A magyarországi infláció alakulása továbbra is komoly kihívások elé állítja a gazdaságot, különösen az élelmiszerek drágulása miatt. 2025 januárjában az éves infláció elérte az 5,5%-ot, miközben havi szinten 1,5%-os növekedés volt tapasztalható. Az élelmiszerek inflációja különösen aggasztó, 6%-os emelkedést mutatott, ami számos alapvető termék árát jelentősen megdobta.

A tej és a tojás ára különösen drasztikus mértékben növekedett, előbbi 25%-kal, míg utóbbi 23,8%-kal drágult. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter elfogadhatatlannak nevezte az alapvető élelmiszerek árának ilyen mértékű növekedését, és jelezte, hogy a kormány azonnali beavatkozásra készül az inflációs nyomás csökkentése érdekében.

A januári infláció emelkedését több tényező is befolyásolta. A szakértők szerint az úgynevezett bázishatások, az év eleji szolgáltatási áremelések, valamint az alapvető élelmiszerek árának növekedése mind hozzájárultak az árak megugrásához. A kormány azonban úgy véli, hogy ez az inflációs csúcs csupán átmeneti, és több intézkedést is kilátásba helyezett az élelmiszerárak kordában tartására.

A kormány a kiskereskedelmi láncok, az Országos Kereskedelmi Szövetség és a tejipari szereplők képviselőivel folytat tárgyalásokat az árak stabilizálása érdekében. A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) kiemelten vizsgálja az ESL és UHT tej, valamint a különböző méretű tojások árképzését, hogy biztosítsa az átláthatóságot és a tisztességes piaci versenyt.

A 2023. július 1-je óta működő online árfigyelő rendszer eddig is segítette a fogyasztók tájékozódását, azonban a kormány ennek bővítését is tervezi. A rendszerbe további alapvető termékeket is bevonnának, így például a halakat, kávét, teát, rizst, tejszínt, marhahúst, zsemlét és kakaóport. Ezzel akár 100 termékre is kiterjeszthetik a megfigyelést, hogy még pontosabb képet kapjanak a piaci folyamatokról.

Nem kizárt, hogy a kormány a kötelező árstopok újbóli bevezetéséhez folyamodik, ha az infláció továbbra is magas marad. Az árstop korábban is hatékony eszköznek bizonyult az árak korlátozására, noha hosszú távon több negatív következménnyel is járt. Nagy Márton hangsúlyozta, hogy ha a helyzet szükségessé teszi, a kormány nem fog habozni, és azonnal beavatkozik a családok védelme érdekében.

Az Országos Kereskedelmi Szövetség szerint azonban az árakat elsősorban a beszerzési költségek és a piaci verseny határozzák meg. Szerintük a hazai termelők és beszállítók is kulcsszerepet játszanak az infláció elleni küzdelemben, és a piac önszabályozó mechanizmusai is hozzájárulhatnak az árak csökkentéséhez. Ugyanakkor felhívták a figyelmet arra, hogy az online árfigyelő rendszer adatai olykor kedvezőbb képet mutatnak a valós piaci helyzetnél.

Összességében a kormány továbbra is nyitott minden eszköz alkalmazására az infláció letörése érdekében. A következő hónapokban kulcsfontosságú lesz, hogy az intézkedések milyen hatással lesznek az élelmiszerárak alakulására, és hogy a fogyasztók érezhetik-e a változások kedvező hatásait a mindennapi bevásárlásaik során.