A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb jelentése szerint a magyar háztartások pénzügyi vagyona idén a második negyedévben rekordot döntött, elérve a 105 ezer milliárd forintot. Ez a hatalmas összeg azonban nem egyenlően oszlik el a lakosság körében. Ha elméletileg egyenlően osztanánk el ezt a pénzügyi vagyont, minden háztartásra átlagosan 26,3 millió forint jutna.
Hirdetés
Azonban a valóságban a pénzügyi vagyon kétharmada a társadalom felső tíz százalékának kezében koncentrálódik, ami azt jelenti, hogy a lakosság nagy része jóval kevesebb megtakarítással rendelkezik.
Az idei második negyedév során a magyar háztartások jelentős összegű, 2723 milliárd forintnyi új megtakarítást halmoztak fel, ami szintén rekordnak számít. Az első félévben összesen 4440 milliárd forintot tettek félre, ami háztartásonként 1,1 millió forintot jelentene, ha egyenlően oszlana el. Ezzel párhuzamosan a lakosság adósságai is növekedtek, összesen 15 333 milliárd forintot elérve az első félév végére.
Hirdetés
Azonban a megtakarítások növekedése gyorsabb volt, így a nettó pénzügyi vagyon 90 ezer milliárd forintra emelkedett.
A lakosság megtakarításainak szerkezete is változik. Bár az állampapírok továbbra is népszerűek, a befektetési jegyek állománya is jelentősen, 37%-kal növekedett az elmúlt év során, ami arra utal, hogy a magyarok nyitottabbak lettek a kockázatosabb befektetések iránt.
Hirdetés
Ez a változás részben az inflációs nyomásnak is köszönhető, amely sokakat arra ösztönzött, hogy magasabb hozamú befektetéseket keressenek.
Összegzésül, bár a magyar háztartások pénzügyi vagyona összességében nő, az eloszlás továbbra is egyenlőtlen, és a gazdasági környezet arra készteti a lakosságot, hogy óvatosabb és tudatosabb pénzügyi döntéseket hozzon. A megtakarítások növekedése ugyan pozitív jelenség, de a vagyon koncentrációja továbbra is kihívásokat jelent a társadalmi egyenlőség szempontjából.