nehézségeit és hibáit tovább súlyosbította a korabeli politikai nyomás, amely még inkább akadályozta a hatóságok munkáját.
Hirdetés
A tragikus esemény 1977. március 4-én történt, amikor a Hungária körúti OTP fiókot kirabolták, és két alkalmazottját, B. Józsefnét és P. Sándornét, brutálisan meggyilkolták. A tettes egy 7,62-es kaliberű TT-pisztollyal végzett a két nővel, majd 113 600 forinttal távozott a helyszínről. Bár a helyszínen talált nyomok, mint például a töltényhüvelyek, ujj- és tenyérlenyomatok, valamint egy vérfolt segíthettek volna a nyomozásban, a nyomozók súlyos hibákat követtek el.
A bankfiókban összegyűlt rendőrök szinte minden nyomot tönkretettek azzal, hogy elmozdították a tárgyakat, és tönkretették a helyszínt. A nyomozás során több szálon is elindultak, beleértve a tanúk által adott személyleírásokat, és több ezer autót is átvizsgáltak, de mindezek ellenére sem jutottak előrébb. Az egyik tanú által említett kék Zsiguli például húszezer autótulajdonos ellenőrzését eredményezte, de ez sem hozott áttörést.
Hirdetés
A politikai beavatkozás sem segített az ügy megoldásában. A Kékfény című bűnügyi magazin éppen bemutatta volna a történetet, amikor Biszku Béla belügyminiszter közbelépett, és megtiltotta a műsor adásba kerülését. Mégis, a műsor végül adásba került, de ez sem hozott új nyomokat vagy eredményt.
A nyomozás során felmerült az a lehetőség is, hogy a gyilkosság nem csupán egy egyszerű rablás volt, hanem egy jól átgondolt elterelés. A tettes nem a páncélszekrényt akarta kirabolni, hanem valami mást keresett, amit végül nem talált meg. Az egyik áldozat, P. Sándorné, magánéletének részletei is gyanút ébresztettek, mivel számos magas rangú katonatiszttel és rendőrrel tartott fenn kapcsolatot. A nyomozók feltételezték, hogy valaki P. Sándorné noteszét akarta megszerezni, amelyben több száz katonatiszt és rendőr neve szerepelt.
Hirdetés
A nyomozás egyik fordulópontja az volt, amikor a rendőrgyilkos Soós Lajos beismerte, hogy ő és társai követték el a gyilkosságot. Azonban később kiderült, hogy vallomása nem volt hiteles, és valószínűleg csak időt akart nyerni kivégzése előtt. Az ügy végül lezáratlan maradt, és a tettes kiléte máig ismeretlen.
A Hungária körúti kettős gyilkosság esete azt mutatja, hogy a nyomozati hibák, a politikai beavatkozás és a társadalmi feszültségek együttesen milyen nehézségeket okozhatnak egy bűnügy felderítése során. Az eset tragikuma abban rejlik, hogy bár a nyomozók talán közel jártak a megoldáshoz, a végső válasz soha nem derült ki.