A jogosítvány-, majd az első gépjármű megszerzése minden ember életében új távlatokat teremt. A végtelen szabadság megélése mellett, azonban fel kell készülni az óvatlan pillanatban történő balesetekre is, hiszen vezetni annyit jelent, mint idegenek kezébe adni a bizalmunkat és sorsunkat.

Nem véletlen, hogy gépjármű-tulajdonosként mindannyiunk kötelessége kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást – röviden KGFB-t – kötni, amely a gépjármű használata során okozott károkat és sérüléseket fedezi. Cikkünkben bemutatjuk, hogyan zajlik a KGFB-kárrendezés menete lépésről lépésre.

A kárrendezés nulladik lépése – minden a kárbejelentéssel és helyzetfelméréssel kezdődik

Egy közlekedési baleset igazi rémálom. Nem elég, hogy az elszenvedett károkat mentálisan is fel kell dolgozni, mindeközben a kárrendezési folyamatot, és a vele járó adminisztrációt is azonnal el kell indítani.

Ezért a kárrendezés nulladik lépése, hogy részletesen felmérjük a helyzetet, és jelentsük a balesetet az illetékes biztosító számára. Fontos tudni, hogy a KGFB esetében mindig a károkozó biztosítójával kell felvenni a kapcsolatot, ami végül a károsult sérüléseit, veszteségeit fogja fedezni.

Amennyiben tehát a mi hibánkból történt a káreset, akkor a saját biztosítónknak, ha pedig más figyelmetlensége okozta a balesetet, akkor az ő biztosítójának kell benyújtanunk a kárrendezési igényünket. Ehhez szükség van a klasszikus kék-sárga színű baleseti bejelentő pontos kitöltésére (ha ezzel nem rendelkezünk, online letölthetjük a MABISZ oldaláról, illetve használhatjuk az online e-kárbejelentő appot is), és a helyszín alapos dokumentálására.

Jó, ha tudod: a baleset bejelentésére károkozóként mindössze 8, míg károsultként 30 napod van. Azonban a legjobb, hogyha már a baleset után rögtön felveszed a kapcsolatot a felelős társaságokkal.

A kárrendezés a kárigény beérkezése után veszi kezdetét

Amint a felelős biztosító megkapja a kárigény-bejelentőt, megbízza a vele partnerségben álló kárszakértőt a helyzet felmérésére. A kárfelmérés időpontját már ő egyezteti le a károsulttal, így ez a folyamat mindig a megbeszélt helyszínen és napon zajlik. Vannak esetek, amikor a kár bekövetkeztekor azonnal szervizbe kell szállítani az összetört gépjárművet, ilyenkor a helyszíni szemle ott történik.

Általánosságban a kárszemlére a kárigény bejelentését követő 3 napon belül kerül sor, és azután körülbelül plusz két nap, amíg a szakértő megállapítja a kár mértékét, a kártérítés összegét, majd javaslatot tesz a biztosítónak. Ezek után újra a biztosítóé a főszerep, ami a javaslatot vagy elfogadja vagy módosítja. Ha a jármű javítása közben újabb (korábban nem látható) károkra is fény derül, lehetőségünk van pótszemlét igényelni.

Ezekre a dokumentumokra van szükség a kárfelmérés során

Ha nem szeretnénk, hogy a kárszemle több időt vegyen igénybe az átlagosnál, akkor jó, hogyha előre kikészítjük az eljáráshoz szükséges dokumentumokat.

Íme a lista:

• sérült jármű törzskönyve és forgalmi engedélye

• jogosítvány

• kitöltött baleseti bejelentő

• rendőrségi jegyzőkönyv (amennyiben a balesetkor hatósági szemle is történt)

  Hirdetés

Továbbá később a KGFB kárrendezéshez a gépjármű-kárbejelentő nyomtatványra is szükség lesz, amelyről fontos tudni, hogy nem egyenlő a kék-sárga baleseti bejelentővel. Ezt a dokumentumot a kárszemle után a kárszakértő bocsájtja a rendelkezésünkre.

A kárkifizetésről saját döntést hozhatunk

Amennyiben a jármű javítható – tehát nem beszélhetünk gazdasági totálkárról -, károsultként két kárfizetési mód közül választhatunk. Ha úgy ítéljük meg, hogy a biztosító által felkínált összeg arányos az elszenvedett károk mértékével (és elegendő a jármű teljes szervizelésére), akkor az egyezségi kárrendezés mellett kell döntsünk.

Ezzel szemben, hogyha már előre látjuk, hogy a felajánlott összegnél magasabb lesz a javítás költsége, a számlás kárrendezés lehetőségét érdemes választani. Utóbbi esetben a szervizben kapott számlát be kell küldeni a biztosítónak, ami annak tükrében rendezi a kárt.

Tipp: amint megkapod a kárrendezési javaslatot, bátran érdeklődj (akár több szerviznél is), hogy méltányosnak találják-e a rajta feltüntetett biztosítási összeget! Így könnyebben el tudod dönteni, hogy a számlás vagy az egyezségi kárrendezés lesz-e számodra a kifizetődőbb alternatíva.