A magyar boltok polcain hamarosan érezhető változás jöhet: hivatalos közlések szerint a zöldségek és gyümölcsök áfájának jelentős mérséklése kerülhet napirendre. A terv lényege, hogy a jelenlegi 27 százalékos forgalmi adó helyett mindössze 5 százalékos áfa vonatkozzon bizonyos termékekre, ami papíron komoly könnyebbséget jelenthet a vásárlóknak.

Az elképzelésről Bóna Szabolcs, a leendő agrárminiszter beszélt, és jelezte: az előkészítés rövidesen elindulhat. Nem mellékes részlet, hogy ez a lépés a kampány egyik hangsúlyos vállalása volt, vagyis politikailag sem afféle odavetett ígéretnek tűnik, hanem kiemelt ügynek.

Az intézkedés hátterét az adja, hogy az elmúlt években brutális, már-már nyomasztó drágulás söpört végig a hazai élelmiszerpiacon. Az RTL Híradó riportja szerint 2015 óta a gyümölcsök ára 138 százalékkal, a zöldségeké pedig 136 százalékkal emelkedett Magyarországon, ami uniós összevetésben is az egyik legmagasabb növekedésnek számít.

Miért lett ez ennyire sürgető?

A 27 százalékos magyar áfakulcs régóta neuralgikus pont, hiszen jóval magasabb, mint a környező országokban alkalmazott mértékek. Ausztriában például a forgalmi adó ennek kevesebb mint a fele, Horvátországban pedig még ennél is alacsonyabb a kulcs, így a magyar rendszer sokak szemében eleve anakronisztikusnak hat.

A kérdés nem csupán az, hogy mennyit fizet a vevő a pénztárnál, hanem az is, milyen viszonyokat teremt a piacon. A szakmai szervezetek szerint az alacsonyabb áfa nemcsak az árakat faraghatja le, hanem a legális kereskedelem pozícióját is erősítheti, ami hosszabb távon egy tisztább, rendezettebb piacot eredményezhet.

Apáti Ferenc, a FruitVeb elnöke arról beszélt, hogy számukra az egyik legfontosabb cél a piac megtisztítása az áfacsaló kereskedőktől. Ez a szempont talán kevésbé látványos, mint az azonnali árcsökkenés, mégis sarkalatos, mert a szabályosan működő termelők és vállalkozások versenyképessége múlhat rajta.

Mit érezhet ebből a vásárló?

A legnagyobb kérdés persze az, hogy a vásárlók ebből mennyit látnak majd a valóságban. A szakértők szerint az árcsökkenés érzékelhető lehet, de nem biztos, hogy a teljes, 22 százalékpontos adómérséklés maradéktalanul megjelenik a bolti árakban.

Raskó György agrárközgazdász számítása alapján a fogyasztók körülbelül a csökkentés felét érezhetik meg. Magyarán: olcsóbb lehet a zöldség és a gyümölcs, de nem olyan mértékben, ahogy azt első hallásra sokan remélnék. Ez kissé kiábrándítóan hangozhat, de a piac mechanikája ritkán működik mesebeli egyszerűséggel.

Raskó szerint az intézkedés éves szinten mintegy 150 milliárd forintos bevételkiesést okozhat a költségvetésnek. Ugyanakkor úgy látja, ez még kezelhető nagyságrend, vagyis nem olyan fiskális kataklizma, amely önmagában megrengetné az államháztartást.

A 27 százalékos áfa 5 százalékra csökkenhet bizonyos termékeknél.

A tervezett kör elsősorban a zöldségeket és gyümölcsöket érinti.

2015 óta a gyümölcsök ára 138, a zöldségeké 136 százalékkal nőtt.

A szakértők szerint a vásárlók az adócsökkentés nagyjából felét érzékelhetik az árakban.

A költségvetési hatás évi körülbelül 150 milliárd forint lehet.

Nem minden kérdésre van még válasz

A történet azonban itt még korántsem kerek egész. Továbbra sem világos, hogy az új kormány mit kezdene az árréstop rendszerével, amely jelenleg több alapvető élelmiszer árát is korlátozza, és amely sok család számára afféle mentőövként, mások szerint viszont torzító beavatkozásként működik.

Arról sem érkezett hivatalos tájékoztatás, hogy az esetleges áfacsökkentést meddig tartanák fenn, illetve változatlan formában maradna-e életben. Ez a bizonytalanság nem puszta technikai részlet, hanem nagyon is húsbavágó kérdés, mert a családi kasszák mozgástere továbbra is szűkös, és sok háztartásnál minden forintnak helye van.

Érdekes ellenpont, hogy bár az áfacsökkentés általában népszerű lépés, vannak közgazdászok, akik szerint önmagában nem csodaszer. Ők arra figyelmeztetnek, hogy ha a kereskedelmi láncok vagy a beszállítói oldalon jelentkező költségek magasak maradnak, az adóteher csökkenése csak részben szivárog át a végső fogyasztói árakba. Vagyis a nagy bejelentés után is simán jöhet az a bizonyos „na, azért ne szaladjunk ennyire előre” pillanat.

Ahogy Milton Friedman fogalmazott: „Nincs ingyenebéd.” Ez a rövid mondat most is találó, mert bár az áfacsökkentés sokaknak fellélegzést hozhat, annak költségvetési és piaci következményei is lesznek, amelyeket nem lehet félvállról venni.

A tét több, mint néhány olcsóbb termék

A most körvonalazódó döntés tehát nem csupán arról szól, hogy mennyibe kerül majd a paradicsom, az alma vagy a paprika. Sokkal inkább arról, hogy a magyar élelmiszerpiac tud-e valamelyest kiegyensúlyozottabb, tisztább és élhetőbb irányba mozdulni, miközben a vásárlók is kapnak némi enyhülést a folyamatos drágulás után.

Ha a terv megvalósul, az a hétköznapok szintjén is gyorsan láthatóvá válhat, még ha nem is földindulásszerű mértékben. Az emberek többsége ugyanis nem statisztikákban él, hanem a blokk végösszegében, és ott dől el, hogy egy intézkedés valóban működik-e, vagy csak jól hangzik.

Személy szerint az a tanulság, hogy az áfacsökkentés önmagában nem varázspálca, de egy megviselt piacon mégis lehet afféle józan, praktikus lépés. Ha valóban lejjebb mennek az árak, és közben a tisztességes szereplők is erősebb helyzetbe kerülnek, az már nem kevés — sőt, a mai világban ez bizony elég nagy dolog.

A tartalom előállítása során mesterséges intelligenciát is alkalmaztunk.