Az 1969-es Holdraszállás eseményeit és az Apollo 11 legénységét sokan ismerik világszerte. Neil Armstrong híres mondata is ekkor hangzott el, amely a 20. század egyik legismertebb idézetévé vált. Az USA a NASA révén nyerte az űrversenyt, amikor sikerült embert juttatniuk a Holdra, és a történelmi eseményről számos videófelvétel is készült.
Az Apollo 11 legénysége hihetetlen népszerűségnek örvendett a Holdra szállást követően. A NASA úgy döntött, hogy világkörüli turnéra viszi az űrhajósokat, hogy találkozhassanak az emberekkel. Azonban nem minden ország fogadta őket szívesen. Magyarország például megtagadta Neil Armstrong és társai belépését az országba.
Hirdetés
Ennek a döntésnek hátterében a magyar Szent Korona ügye állt. A Szent Korona akkoriban amerikai földön volt megőrzés céljából, miután egy magyar ezredes átadta azt az amerikaiaknak 1945-ben, hogy megóvja a német és szovjet kezektől.
A magyar állam többször is jelezte igényét a nemzeti jelkép visszaszolgáltatására. Az amerikaiak azonban azzal érveltek, hogy a tárgy visszaadása elismerné a szovjet támogatással létrehozott Kádár-rendszert.
Végül 1978-ban, Jimmy Carter elnöksége alatt került vissza a Szent Korona Magyarországra. Az amerikaiak azzal indokolták a döntést, hogy Magyarország pozitív lépéseket tett az emberi jogok terén, és példaként szolgált a szovjet blokk többi országának. Összegzésként elmondható, hogy a Holdraszállás és az Apollo 11 legénységének története számos érdekes és kevéssé ismert részletet tartalmaz.
A magyar Szent Korona ügye különösen figyelemre méltó, és rávilágít a történelmi és politikai összefüggésekre a hidegháború időszakában. Ez a történet nemcsak az űrkutatás sikereiről szól, hanem a nemzeti jelképek fontosságáról és megőrzéséről is.
