A nyári és téli időszámítás évtizedek óta befolyásolja emberek millióinak mindennapjait világszerte. Az Európai Unióban hosszú ideje napirenden van a kérdés, hogy érdemes-e fenntartani az évi kétszeri óraátállítást, ám végleges döntés még nem született. Miközben a kontinens legtöbb országában továbbra is alkalmazzák ezt a rendszert, egy állam most végleg szakított vele, és ezzel új irányt szabhat a vitának.
Hirdetés
Ukrajna az első olyan európai ország lett, amely megszüntette az óraátállítást, és végleg a téli időszámítás mellett döntött. Az ukrán parlament azzal indokolta lépését, hogy a folyamatos időváltoztatás számos egészségügyi és gazdasági problémát okoz. A kutatások szerint az évenkénti kétszeri óraállítás kedvezőtlen hatással van az emberi szervezetre, fokozza az alvászavarokat, rontja a koncentrációt, és növeli a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát.
Ezen túlmenően politikai okok is szerepet játszottak a döntésben. Ukrajna nyári időszámítása megegyezett a moszkvai idővel, és a parlament ezt az összefüggést el akarta törölni. Az óraátállítás eltörlése így nem csupán egy praktikus lépés, hanem egyben szimbolikus gesztus is, amely az ország függetlenségét hivatott megerősíteni. A lépés Ukrajna geopolitikai irányváltását is tükrözi, amely egyre inkább eltávolodik az orosz befolyástól.
Hirdetés
Nem Ukrajna az első ország, amely végleg megszüntette az óraátállítást. Világszerte több állam is elhagyta ezt a gyakorlatot, köztük Brazília, Törökország, Egyiptom és Namíbia. Izland és Grönland szintén nem állítgatja az órát, és olyan országok is vannak, amelyek soha nem is vezették be ezt a rendszert, például Thaiföld, Dél-Afrika vagy Afganisztán.
Európában a vita azonban még nem dőlt el. Az Európai Bizottság 2018-ban végzett felmérése szerint a válaszadók 84%-a támogatta az óraátállítás eltörlését, és 2019-ben az Európai Parlament is megszavazta, hogy az egyes tagállamok saját hatáskörben dönthetnek erről. Ennek ellenére a tényleges végrehajtás elmaradt, mivel a közös időzónák fenntartása fontos szerepet játszik az unió belső működésében.
Hirdetés
Németországban a lakosság nagy része szintén megszüntetné az óraátállítást. Egy YouGov-felmérés szerint az emberek 75%-a támogatja ezt az elképzelést, bár megoszlanak a vélemények arról, hogy a téli vagy a nyári időszámítást lenne-e érdemes megtartani. Az óraátállítást eredetileg energia-megtakarítási célokkal vezették be, de az évek során kiderült, hogy ennek hatása elenyésző, miközben a társadalomra és az emberi szervezetre gyakorolt negatív következmények egyre nyilvánvalóbbá váltak.
A következő óraátállítás Európában 2025. március 30-án esedékes, amikor ismét előre kell állítani az órákat. Ez a gyakorlat addig folytatódik, amíg az Európai Unió nem hoz végleges döntést az időszámítás egységesítéséről. A jövőben valószínűleg egyre több ország követi majd Ukrajna példáját, és előbb-utóbb az egész kontinens elbúcsúzhat az évi kétszeri óraátállítástól.
A vita tehát még korántsem ért véget, de a trend egyértelmű: a modern életvitelhez jobban illeszkedő megoldásokra van szükség, amelyek figyelembe veszik az emberek biológiai ritmusát és a gazdasági hatásokat egyaránt. Az óraátállítás valószínűleg már nem sokáig lesz része az európai hétköznapoknak, és a következő években kiderül, hogy a döntéshozók milyen megoldást találnak erre a régóta vitatott kérdésre.