A 2025-ös évben a nyugdíjak és más nyugdíjszerű ellátások emeléséről szóló rendelettervezet vegyes fogadtatásra talált. Bár a kormány a várható 3,2%-os infláció mértékével kívánja növelni bizonyos juttatások összegét, a változtatás nem minden érintettre vonatkozik. Az Országos Nyugdíjas Parlament és több szakértő is aggályokat fogalmazott meg a tervezet kapcsán, amelyek alapvetően a méltányosságot és az alacsony ellátások helyzetét érintik.
Hirdetés
A rendelettervezet összesen 28 ellátást említ, amelyek januártól az inflációhoz igazodva emelkednek. Az emelés azonban kizárólag azokra a juttatásokra vonatkozik, amelyeket már 2024-ben megállapítottak. Nyugdíjszakértők felhívják a figyelmet arra, hogy bizonyos ellátások, például a minimális öregségi nyugdíj és az árvaellátás összege nem emelkedik.
A tervezet szerint az olyan ellátások, mint az özvegyi nyugdíj, az árvaellátás, vagy a rokkantsági járadék a tervezett inflációval növekednek. Például a rokkantsági járadék összege 58 830 forintról 60 715 forintra nő. Az életüktől vagy szabadságuktól megfosztottak kárpótlási alapösszege 156 040 forintról 161 035 forintra emelkedik. Ezen kívül az együttfolyósítási összeghatár 147 270 forintról 151 985 forintra változik.
Hirdetés
Ezzel szemben a fix összegű minimális nyugdíj összege már 18 éve változatlan, így továbbra is 28 500 forint marad. Az árvaellátás minimális összege is harmadik éve 50 000 forinton stagnál. A szakértők szerint ez a rendszerben egyre súlyosabb igazságtalanságokat okoz, hiszen ezek az összegek nem követik a megélhetési költségek emelkedését.
Karácsony Mihály, az Országos Nyugdíjas Parlament elnöke arra is rámutatott, hogy a költségvetési tervezet a Nyugdíj Alaphoz irányított forrásokat csökkenti. Az egyszeri segélyek és méltányossági támogatások kerete alig emelkedett, és a nyugdíjemelésre szánt 1000 millió forint sem tükrözi az igényeket. Véleménye szerint az özvegyek és árvák ellátásának helye a nyugdíjrendszerben indokolt, de más tételek oda sorolása tovább terheli az alapot.
Hirdetés
A pénzügyminiszter, Varga Mihály szerint a változtatások hosszabb távon a rendszer stabilitását szolgálják. Ugyanakkor több elemző bírálja, hogy a szociális hozzájárulási adó csökkenő aránya nehezíti az alap fenntarthatóságát.
A helyzet rámutat a nyugdíjrendszer egyik alapvető problémájára: a források nem elegendőek a méltányos juttatások biztosításához. Bár a kormány a nyugdíjasokat védi a magas infláció hatásaitól, a tervezet tovább mélyíti a társadalmi különbségeket az alacsony nyugdíjban részesülők és más érintettek között. A változások azt mutatják, hogy a rendszer átfogó reformja elkerülhetetlen.