Az erdő, a rét vagy akár egy park is tele lehet olyan élőlényekkel, amelyek első pillantásra ártalmatlannak tűnnek, de valójában komoly kockázatot rejtenek. Nem a barnamedvéről vagy a farkasról van szó, hanem olyan növényekről és apró állatokról, amelyekhez elég egy érintés vagy egy óvatlan pillanat, és máris kellemetlen vagy veszélyes következményekkel számolhatunk. Nézzük, melyek azok a kevéssé ismert, de annál alattomosabb élőlények, amelyekkel érdemes tisztában lenni.

1. Búcsújáró lepke hernyója (Thaumetopoea processionea)

A tölgyerdőkben találkozhatunk ezzel a látszólag ártalmatlan, szőrös kis hernyóval, amely sorban vonul – innen a neve. Szőrszálai azonban mikroszkopikus méreganyagot tartalmaznak, amely komoly bőrkiütést, viszketést és égő érzést válthat ki.

A szőrszálak a levegőbe is bekerülhetnek, így belélegezve légúti problémákat, asztmás rohamot vagy torokduzzanatot idézhetnek elő. Ez különösen a gyerekek és az allergiások számára veszélyes.

Ha ilyet látunk, ne nyúljunk hozzá, és kerüljük el a környéket. Erdészeti területeken gyakran kihelyeznek figyelmeztető táblákat – ezeket mindig komolyan kell venni.

2. Kaukázusi medvetalp (Heracleum mantegazzianum)

Ez a látványos, akár 3-4 méteresre is megnövő növény elsőre ártatlan óriásnak tűnhet, de nedve napfény hatására súlyos bőrgyulladást okoz. Az érintett bőrfelület felhólyagosodik, égési sérüléshez hasonló sebek keletkeznek.

Különösen veszélyes, hogy a tünetek csak órákkal később jelentkeznek, amikor már nem is emlékszünk pontosan, hol érintkeztünk vele. A sérülés hegesedést és hosszú gyógyulási időt is eredményezhet.

Ha találkozunk vele, ne érintsük meg, és jelezzük a hatóságoknak, mert invazív faj, amelyet irtani próbálnak. Kertbe semmiképpen ne ültessük.

3. Erdei tiszafa (Taxus baccata)

A tiszafa Magyarországon is őshonos, dísznövényként parkokban és kertekben is ültetik. Szép, sötétzöld lombja és piros bogyói miatt vonzó, de szinte minden része – a mag kivételével – erősen mérgező.

A gyerekek gyakran vonzónak találják a bogyókat, és ha lenyelik, súlyos szívritmuszavar, légzésleállás is bekövetkezhet. Már néhány szem is halálos lehet.

Fontos: soha ne kóstoljunk meg ismeretlen bogyókat, és tanítsuk meg a gyerekeknek is, hogy kerüljék az ilyen kísértést.

4. Farkasalma (Aristolochia clematitis)

Ez a sárgás virágú növény réteken, árokpartokon is előfordul. Régóta ismert mérgező hatása: fogyasztása súlyos vesekárosodáshoz és daganatképződéshez vezethet.

Régebben népi gyógymódként használták, de ma már tudjuk, hogy a benne található arisztolochiasav rendkívül veszélyes. Már kis mennyiségben is komoly szervi károsodást okozhat.

A farkasalma tehát nemcsak az emberekre veszélyes, hanem a természetben is komoly problémát jelenthet, ha állatok legelnek belőle.

5. Óriás cickány (Neomys fodiens)

Ez a kis rovarevő emlős első pillantásra kedvesnek tűnhet, ám nyálmirigyei mérget termelnek. Harapása fájdalmas, és allergiás reakciót is kiválthat.

Általában vizes élőhelyek közelében fordul elő, éjszaka aktív. Bár az emberrel ritkán kerül közvetlen kapcsolatba, ha kézbe vesszük vagy sarokba szorítjuk, haraphat.

A harapás helyén duzzanat, pirosság és erős fájdalom alakulhat ki. Szerencsére ritkán okoz súlyos problémát, de orvosi vizsgálat ajánlott.

6. Szongáriai cselőpók (Lycosa singoriensis)

Ez Európa egyik legnagyobb póka, Magyarország homokos pusztáin is él. Teste ijesztően nagy, de fő veszélye a harapásában rejlik: erős, darázscsípéshez hasonló fájdalmat okoz.

A harapás következménye lehet duzzanat, láz és rossz közérzet, de szerencsére halálos nem. Azonban a fájdalom napokig is eltarthat, ami kellemetlen élmény.

Érdemes tudni, hogy bár nem keresi az ember társaságát, véletlen találkozáskor (pl. cipőbe bújva) kellemetlen meglepetést okozhat.

7. Vöröshátú pók (Latrodectus tredecimguttatus)

Ez a faj ritkán fordul elő Magyarországon, de déli Európában gyakrabban találkozni vele. Külsőre hasonlít a híres fekete özvegyre, és mérge is hasonlóan hat az idegrendszerre.

Csípése erős fájdalmat, izomgörcsöket, szédülést és akár ájulást is okozhat. Gyerekeknél és időseknél különösen veszélyes.

Ha valakit megcsíp, azonnali orvosi ellátás szükséges. Az esetek többségében nem halálos, de nagyon kellemetlen tünetekkel jár.

8. Pettyes laposférgek (Bipalium fajok)

Ez az invazív faj újabban Európa több országában megjelent. Kígyószerű, nyálkás testük miatt sokan undorodnak tőlük, de a veszély abban rejlik, hogy mérgező nyálkát bocsátanak ki.

Bár közvetlenül az emberre ritkán veszélyes, bőrrel érintkezve irritációt okozhat. Az igazi gond, hogy a talajban élő gilisztákat pusztítja, így felborítja az ökoszisztémát.

Mivel nincs természetes ellenségük Európában, gyorsan terjednek. Ha ilyet látunk, ne érintsük meg, és jelezzük a helyi természetvédelmi szerveknek.

9. Vándorló hangya (Linepithema humile)

Az Argentínából származó hangyafaj már Európa több részén elterjedt. Bár apró, nagy kolóniákat alkot, és agresszíven támad más rovarokat és néha embert is.

Csípése ugyan nem halálos, de sok apró marás egyszerre erős fájdalmat és allergiás reakciót válthat ki. Gyerekeknél akár súlyosabb tünetek is előfordulhatnak.

Mivel invazív, a helyi ökoszisztémákat is károsítja, kiszorítva az őshonos hangyafajokat. Lakott területen is felbukkanhat, ezért különösen kellemetlen.

10. Közönséges boróka – bogyói (Juniperus communis)

Sokan ismerik a borókát fűszerként, de fontos tudni, hogy nem minden bogyója ehető. A közönséges boróka néhány változatának termése mérgező, és komoly gyomorpanaszokat okozhat.

A legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy laikus számára a mérgező és az ehető változat szinte megkülönböztethetetlen. Ezért gyűjtéskor mindig legyünk óvatosak.

A mérgezés tünetei közé tartozik a hányás, hasmenés, szédülés, és súlyosabb esetben vesekárosodás is. Jobb tehát, ha nem kísérletezünk.

Ez a 10 élőlény nem harsány, nem nyilvánvaló ragadozó – hanem olyan rejtett veszély, amivel bármelyikünk találkozhat egy kirándulás vagy akár egy parkbeli séta során. A természet csodálatos, de mindig érdemes óvatosan, tisztelettel közeledni hozzá.