Valamiért széles körben elterjedtek az előítéletek az anyósokkal szemben, és bevallom, nekem is volt egy gombóc a torkomban, amikor megismertem a saját anyósomat. A munkatársaimtól sok rosszat hallottam az anyósokról, és nem voltam benne biztos, hogy én hogy tudom majd kezelni a helyzetet…
Hirdetés
Azonban az én anyósom egyáltalán nem igazolta be azokat a sztereotípiákat, amelyek a köztudatban az anyósokról élnek! Nem nőtt a fejünkre, és jól el lehetett vele beszélgetni! Akkor sem járt a nyakunkra, és nem adott kéretlen tanácsokat, amikor megszületett az első gyermekünk, viszont tőled telhetően nagy segítséget nyújtott: vett egy babakocsit, valamint egy jó csomó pelenkát. De ennyi!
Egy alkalommal azonban, amikor a legkisebb gyermekünk is már három éves volt, úgy döntöttünk, elmegyünk nyaralni, én pedig javasoltam a nejemnek, hogy a gyerekeket hagyjuk az anyósnál. Vigyorogva azt mondta, hogy rendben, de én közöljem vele az ötletet.
Hirdetés
Amikor ajándékokkal felszerelkezve beállítottam hozzá, ő mosolyogva fogadott. Figyelmesen végighallgatta az ötletemet, és így válaszolt: semmi akadálya annak, hogy a nyár egy részét nálam tölsék a kicsik, de biztos vagy abban, hogy tényleg ezt akarod?
Soha többé nem lesz arra lehetőséged, hogy a hároméves fiadat elvidd a tengerpartra, mert jövőre már négy éves lesz, és egy kicsit minden megváltozik! Hidd el, hogy látni akarod őket felnőni, és meg akarod élni velük ezeket az élményeket! Azok az emlékek pótolhatatlanok, amikor a kisfiad lelkesen csapkod a szörfön a tenger hullámaiban fekve.
Hirdetés
Tapasztalatból beszélek, hidd el nekem, Neked és a gyerekeknek is szükségetek van arra, hogy ilyen közös emlékeitek legyenek!
Erősen elgondolkoztam mindazon, amit az anyósom mondott! Ha belegondolok, engem is mindig kicsaptak falura a nagyszüleimhez, mert a szüleim nélkülem mentek el nyaralni… Így alig van velük emlékem! Arra jutottam, hogy szerencsés vagyok az anyósommal: igazán bölcs nő!
Hirdetés
Neked mi a véleményed?