Egy amerikai középiskolás diák és családja különleges jogi vitába keveredett az oktatási intézményével, miután a tanuló mesterséges intelligenciát használt egy iskolai beadandó elkészítéséhez. A szülők, Dale és Jennifer Harris szerint az iskola szabályzata nem zárja ki a generatív technológiák használatát, ezért igazságtalannak tartják, hogy a gyermekük büntetést kapott, és rossz osztályzatot ítéltek meg neki.

A család vádja szerint a tanárok kifejezetten célba vették a diákot, ezzel akadályozva elit egyetemi jelentkezését. Az iskola azonban azzal érvelt, hogy a szabályzata egyértelműen tiltja az etikai vétségeket, így a jegy és a büntetés arányos. Emellett tagadták, hogy bármely tanár személyesen támadta volna a tanulót.

A jogi perben a bíró az iskola oldalán állt ki, kimondva, hogy a szülők nem rendelkeznek jogalappal a perindításhoz. A döntés hangsúlyozta, hogy a diák tettének elbírálása az iskola hatáskörébe tartozik, és a szabályzat alkalmazása a szokásos normák szerint történt.

A bíró megemlítette egy 1988-as Legfelsőbb Bírósági döntést, amely kimondja, hogy az oktatással kapcsolatos ügyek megítélése elsősorban az iskolák és a szülők közös feladata. A szövetségi bíróságoknak csak rendkívüli esetekben kell beavatkozniuk. Egyelőre nem világos, hogy a család folytatja-e a jogi harcot. Az ügy rávilágít a technológiai eszközök használata körüli etikai kérdésekre, és az iskolák szerepére az új szabályok megalkotásában.