Az élet szövevénye számtalan történetet kínál, és néha úgy érezzük, hogy egy-egy ember élete mintha regény lenne. Amikor valaki eltávozik közülünk, különösen azok, akik jelentős hatást gyakoroltak környezetükre, érdemes megállni egy pillanatra, és elgondolkodni az életútjukon. Egy ember élete több mint a foglalkozása vagy a közösségben betöltött szerepe – az igazi értékek az apró cselekedetekben, a mindennapokban rejlenek.

Az elmúlt napok egyik szomorú hírének középpontjában egy olyan személy áll, aki a víz világában találta meg élete hivatását. Az ő története azok közé tartozik, amelyeket érdemes megosztani, hiszen élete során számtalan embert inspirált és segített. Az a szenvedély, amivel életét élte, példaértékű lehet mindannyiunk számára.

Az Óceán Könnyűbúvár Sportegyesület megalapítása 1998-ban mérföldkő volt nemcsak az ő, hanem a közössége számára is. Az egyesület ugyanis nemcsak a vízi balesetek megelőzésében játszott kulcsszerepet, hanem a fiatal búvárok oktatásában is. Ezen keresztül nemcsak a technikai tudást adta át, hanem a víz iránti tiszteletet és felelősségtudatot is.

A katasztrófavédelemben való részvétele szintén nem mindennapi elkötelezettséget igényelt. Az önkéntes munka, amellyel a Gemenc Mentőcsoportot erősítette, számos árvízi védekezés során bizonyította, hogy a közösségért végzett munka nemcsak áldozat, hanem megtiszteltetés is.

Hortai Tamás neve és tevékenysége összeforrt Szekszárd és Tolna megye vízi közösségeivel. Az iskolai programok, amelyeken keresztül a vízi biztonság fontosságát hirdette, generációkat tanított meg a felelős magatartásra. „Amikor megszólal a telefonom, hogy indulni kell, az mindig óriási erőt adott nekem” – mondta egyszer egy interjúban, amely jól tükrözi azt a lelkesedést és elhivatottságot, amelyet munkája iránt érzett.

A szakmai elismerések, mint a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságának ajándéktárgya, csak a jéghegy csúcsát jelentik. Az igazi elismerést azoktól kapta, akik mellett dolgozott, akiket tanított, és akiket megmentett. Az ő története nemcsak a búvársportot, hanem az emberi segítőkészséget és az önzetlenséget is hirdeti.

Hortai Tamás tanítványai, barátai és kollégái egy olyan embert veszítettek el, akinek az élete a segítésről és a közösség szolgálatáról szólt. Az ő emléke, akárcsak egy csendes tavi hullám, tovább él azokban, akiket megérintett.

Az élet megy tovább, és bár fájdalmas a hiánya, az ő példája továbbra is inspirációt jelenthet mindannyiunk számára. Ahogy a víz hullámai sosem állnak meg, úgy az ő öröksége is tovább él a szívekben, amelyeket megérintett. Nyugodjék békében, és emlékét örök hálával őrizzük.