Bernie Siegel, amerikai onkológus végstádiumú daganatos betegekkel végeztetett hasonló gyakorlatokat. Napi többször arra kellett gondolniuk, hogy a rákot kiűzik a szervezetükből. A betegek 40%-a fél év alatt meggyógyult! Mindenkit emgdöbbentettek ezek az eredmények, ezért további pszichológiai teszteket végeztek. Ezek arra az eredményre jutottak, hogy azok között, akik meggyógyultak, többen voltak az optimista emberek, akiknek volt hitük! A kétség tehát megnehezíti a gyógyulást.

3.) És persze az étkezés jelentőségét se lehetne letagadni! Nem kell jóllakásig enni, mert az már elhízáshoz vezet. Az se mindegy, mit eszünk. Zöldségeket, joghurtot, magtejet, gabonapelyhet érdemes fogyasztani. A mértékkel fogyasztott hús sem tilos, de azt alkohol és a cukor fogyasztását szintén tegyük takarékra! Ha lehet, egyáltalán ne dohányozzunk! Időnként pedig méregtelenítsünk (amennyiben egészségi állapotunk megengedi).

4.) A gondolatok biokémiája – amikor az elme szó szerint formálja a testet

Az agy nem csupán irányítja a testet – kémiai labor is egyben. Amikor félelmet, dühöt vagy bűntudatot érzünk, az agy stresszhormonokat – például kortizolt és adrenalint – bocsát ki. Ezek rövid távon mozgósítanak, de ha hosszú ideig fennállnak, savas irányba tolják el a szervezet kémiai egyensúlyát, gyulladást idéznek elő, és akadályozzák a sejtek regenerációját. A krónikus stressz tehát nem „lelki” probléma, hanem konkrét biokémiai folyamat, amely lassan rombolja a testet.

A Michigan State University kutatói kimutatták, hogy a negatív gondolkodás – különösen az állandó aggodalmaskodás – növeli a szabadgyökök termelődését, amelyek a sejtek oxidatív károsodásához vezetnek. Ez a folyamat ugyanaz, ami az öregedést is gyorsítja. Épp ezért a tudatos gondolatirányítás, a hála és a pozitív fókusz nem „mentális luxus”, hanem valódi biológiai önvédelem.

5.) A szív és az agy közötti rejtett kapcsolat

A HeartMath Institute kutatásai kimutatták, hogy a szív elektromágneses mezeje az agyénál mintegy ötvenszer erősebb. Ez a mező folyamatosan kommunikál a központi idegrendszerrel, és befolyásolja az agyi kémiát. Amikor haragot, szorongást vagy irigységet érzünk, ez a mező kaotikussá válik – és az agy is kaotikus mintázatban reagál, ami gátolja a tiszta gondolkodást és a regenerációs folyamatokat.

Ezzel szemben a szeretet, hála és együttérzés érzései „koherens” elektromágneses mintázatot hoznak létre, amely stabilizálja az idegrendszert és harmonizálja a hormonrendszert. Nem véletlen, hogy sokszor a szívbetegek gyógyulása után megváltozik az érzelmi életük: a test és a lélek közti kapcsolat kölcsönös. A gyógyulás tehát belülről kifelé is indulhat.

6.) A sejtek emlékeznek – az epigenetika üzenete

A legújabb kutatások szerint nemcsak a DNS határozza meg, milyen lesz az egészségünk, hanem a környezet és az érzelmi állapot is. Az epigenetika azt vizsgálja, hogyan kapcsolják be vagy ki a gének működését külső tényezők – például stressz, félelem, szeretet vagy öröm. Egy tartósan negatív lelkiállapot „betegségprogramokat” aktiválhat, míg a nyugalom, öröm és hit képes „egészségprogramokat” bekapcsolni a sejtszinten.

A Kaliforniai Egyetem kutatói például bebizonyították, hogy a meditáció és a pozitív gondolkodás csökkenti a gyulladásos gének aktivitását, és növeli azokét, amelyek a sejtek öngyógyító mechanizmusait támogatják. Ez azt jelenti: a tudatos érzelmi és mentális gyakorlatok nem csak a pszichét, hanem a genetikai működést is újraprogramozhatják.

7.) Az idegrendszer „újradrótozható” – a neuroplaszticitás csodája

Az agy képes új idegpályákat létrehozni egész életünk során. A neuroplaszticitásnak nevezett folyamat révén az ismétlődő gondolatok és érzelmek valós fizikai nyomokat hagynak az agyban. A tartós stressz megerősíti a félelemközpontokat, míg a rendszeres relaxáció, hála és vizualizáció erősíti azokat a hálózatokat, amelyek a biztonság, nyugalom és önbizalom érzéséért felelnek.

Dr. Joe Dispenza idegtudós kísérleteiben EEG-vel kimutatta, hogy már néhány hét tudatos meditáció után megváltozik az agyhullám-aktivitás: a résztvevők nyugodtabbak, fókuszáltabbak és érzelmileg stabilabbak lettek. Az idegrendszer tehát „átnevelhető”, ha naponta csak néhány percet is szánunk arra, hogy békés képeket, hálaérzetet vagy pozitív jövőképet idézünk fel.

8.) Az érintés és az emberi kapcsolat gyógyító ereje

A testi érintés – legyen az ölelés, simítás vagy akár önérintés egy relaxáció során – bizonyítottan csökkenti a kortizolszintet és fokozza az oxitocin termelődését. Az oxitocin nemcsak „szeretet-hormon”, hanem gyulladáscsökkentő, immunerősítő és szívvédő hatású anyag is. Az érintés tehát szó szerint „biológiai nyelv”, amelyen keresztül a test és a lélek kommunikál.

Ezt a hatást az idegtudomány is megerősítette: a bőrön található taktilis receptorok közvetlen kapcsolatban állnak a limbikus rendszerrel, vagyis az érzelmi aggyal. Ezért működnek olyan erősen a kézrátételes vagy pontnyomásos technikák – az érintés nem misztikum, hanem idegi információátvitel. A rendszeres, tudatos érintés-gyakorlat (akár önmagunkon) hosszú távon az egyik leghatékonyabb stresszcsökkentő eszköz.

Te mit gondolsz? Hasznos volt? Ne felejtsd el megosztani, hogy a barátaid is tudjanak róla!

Fentiek információs célt szolgálnak, nem minősülnek orvosi javaslatnak! Diagnózist kizárólag orvos állíthat fel! Betegség esetén fordulj orvoshoz! Jó egészséget kívánunk!