Magyarországon a születéskor várható élettartam továbbra is elmarad az Európai Unió átlagától, amely 80 év felett alakul. Az Eurostat 2021-es adatai alapján hazánkban az átlagos várható élettartam 74,3 év, amely a 23. helyre sorolja az országot az EU 28 tagállama közül. A Longevity magazin részletes elemzése szerint azonban az országon belüli adatok is jelentős eltéréseket mutatnak a vármegyék között.
Hirdetés
A legjobb helyzetben Budapest áll, ahol a férfiak születéskor várható élettartama 74,83 év, a nőké pedig 80,56 év. Ezt követi Győr-Moson-Sopron, ahol a férfiak 74,52 évet, a nők 80,50 évet élhetnek várhatóan. Pest vármegye szintén kiemelkedő, itt a férfiak 74,46, a nők pedig 79,82 évre számíthatnak. Zala vármegye is az élmezőnyben szerepel, a férfiaknál 74,21, míg a nőknél 80,15 évvel.
Az ország középső és nyugati régióinak mutatói általában jobbak. Veszprémben a férfiak 74,35 évet, a nők 79,81 évet élhetnek, míg Vasban 73,87 és 79,76 év a várható élettartam. Fejér és Csongrád-Csanád hasonló adatokkal bír, a férfiak 73,48, illetve 73,88 évet élhetnek, míg a nők 79,74 és 79,94 évre számíthatnak.
Hirdetés
A keleti és északi vármegyék azonban jelentős lemaradást mutatnak. Borsod-Abaúj-Zemplén férfi lakosai átlagosan 71,17 évet, míg női lakosai 77,88 évet élhetnek. Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye férfi lakóinak várható élettartama 71,68 év, míg a nőké 78,09 év. Nógrádban szintén alacsony, a férfiak 71,30, a nők pedig 78,84 évig élhetnek.
A várható élettartam területi különbségei jelentős gazdasági és egészségügyi különbségeket tükröznek. Az alacsonyabb mutatókkal rendelkező vármegyék általában fejletlenebb egészségügyi infrastruktúrával, alacsonyabb életszínvonallal és egészségtelenebb életmódbeli szokásokkal küzdenek.
Hirdetés
A statisztikák rámutatnak arra, hogy nemcsak a hosszabb életévek számítanak, hanem az egészségben eltöltött idő minősége is. Az esélyek kiegyenlítése érdekében szükséges az egészségügyi szolgáltatások fejlesztése és az életmódbeli tudatosság növelése az ország minden részén.