Hány dicsérő szót érdemel a férfi, kinek idős, beteg édesanyját kérése ellenére nem Időse Otthonába vitte, viszont helyette a következőt tette:

Sajnos az emberi életnek van egy biológiailag determinált íve, és aki megszületik, felnő, kiteljesedik, majd fokozatosan megöregszik, és leépül, végül pedig meghal.

Bármennyire is nehéz ezt elfogadni, eddig még nem született olyan ember a világon, akinek mindezt sikerült volna elkerülnie.

Ezt a bejegyzést az interneten találtuk, és megosztjuk veletek. Ez az idős hölgy (nevezzük őt Marienak), tisztességben nevelte föl gyermekét, keményen dolgozott, később viszont elvesztette a férjét, és fokozatosan gyengülni kezdett.

Hirdetés

Amikor pedig a szellemi hanyatlás jelei már elkeztek megmutatkozni, és érezte, hogy közel a vég, azt mondta a fiának, hogy keressen neki egy idős otthont. Marie nem várta el a fiától, hogy ő maga ápolja és kínlódjon vele, amikor a dolgok rosszra fordulnak. A fiú azonban nem mondott le róla:

Hirdetés

“Anya te 9 hónapon át cipeltél, és éveken át vigyáztál rám óvtál, segítettél,ápoltál ha kellett. Most rajtam a sor Én leszek a kezed, a lábad, a szemed, mostantól!”

Nagyszerű dolog, hogy a mai világban még mindig vannak olyan EMBEREK, akik kötelességüknek érzik, hogy gondoskodjanak azokról, akik felnevelték, szerették, ápolták, és gyámolították őket! Az édesanyák szerepe életünkben felbecsülhetetlen!

Kérlek, hogy oszd meg a bejegyzést, ha egyetértesz, és számodra is fontos mindez az érték!

Hirdetés