A nyugdíjazás kérdése sokakat érint, és sokan bizonytalanok abban, hogy mikor érdemes benyújtani a nyugdíjigényüket. Az időzítés kérdése azért is fontos, mert a nyugdíj mértékét befolyásolhatja, hogy valaki még idén, vagy később igényli azt. Emellett kérdésként merül fel az is, hogy miért csak az 1988 utáni jövedelmeket veszik figyelembe a számításnál.
Hirdetés
Az 1998-as nyugdíjtörvény rendelkezik arról, hogy az öregségi nyugdíj megállapítása az 1988-tól elért, járulékalapot képező jövedelmek havi átlagára épül. Ennek alapja, hogy 1988-tól kezdődően vezették be a személyi jövedelemadót, így a nyugdíjszámítás kezdete ehhez a dátumhoz igazodik, ami átláthatóbbá teszi a keresetek nyilvántartását.
Amennyiben a nyugdíjigénylő az 1988 utáni időszak legalább felében szerzett járulékalapot képező keresetet, a nyugdíj megállapítása ezekből történik. Ha viszont kevesebb időre vannak kereseti adatok, kisegítő szabályokat alkalmaznak, hogy a nyugdíjszámítás alapját képező időszak elérje a megfelelő napok számát.
Hirdetés
Az első kisegítő szabály szerint, ha valaki az 1988 utáni időszak legalább felére nem rendelkezik keresettel, akkor az 1988 előtti legközelebbi időszak kereseti adatait veszik figyelembe. Ez a „visszalépegetés” 1987. december 31-től indul visszafelé, amíg a szükséges napokat el nem érik.
Ha az igénylő 1988 előtt sem szerzett jövedelmet, a második kisegítő szabály szerint a hiányzó napokra a minimálbér harmincad részét számolják. Ez biztosítja, hogy minden napot lefedjenek, még ha nincsenek is konkrét kereseti adatok.
Hirdetés
Ezek a szabályok világossá teszik, hogy a nyugdíjszámítás komplex folyamat, amely a kereseti időszak hiányosságait is igyekszik áthidalni. A nyugdíjazás időzítése és a figyelembe vett jövedelmek kérdése minden nyugdíj előtt álló számára kulcsfontosságú, mivel ezek nagyban befolyásolják a kapott nyugdíj összegét.