A műanyag szelektív hulladékgyűjtése egyre nagyobb figyelmet kap, ám sokan nincsenek tisztában azzal, mely anyagok helyezhetők a gyűjtőkbe. A műanyagok jelölése és fajtája határozza meg, hogy újrahasznosíthatók-e. Ezért elengedhetetlen, hogy megértsük, mely műanyagokat szabad, és melyeket tilos szelektíven gyűjteni.
A műanyagokon található számok segítenek eligazodni. A polietilén (PE 1, 2, 4) például a leggyakrabban használt, újrahasznosítható anyag, amely ásványvizes palackokban, mosószeres flakonokban fordul elő. Ezeket kiöblítve nyugodtan elhelyezhetjük a szelektív gyűjtőben. Ezzel szemben a polivinilklorid (PVC, V-3), amely például padlóburkolatokban található, nem újrahasznosítható, így nem helyezhető a szelektív kukába.
A polipropilén (PP-5) szintén újrahasznosítható. Ezzel a műanyaggal joghurtos poharakban vagy margarinos dobozokban találkozunk. Ugyanakkor a polisztirol (PS-6), például az ételek szállítására használt dobozok, nehezen újrahasznosíthatók, és nem kerülhetnek a szelektív hulladékgyűjtőbe.
Egyéb műanyagok, mint például a CD-tartók, szintén problémásak, mivel nem tartoznak az újrahasznosítható kategóriába. A nylon harisnyák, hungarocell, zsíros vagy szennyezett műanyagok szintén nem alkalmasak a szelektív gyűjtésre.
A műanyag szelektív gyűjtés egyik legfontosabb szabálya, hogy a palackokat, flakonokat mindig üresen, kiöblítve és lehetőleg lapítva kell a kukába dobni. Ezzel nemcsak tisztább marad a gyűjtőedény, hanem több hely is felszabadul benne, így hatékonyabban szállítható a hulladék.
A kupakokat sok településen külön is gyűjtik, mivel ezek más típusú műanyagból készülnek, de ha nincs külön gyűjtés, akkor a palackra visszacsavarva is a szelektív kukába helyezhetők. A kupakokból jellemzően újrahasznosított termékek, például kerti bútorok vagy autóipari alkatrészek készülnek.
Fontos szabály, hogy az ételmaradékkal szennyezett műanyag nem kerülhet a szelektívbe. Például egy olajos műanyag doboz vagy joghurtos pohár, amelyet nem öblítettek ki, szennyezheti az egész gyűjtő tartalmát. Ezért a tisztaság kulcskérdés az újrahasznosíthatóság szempontjából.
Szintén nem helyezhető a szelektív kukába a hungarocell (EPS), mivel anyaga nehezen újrahasznosítható és gyakran törmelékes formában kerülne a gyűjtőkbe. Ugyanez igaz a szatyrok és zacskók nagy részére, különösen ha azok zörgős, vékony anyagból készültek. A vastagabb, fóliaszerű műanyag viszont sok helyen gyűjthető.
Az italos kartondobozok (pl. tejes, gyümölcsleves dobozok) szintén ide kerülhetnek, mivel többnyire műanyag és papír kombinációjából készülnek. Ezeket is érdemes kiöblítve, összelapítva elhelyezni a kukában.
Egy gyakran felmerülő kérdés a kozmetikai és háztartási szerek flakonja: ezek újrahasznosíthatók, ha teljesen kiürültek és kiöblíthetők. A pumpás, fém- vagy üvegbetétes részeket azonban érdemes külön kezelni, mert más anyagból készülnek.
Nem gyűjthetők a szelektív kukában a veszélyes anyagok maradékát tartalmazó műanyag edények, például festékes, vegyszeres, olajos kannák. Ezek a hulladékudvarokban adhatók le biztonságosan.
A csomagolóanyagok közül a fóliák, tálcák, buborékfóliák sok helyen a műanyagos gyűjtőbe tehetők, de mindig érdemes figyelni a helyi közszolgáltató előírásaira, mivel településenként eltérhetnek a szabályok.
Érdemes tudni, hogy Magyarországon a hulladékudvarokban külön is leadhatók azok a műanyag tárgyak, amelyek nem férnek bele a szelektív gyűjtés rendszerébe – például nagyméretű kerti bútorok, műanyag játékok, háztartási edények. Ezek így mégis újrahasznosíthatóvá válhatnak.
A helyes gyűjtés tehát nem csupán a színes kukák használatáról szól, hanem arról is, hogy tudatos döntéseket hozunk minden egyes hulladék darabnál. Ha kétség merül fel, inkább nézzük meg a csomagoláson a jelölést, vagy keressük fel a szolgáltató honlapját. Ezzel nemcsak a saját környezetünket óvjuk, hanem a jövő generációinak élhetőbb világot biztosítunk.
Az FKF honlapja részletes tájékoztatást nyújt arról, hogy mit lehet a műanyag szelektívbe dobni. A megfelelő gyűjtéssel csökkenthető a műanyag okozta környezetszennyezés, hiszen ezek az anyagok több száz év alatt bomlanak le, miközben káros anyagokat bocsátanak ki.
A szelektív hulladékgyűjtés alapossága mindannyiunk felelőssége. Az anyagok tudatos válogatásával nemcsak a környezetet óvhatjuk, hanem hozzájárulhatunk az újrahasznosítási rendszerek hatékony működéséhez is.