Az óraátállítás hosszú évek óta megosztó téma világszerte. Egyesek szerint a rendszer segíti az energiafelhasználás optimalizálását, míg mások úgy vélik, hogy az átállítás felesleges és káros az emberi szervezetre. Az utóbbi években egyre több ország döntött úgy, hogy eltörli ezt a gyakorlatot, és állandó időszámításra tér át.
Hirdetés
A változások egyik legfrissebb példája Ukrajna, amely 2024 októberében végleg szakított az óraátállítással. Az ország úgy határozott, hogy a továbbiakban az állandó téli időszámítást követi. A döntést részben egészségügyi szempontok indokolták, ugyanis az évente kétszer történő óraátállítás bizonyítottan megzavarja az emberek biológiai ritmusát, és számos alvásproblémát, valamint egyéb egészségügyi gondokat okozhat.
Emellett a politikai tényezők is szerepet játszottak Ukrajna elhatározásában. Az ország az időzóna véglegesítésével is kifejezi függetlenségét Oroszországtól, amelyhez korábban az időszámítás tekintetében igazodott. Ez egy újabb lépés a nyugati integráció irányába, amelyet Ukrajna a háború kirobbanása óta követ.
Hirdetés
Németországban szintén egyre nő az elégedetlenség az óraátállítással kapcsolatban. Egy DAK-Gesundheit felmérés szerint a lakosság 75%-a szükségtelennek tartja a gyakorlatot, míg 25% számolt be arról, hogy az átállás után egészségügyi problémákat tapasztal. A kérdés azonban továbbra is nyitott, mivel az ország még nem hozott végleges döntést az ügyben. Egy másik kutatás, amelyet a YouGov végzett, azt mutatta, hogy a németek 48%-a az állandó nyári időszámítást támogatná, míg 37% a téli időszámítás mellett tenné le a voksát.
Ukrajna mellett több ország is végleg eltörölte az óraátállítást. Izland, Grönland, Brazília, Törökország, Egyiptom és Namíbia már régóta állandó időszámítást alkalmaz, míg olyan országok, mint Afganisztán és Dél-Afrika, soha nem is vezették be az óraátállítást. Az egyes országok döntései elsősorban földrajzi, gazdasági és egészségügyi tényezőktől függnek.
Hirdetés
Európában továbbra is vita tárgyát képezi, hogy érdemes-e követni Ukrajna példáját. Az Európai Unióban már évek óta zajlanak egyeztetések az óraátállítás megszüntetéséről, azonban a tagállamok nem jutottak konszenzusra abban, hogy a nyári vagy a téli időszámítás lenne-e előnyösebb. Ha a jelenlegi szabályok érvényben maradnak, akkor a következő óraátállítás 2025. március 30-án esedékes.
A kérdés azonban még korántsem tekinthető lezártnak. Az egyre növekvő társadalmi és egészségügyi aggályok miatt könnyen elképzelhető, hogy a közeljövőben más országok is úgy döntenek, hogy végleg megszüntetik ezt a rendszert. Az óraátállítás eltörlése tehát nem csupán idő kérdése, hanem egy összetett gazdasági és politikai döntés, amelynek hatásai hosszú távon is meghatározzák az emberek életét.
