Bár a vércsoport alapján történő személyiségjegyekhez kapcsolódó besorolás elsőre csupán szórakoztató önismereti eszköznek tűnhet, története komoly és gyakran ellentmondásos társadalmi, etikai vonatkozásokkal bír.
Hirdetés
A japán kultúrában mélyen gyökerező elmélet hasonló jelentőséggel bír, mint a horoszkópok a nyugati világban, ám eredetét a 20. század elejének sötét tudományos irányzatai, köztük az eugenika és a faji alapú különbségtétel inspirálták.
A vércsoportok alapvetően a vörösvérsejtek felszínén található antigének különbözősége alapján csoportosíthatók, amiből négy alapvető típus (A, B, AB, és 0) adódik, amelyeket RhD antigén jelenléte vagy hiánya tovább oszt (pl. A+, B-, stb.). E vércsoport ismerete a sürgősségi helyzetekben, mint például vérátömlesztésnél, létfontosságú, hiszen nem minden vércsoport kompatibilis másokkal. A 0- típusú vér például univerzális donor szerepét tölti be, mivel nem tartalmaz A, B vagy RhD antigént, így minimalizálja az immunológiai reakció kockázatát.
Hirdetés
Az 1920-as években egy japán szociálpszichológus, Furukawa Takeji kutatása révén jelent meg az a gondolat, miszerint a vércsoport személyiséggel összefüggésbe hozható. Bár vizsgálatai tudományos szempontból hiányosak és módszertanilag is kifogásolhatók voltak, az elmélet gyorsan elterjedt Japánban. Az országban amúgy is élénken érdeklődtek a nacionalizmus és az eugenika iránt, így a társadalmi szegregáció, például a munkahelyi kiválasztás és a katonai beosztás során a vércsoport alapú kategorizálás is teret nyert.
Később, az 1970-es években Nomi Masahiko újságíró újjáélesztette Furukawa elméletét, immár a tiltólistán lévő elemek mellőzésével, de a vércsoport-személyiség kapcsolatot fenntartva. Masahiko munkássága nyomán a vércsoport szerinti tipizálás a populáris kultúra részévé vált Japánban és Dél-Koreában, ahol hatalmas közönséget szerzett. Az elmélet azonban így is előítéleteket gerjesztett: a vércsoport alapján megkülönböztetés, zaklatás – Japánban a „burahara” – számos helyzetben megjelent, és az egyének szociális vagy munkahelyi lehetőségeit befolyásolta.
Hirdetés
Japánban a vércsoportok közötti összeillésről is van elképzelés, amely szerint bizonyos vércsoportok jobban harmonizálnak egymással, míg mások között feszültség alakulhat ki. A helyi hiedelem szerint:
– **A vércsoportúak** legjobban az **A** és **AB vércsoportúakkal** találják meg a közös hangot, mivel mindkettő hajlamos az érzékeny és visszafogott viselkedésre. Azonban nehezen boldogulhatnak a **B vércsoportúakkal**, akiket gyakran szabadszelleműnek és kiszámíthatatlannak tartanak.
– **B vércsoportúak** leginkább a **B** és **AB vércsoportúakkal** jönnek ki jól, mivel mindketten kedvelik a szabad és nyitott gondolkodást. Az **A vércsoportúakkal** viszont nehezebben találják meg a közös nevezőt, mivel ők szabálykövetőbbek és visszafogottabbak, ami eltér a B-k színesebb, egyedibb személyiségétől.
Hirdetés
– **AB vércsoportúak** jó kapcsolatot ápolnak mind az **A**, mind a **B vércsoportúakkal**, hiszen személyiségük rugalmas, alkalmazkodó és többféle nézőpontot megért. A **0 vércsoportúakkal** ugyanakkor néha nehezebben találnak közös hangot, mivel az AB-ket döntésképtelenséggel társítják, míg a 0-k általában magabiztos és irányító személyiségek.
– **0 vércsoportúak** jellemzően jól kijönnek a **0** és **B vércsoportúakkal**, mivel mindkettőre jellemző a magabiztos és energikus hozzáállás. Az **AB vércsoportúakkal** azonban nézeteltérések adódhatnak, mivel a 0-k gyakran dominánsak és céltudatosak, ami kihívás lehet az AB-k számára, akik döntésképtelenségük miatt kevésbé határozottak.
Hirdetés
A tudomány mai állása szerint nincs hiteles alapja a vércsoport-személyiség elméletnek. Egy 2014-es tanulmány, amely több mint tízezer embert vizsgált, csak elenyésző, 0,3%-os korrelációt talált a vércsoport és személyiség között. A kutatók megállapították, hogy a vércsoport és a személyiség közötti összefüggések inkább önbeteljesítő jóslatként működnek azokban a kultúrákban, ahol az elmélet széles körben elterjedt, mint például Japánban vagy Dél-Koreában.
Összességében tehát, bár érdekes lehet vércsoportunk alapján személyiséget „jósolni”, ezt kulturális környezetünk ismeretében érdemes fenntartásokkal kezelni. Mindazonáltal fontos, hogy vércsoportunkat egészségügyi szempontból ismerjük, hiszen vészhelyzetben ez életmentő információ lehet, amely a megfelelő vérpótlással segít elkerülni a szövődményeket.