Idén október 27-én hajnalban ismét sor kerül az őszi óraátállításra, ami a téli időszámítás kezdetét jelenti. Az átállítás során az órákat hajnali 3 órakor egy órával vissza kell állítani 2 órára. A digitális készülékek ezt jellemzően automatikusan végzik el, míg az analóg órákat kézzel kell beállítani. Bár az óraátállítás már régóta része életünknek, az utóbbi években egyre több kritika éri a rendszert.

Az óraátállítást Magyarországon a 20. század közepén vezették be az energiatakarékosság érdekében. A cél az volt, hogy a lakosság jobban kihasználja a természetes fényforrásokat, ezzel csökkentve az elektromos áramfogyasztást. Az első időszak után ideiglenesen szüneteltették az átállítást, majd 1980-ban újra bevezették, ekkor már éves rendszerességgel.

Az évenkénti kétszeri óraátállítás azonban egyre több emberben okoz egészségügyi panaszokat, különösen a hormonháztartás és az alvási ciklus felborulása miatt. Kutatások igazolják, hogy a biológiai ritmus megváltozása egyesek számára különösen megterhelő lehet, és negatív hatással lehet az életminőségre.

Az Európai Bizottság 2018-ban javasolta az óraátállítás eltörlését, arra hivatkozva, hogy az eredeti célként kitűzött energia-megtakarítás mára elenyésző, míg az egészségügyi hatások egyre aggasztóbbak. Az irányelv alapján az uniós tagállamok választhatnának a nyári vagy téli időszámítás végleges megtartása között.

Eddig még nem született végleges döntés az unióban, így 2024 őszén is érvényben marad az eddig megszokott rendszer. Az óraátállítás tehát egyelőre életünk része marad, és minden ősszel, illetve tavasszal vissza kell állítanunk az órákat.

A téli és nyári időszámítás körüli vita folytatódik, és továbbra is kérdéses, hogy meddig marad fenn ez a hagyomány. Az idő múlásával egyre több érv szól az óraátállítás eltörlése mellett, azonban amíg a döntéshozók nem jutnak egyezségre, továbbra is alkalmazkodnunk kell a két időszámításhoz.