Van egy pillanat, amikor az ember megnyit egy ilyen listát, és szinte ösztönösen a saját telefonját kezdi keresni rajta. Nem azért, mert egész nap laboratóriumi méréseken gondolkodik, hanem mert a mobil gyakorlatilag ránk nőtt: a zsebünkben van, az arcunknál van, sokaknál még éjjel is a párna közelében marad.

Ezért tud igazán idegesítő lenni, amikor kiderül, hogy egy friss vizsgálat szerint vannak modellek, amelyek a többinél magasabb rádiófrekvenciás sugárzást bocsátanak ki. A helyzetet az teszi igazán érdekessé, hogy a listán nem valami ismeretlen, egzotikus készülékek sorakoznak csupán, hanem több nagy név is felbukkan rajta.

A kérdés persze azonnal adja magát: kell-e ettől megijedni, vagy ez megint egy olyan technológiai riadalom, amitől hangosabb a közbeszéd, mint amennyire ténylegesen veszélyes? A válasz nem fekete-fehér, de van néhány kapaszkodó, amivel sokkal józanabban lehet nézni ezt az egész mobiltelefon-sugárzás témát.

A mostani összevetés lényege az volt, hogy különböző okostelefon-modelleknél megnézték, mekkora rádiófrekvenciás kibocsátással kell számolni. A gyűjtés alapján összeállt egy rangsor azokról a készülékekről, amelyek ezen a téren a mezőny felső részébe kerültek, vagyis a legmagasabb SAR-értékekkel szerepelnek.

Mielőtt bárki pánikba esne, van egy fontos részlet: a felsorolt modellek mindegyike belefér az Európai Unióban megengedett határértékbe. Vagyis a lista nem azt jelenti, hogy ezek a telefonok szabálytalanok vagy tiltottak lennének, inkább azt mutatja meg, hogy az engedélyezett tartományon belül melyik készülék hol helyezkedik el.

Mégis van egy csavar a történetben. Az Egyesült Államokban szigorúbb rendszer szerint vizsgálják ezt a kérdést, és az első öt helyen álló készülék ott már nem felelne meg az előírásoknak. Ez önmagában is elég ahhoz, hogy sok felhasználó új szemmel nézze a saját mobilját, különösen akkor, ha napi több órát tölt hívásokkal, videózással vagy folyamatos netezéssel.

A téma azért sem mellékes, mert közben elképesztő tempóban nő a mobilhasználat. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2021-ben ezer lakosra 1385 mobilelőfizetés jutott, 2024-re viszont ez a szám már 1545-re emelkedett. Ez magyarul azt jelenti, hogy rengetegen nemcsak egyetlen készüléket használnak, hanem akár többet is, így a mobiltelefon-sugárzás kérdése már rég nem egy szűk technikai vita.

Sokan keverik a fogalmakat, ezért itt érdemes megállni egy pillanatra. A rádiófrekvenciás sugárzás nem ugyanaz, mint a radioaktív sugárzás. Nem valami filmszerű, misztikus veszélyről van szó, hanem olyan elektromágneses hullámokról, amelyek hőhatást keltenek.

A vita inkább arról szól, hogy ez a terhelés hosszú távon milyen mértékben hathat az emberi szervezetre. Nincs teljes tudományos egyetértés, de annyi biztos, hogy a szabályozók nem véletlenül vezették be a mérési rendszereket. Pont azért született meg a SAR-érték használata, hogy számszerűsíthető legyen, mennyi energia nyelődik el a testben, amikor a telefont a fej közelében használjuk.

A SAR, vagyis a fajlagos elnyelési tényező lényegében azt mutatja meg, hogy a szervezet egy adott tömegegysége mennyi rádiófrekvenciás energiát vesz fel. Ez nem egy elvont laboros adat, hanem az a mutató, amely alapján a hatóságok korlátokat tudnak húzni a gyártók elé. Vagyis amikor valaki telefonvásárlás előtt specifikációkat böngész, ez az egyik olyan adat, amely mögött valódi szabályozási jelentőség van.

A mérések nem otthoni körülmények között, hanem laborban készülnek, méghozzá a készülék maximális teljesítménye mellett. A Német Szövetségi Sugárvédelmi Hivatal minden évben közöl egy nagy adatbázist, amelyben közel 5000 mobiltelefon SAR-adata szerepel. Ebben régebbi és újabb modellek egyaránt megtalálhatók, így jól látszik, hogyan mozog a piac ezen a téren.

Az európai szabályozás szerint a határérték 2 watt kilogrammonként, 10 grammnyi testszövetre vetítve. Az amerikai rendszer ezzel szemben 1,6 watt/kilogrammos plafont alkalmaz, ráadásul 1 gramm szövetre számolva. A két szabvány nem teljesen ugyanazt a mérési logikát követi, ezért a számok közvetlen összehasonlítása nem mindig egyszerű, de a felhasználó számára a lényeg mégis az, hogy ugyanaz a telefon más országban más megítélés alá eshet.

És akkor jön a rész, amit mindenki keres: mely modellek kerültek a lista élére. A legmagasabb SAR-értékkel a rangsorban az Allview P7 Pro végzett, 1,82 watt/kilogrammos adattal. Ez még mindig bőven az uniós limit alatt van, de a mezőnyön belül így is ez számít a legmagasabbnak.

A további helyeken szintén vegyes a kép. Előkelő pozícióba került a TCL 50 NXTPAPER 5G és a TCL 50 Pro NXTPAPER 5G, mellettük több Allview-modell is felbukkan, például az X4 Soul, az X4 Soul Lite, az X4 Soul Mini S és a P8 Pro. Vagyis nem egyetlen gyártó körül sűrűsödik a történet, hanem több márka készülékei is érintettek.

A listán ott van a Wiko JERRY3 és a Wiko WIM is, továbbá több Asus-modell, köztük a ROG Phone 9 Pro, a ROG Phone 9 és a Zenfone 12 Ultra. Ez azért érdekes, mert jól mutatja: nemcsak olcsóbb vagy rétegmodellek kerülhetnek magasabb értékkel a mezőnybe, hanem olyan készülékek is, amelyek mögött komoly technológiai fejlesztés és erős márkanév áll.

Sokan valószínűleg ott kapják fel igazán a fejüket, amikor az Apple neve is előjön. A felsorolásban szerepel az iPhone Air, az iPhone 17, az iPhone 17 Pro, az iPhone 17 Pro Max és az iPhone 16e is. Vagyis az a felhasználó, aki azt gondolná, hogy egy prémiumkategóriás készülék automatikusan a lista biztonságosabb végén lesz, itt könnyen meglepődhet.

És ezzel még nincs vége. A rangsorban helyet kapott a ZTE Blade V70, a HMD Global ARC, a Nubia Flip 5G, a HMD Global Fusion, a Motorola Edge 50 Fusion, a HMD Global Fusion X1, valamint a Samsung Galaxy Z Fold7 is. Ez a sokszínűség azt üzeni, hogy a mobiltelefon-sugárzás kérdése nem egyszerűen árkategória vagy márkahűség kérdése.

Ami az egészségügyi oldalt illeti, itt kezd igazán kényessé válni a téma. A leggyakoribb aggodalom régóta az, hogy a hosszú távú, intenzív mobilhasználat növelheti bizonyos agydaganatok kockázatát. Egyes kutatások valóban találtak kapcsolatot az erős, tartós használat és bizonyos daganattípusok, például a glioma vagy az akusztikus neurinóma között.

Ettől még nem lehet egyszerűen kijelenteni, hogy a mobiltelefon egyenes úton daganatot okoz. A tudomány jelenlegi állása ennél sokkal óvatosabb. A Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség az RF-sugárzást a „lehetségesen rákkeltő” kategóriába sorolta, ami azt jelenti, hogy van valamennyi bizonyíték a kockázatra, de az összefüggés nem bizonyított teljes bizonyossággal.

Ez a kategória laikus füllel ijesztően hangzik, de valójában inkább azt jelzi, hogy a kérdés nyitott, és további kutatások szükségesek. Magyarán: nem lehet legyinteni rá, de pánikra sincs ok. A bizonytalanság az, ami miatt a szakemberek inkább az ésszerű óvatosságot szokták javasolni.

A mindennapokban nem is feltétlenül a legsúlyosabb forgatókönyvek azok, amelyeket a legtöbben megéreznek. Gyakran inkább olyan panaszok kerülnek elő, mint a fejfájás, a szédülés vagy a fáradékonyság, főleg azoknál, akik hosszan és rendszeresen használják a készüléküket. Ezek mögött persze több tényező is állhat, nem kizárólag a rádiófrekvenciás terhelés.

Az alvás kérdése különösen izgalmas. Több vizsgálat arra utal, hogy az okostelefon-használat ronthatja az alvás minőségét, főleg akkor, ha valaki közvetlenül lefekvés előtt nyomkodja a készüléket, vagy egész éjjel bekapcsolva, az ágy mellett tartja. Ebben nemcsak a sugárzás, hanem a kijelző fénye, az értesítések és az agyi pörgés is benne van, vagyis a hatás összetett.

Itt jön be az a gyakorlati rész, amit sokan szeretnek túlbonyolítani, pedig nem kell. Ha valaki csökkentené a saját kitettségét, már az is számít, ha nem a fejéhez szorítva telefonál hosszú perceken át, hanem inkább fülhallgatót vagy kihangosítót használ. Ugyanígy hasznos apróság, ha a telefont nem testre simuló zsebben hordja egész nap, amikor erre nincs szükség.

Szintén sokat számíthat a térerőhelyzet. Gyenge hálózati környezetben a telefon nagyobb teljesítménnyel próbál kapcsolódni, ami növelheti a kibocsátást. Ezért például liftben, mélygarázsban vagy rossz lefedettségű helyen a hosszú hívások eleve kevésbé ideálisak, nemcsak a szakadozó hang miatt, hanem technikai szempontból is.

Kevesen figyelnek arra is, hogy a SAR-érték nem egyenlő a teljes valós használati élménnyel. A laboratóriumi maximum és a hétköznapi használat között eltérés lehet, hiszen számít a hálózat típusa, a készülék elhelyezése, a tok vastagsága, sőt még az is, hogyan fogjuk a telefont. Ettől a mérés még fontos, csak nem szabad úgy kezelni, mintha egyetlen szám mindent végleg eldöntene.

Az 5G terjedése miatt a kutatók előtt újabb kérdések nyíltak meg. Az egyre összetettebb elektromágneses környezetet folyamatosan vizsgálják, mert a technológia gyorsabban változik, mint ahogy a hosszú távú egészségügyi kutatások lezárulhatnának. Ez nem azt jelenti, hogy az 5G-ről bármi drámai biztosan kiderül majd, inkább azt, hogy a tudomány most is dolgozik a válaszokon.

Érdemes azt is látni, hogy telefonvásárláskor a legtöbben kamerát, akkumulátort, kijelzőt és teljesítményt néznek, a SAR-adat viszont gyakran teljesen háttérbe szorul. Pedig aki sokat telefonál, gyerekkel használatja a készüléket, vagy érzékenyebb ezekre a kérdésekre, annak ez is lehet egy releváns szempont. Nem feltétlenül döntő, de igenis mérlegelhető.

A gyártók oldaláról nézve ez azért kényes terület, mert egy telefon fejlesztésénél rengeteg kompromisszum születik. Antennaelhelyezés, vékony készülékház, nagyobb adatsebesség, erős kapcsolat, jó vétel – mindezek befolyásolhatják, hogyan alakul a végső mérési eredmény. Vagyis a magasabb SAR nem feltétlenül „rossz tervezés”, inkább egy összetett műszaki egyensúly következménye.

Felhasználói oldalról a legpraktikusabb hozzáállás talán az, ha nem démonizáljuk a technológiát, de nem is vagyunk teljesen közömbösek. A mobiltelefon-sugárzás kérdésében a józan középút az, hogy ismerjük a saját készülékünket, megnézzük a SAR-értékét, és ha zavar a téma, néhány egyszerű szokással csökkentjük a közvetlen terhelést.

A mostani lista tehát nem ítélet, inkább egy tükör. Megmutatja, hogy még a legismertebb márkák között is vannak modellek, amelyek ezen a mércén magasabban állnak, miközben továbbra is megfelelnek az európai előírásoknak. Ha pedig valaki ezek után ránéz a saját telefonjára, és megkönnyebbül, hogy nincs a mezőny élén, az teljesen érthető reakció.

A legkézenfekvőbb talán az, hogy a mobilt használjuk okosan, ne reflexből tartsuk mindig magunkon vagy magunk mellett, és már ezzel is többet tehetünk a nyugodtabb fejünkért, mint hinnénk.

Hasznosnak vagy érdekesnek találtad? Ha úgy gondolod, hogy mást is érdekelhet a cikk, küldd tovább neki!

JOGI NYILATKOZAT: Oldalunk célja, hogy támogassa az Ön tájékozódását, ugyanakkor konkrét orvosi tanácsot nem tartalmaz. Kérjük, konkrét orvosi problémáival és panaszaival mindig forduljon kezelőorvosához! Weboldalunk és szerkesztőink nem vállalnak felelősséget az egyéni esetekkel kapcsolatosan. Tanácsaink elsősorban a megelőzést (prevenciót), illetve az információs célt szolgálják. Betegség esetén mindenképpen keressen fel orvost, és kövesse az általa adott útmutatásokat!

A tartalom előállítása során mesterséges intelligenciát is alkalmaztunk.