A vezetéknevünk családi identitásunk alapja, egybeforr a személyazonosságunkkal, összeköt az édesapánkkal (a legutóbbi időkben már akár az édesanyánkkal is), családi értékeinket hordozza és testesíti meg. Ezért fokozott jelentőséggel bír a számunkra. Kit ne érdekelne, hogy a világon még hány ember él ugyanazzal a családnévvel, mint amivel ő maga?!

A magyar nevek egyedisége és történelmi rétegezettsége önmagában is lenyűgöző. Gondoltad volna, hogy olyan hétköznapi nevek is rejthetnek különös jelentést, mint a „Veres” vagy a „Fekete”? Ezek nem egyszerűen színek – gyakran külső jegyekre, sőt, viselkedésre utalnak.

A „Veres” például eredetileg vörös hajú vagy erősen pirospozsgás emberek beceneveként terjedt el, míg a „Fekete” lehetett komor természetű vagy sötétebb bőrű, napbarnított ember is. A „Kurucz” nemcsak egy vezetéknév, hanem egy szabadságharcos korszak lenyomata – eredetileg a Habsburgok ellen lázadó katonákra mondták. A „Sánta” vagy „Béna” ma már meglepőnek tűnhet, de egykor természetes volt testi jellemzőkből vezetéknevet alkotni. Képzeld el, milyen lehetett egy olyan világ, ahol az első hivatalos név, amit rád ragasztottak, az volt, hogy „Buta” – mert ilyen név is létezett.

Van egy weboldal, ahol mindenki megnézheti, hány ember viseli ugyanazt a családnevet a világon: a https://forebears.io/ adatbázisa országonként is listázza a neveket. A magyar vonatkozású lista itt is elérhető, és megdöbbentő látni, hogy az első 200 név között hány olyan is akad, amely vidéki, tájjellegű vagy mesterséghez kötődő eredetű. Megnéztük mi is: nem meglepő módon a leggyakoribb név a „Tóth”, utána a „Kovács” és a „Szabó” következnek. És igen, a saját vezetékneved is ott lehet az első 200 között – érdemes rákeresni.

A magyar vezetéknevek mögött gyakran történetek húzódnak meg: a „Pék” nyilvánvaló foglalkozásra utal, de tudtad, hogy a „Csizmadia” olyan cipészt jelentett, aki csizmát javított, míg a „Takács” szövőmestert jelölt? Ezek a nevek nemcsak hangulatot, hanem életstílust is hordoznak magukban. Egy névvel akár egy egész középkori utcakép is megidézhető. Ha tehát valakinek a vezetékneve „Gulyás”, ne lepődjünk meg, ha az ősei valóban a pusztán főzték a paprikás ételt.

És ha már magyar különlegességek: a „Magyar” mint vezetéknév is előfordul – elég sűrűn. Ráadásul egy 2016-os statisztika szerint a „Kis” vezetéknév viselőinek száma megelőzi a „Nagy” viselőit – pedig azt hinnénk, fordítva van. A névviselői szám gyakran nem a „jelentés” alapján alakul, hanem sokkal prózaibb, helyi tényezőkön múlik: milyen volt a plébános íráskészsége, milyen nevet választottak a jobbágyfelszabadítás után, és hogyan öröklődött tovább.

Az egész világ leggyakoribb vezetékneve egyébként a „Wang”, amelyet több mint 80 millió ember visel. Sajnos nem tudjuk, hogy mit jelenthet, de még az sem lehetetlen, hogy ez is azt jelenti, hogy „Kis” vagy „Nagy”. Az viszont biztos, hogy akár Kovács, akár Varga, akár egy ritka név viselője vagy, a neved egy láncszem egy sokszázéves történetben – amelyben Te vagy az aktuális főszereplő.

Oszd meg a cikket, hogy az ismerőseid is megnézhessék, vajon az ő nevük szerepel-e a listán!