25-30 évvel ezelőtt kezdődött az a hullám, hogy a kutatók az állati zsírokat elkezdték negatív színben beállítani, és arra ösztönözni a lakosságot, hogy margarinnal és étolajjal helyettesítsék az állati zsiradékot.
Hirdetés
Mára azonban a kutatási eredmények mindennek ellentmondani látszanak. Kezdetét vette az állati eredetű zsírok „rehabilitációja”, és jelenleg úgy gondolják, hogy a disznózsír nemhogy nem „ellenség”, de kifejezetten egészséges, és igen hasznos „kenőanyag” mindenki konyhájában.
Azt azért bevallhatjuk, hogy a „legnehezebb” időkben sem mondtunk le róla teljesen, mivel sokan imádjuk összetéveszthetetlen ízét és kellemes illatát. Finomított napraforgóolajjal ez sosem lesz helyettesíthető…
Hirdetés
És mivel kiderült, hogy a disznózsír ráadásul az egészségünket is jól szolgálja, már lelkiismeret-furdalás nélkül használhatjuk.
Mit is tesz értünk a zsír? A tudomány jelenlegi állása szerint csak az olívaolaj egészségesebb nála a zsiradékok közül, remek D vitamin forrás. Csökkenti a depressziót, de akár meg is előzheti azt. A korábban bőszen hirdetett elméletekkel ellentétben szabályozza a koleszterinszintet, és érvédő hatású.
Hirdetés
Egyes kísérletek szerint (ellentétben pl. az étolajjal) nemhogy nem rákkeltő, de egyes ráktípusok kialakulásának esélyét csökkenthetjük a rendszeres fogyasztásával. Segít továbbá egyensúlyban tartani a hormon háztartásunkat.
És néhány ok, amiért a zsírt érdemes választanunk:
Hirdetés
Először is jobb íze van, mint az étolajnak.
Másodszor gyermekkorunk tradicionális ízeit és élményeit idézi, ezzel is jó érzéseket okoz nekünk.
Hirdetés
Harmadszor: ahogyan fentebb leírtuk, igen egészséges..
És….További indokok a zsír használata mellett a videóban (angol nyelven): – a cikk a videó után folytatódik –
Hirdetés
Az utóbbi években több, korábban démonizált élelmiszerről is kiderült, hogy valójában nemhogy ártalmasak, hanem kifejezetten jótékony hatásúak. A disznózsír esete tipikus példája annak, hogyan torzította el a táplálkozási ajánlásokat az ipari érdek és a félreértelmezett tudományos kommunikáció. Az 1990-es és 2000-es évek elején még a „zsírmentes” étrend volt a modern egészség szimbóluma, ma viszont a tudomány egyre határozottabban állítja: a jó minőségű zsírok – különösen az állati eredetűek – nélkülözhetetlenek az agy, a hormonrendszer és az immunrendszer működéséhez.
Hirdetés
A disznózsírban található zsírsavak aránya meglepően kedvező: kb. 60%-a egyszeresen telítetlen zsírsav (főként olajsav), ami ugyanaz a típus, amiért az olívaolajat is „szuperegészségesnek” tartjuk. Emellett tartalmaz sztearinsavat is, amely a koleszterinszintre semleges hatású, és segít fenntartani az artériák rugalmasságát. A zsírban oldódó vitaminok (A-, D-, E-, K-vitamin) pedig csak megfelelő zsiradékbevitel mellett tudnak felszívódni – vagyis, ha túl sokáig kerültük a zsírt, valójában megfosztottuk a szervezetünket ezektől a létfontosságú anyagoktól.
Érdekes módon a modern laborvizsgálatok azt is kimutatták, hogy a disznózsír hőstabilitása messze jobb, mint a legtöbb növényi olajé. Míg a napraforgó- vagy repceolaj hevítés közben gyorsan oxidálódik és mérgező aldehideket termel, addig a zsír ellenállóbb, kevésbé bomlik le, és így kevésbé károsítja a szervezetet. Ez különösen fontos a mindennapi konyhai használatban, ahol a sütési hőmérséklet gyakran eléri a 180–200 °C-ot.
Hirdetés
Nem szabad elfelejteni a mikrobiomra gyakorolt hatását sem. A természetes, feldolgozatlan állati zsírok segítenek fenntartani a bélflóra egyensúlyát, míg a finomított növényi olajok krónikus gyulladást és béláteresztő szindrómát idézhetnek elő. Egyes kutatások szerint a disznózsírral táplált állatokban alacsonyabb volt a gyulladásos markerek szintje, mint azokban, amelyek növényi olajokat kaptak – vagyis paradox módon a „zsírosabb” étrend lehet a gyulladáscsökkentőbb.
Társadalmi és kulturális szinten is érdekes jelenség figyelhető meg: a disznózsír újra divatba jött a gasztronómiában. Séfek és éttermek világszerte fedezik fel újra, különösen a farm-to-table (helyi termelőtől származó) mozgalmakban, ahol a természetesség és a fenntarthatóság a kulcsszó. A jó minőségű házi zsír nemcsak egészségesebb, de ökológiai lábnyoma is kisebb, mint a finomított olajoké, hiszen nem igényel ipari feldolgozást.
Hirdetés
És végül: az emberi test számára a zsír nem ellenség, hanem energiaforrás és stabilitás. A sejtmembránok szerkezete, a hormontermelés, az idegrendszer működése mind-mind zsírokra épül. Aki tehát a disznózsírt tudatosan visszaengedi a konyhájába, valójában egy régi, bölcs egyensúlyt állít helyre – azt, amit a modern kor „zsírfóbiája” hosszú időre felborított.