A hővisszanyerős szellőztetés lényege, hogy a lakótérből elvezetett, felmelegedett levegő hőjét – egy hőcserélőn keresztül – átadja a kintről érkező friss, ám hidegebb levegőnek. Így a távozó levegő nem csak „kidobott” forró vagy meleg levegő lesz, hanem a benne lévő hőt hasznosítja a rendszer, mielőtt a kinti friss levegő beáramlik a ház belsejébe. Ezzel jelentős energiamegtakarítást érhetünk el, mivel kevesebbet kell fűteni a beáramló levegőt a kívánt belső hőmérsékletre.

A koncepció nem új, de a modern technológia tette lehetővé, hogy kompakt, hatékony és könnyen karbantartható berendezések formájában a hővisszanyerős szellőztető rendszerek elterjedjenek az otthonokban.

Főbb előnyök röviden:

• Energiahatékonyság (kisebb fűtési költség)

• Biztosított friss levegő utánpótlás

  Hirdetés

• Szellőzés nélküli penészesedés megelőzése

• Kényelmes belső komfortérzet, hiszen nincs hirtelen hőmérsékletvesztés

  Hirdetés

Miért érdemes erről gondoskodni?

Manapság a modern épületeket úgy tervezik és szigetelik, hogy lehetőleg minimális legyen a hőveszteség. A passzívházak, közel nulla energiafelhasználású ingatlanok, vagy akár a jól szigetelt, korszerű nyílászárókkal ellátott hagyományos épületek esetében azonban felmerül a kérdés: honnan és hogyan kap a belső tér megfelelő mennyiségű oxigénben gazdag, friss levegőt? Ha nincs meg a megfelelő légcsere, akkor előfordulhat, hogy a pára és a szén-dioxid feldúsul, ami egészségtelen környezetet teremthet. Ennek hatására kialakulhat dohos levegő, penészesedés, illetve a bentlakók akár fejfájást, fáradékonyságot is tapasztalhatnak.

A régebbi épületeknél a nyílászárók tömítetlensége miatt „természetes” módon beáramlik a friss levegő, de ez egyben nagy hőveszteséggel jár. Így bár a lakótér kevésbé van kitéve a penészesedés kockázatának, a fűtésszámlák magasabbak, és a komfortérzet sem igazán megfelelő. A hővisszanyerős szellőztető rendszer egyesíti a két világ előnyeit: folyamatosan érkezik a friss levegő, de közben a hő nem szökik el.

Hogyan működik a hőcserélő?

A hőcserélő a hővisszanyerős szellőztetés lelke. Alapesetben két légáramot vezet keresztül a berendezés egy speciális csatornarendszeren:

• Az egyik a benti, elhasznált és meleg levegő, ami kiáramlik.

• A másik pedig a friss, kinti hideg levegő, ami befelé áramlik.

A hőcserélő úgy van kialakítva, hogy a két légáram ne keveredjen fizikailag, csak a hőátadás menjen végbe köztük. A meleg levegő hőenergiájának nagy része (akár 70–90%-a) átadódik a kinti levegőnek, mielőtt az belép a lakásba. Télen ez fűtőhatásként, nyáron pedig akár hűtőhatásként is működhet (amennyiben a benti levegő hűvösebb, mint a kinti forró levegő).

A hővisszanyerés folyamata lépésről lépésre:

1. A belső, elhasznált levegőt beszívja a rendszer és a hőcserélőn keresztül kifelé vezeti.

2. A friss kinti levegőt bevezeti a hőcserélőbe, ahol a távozó levegő által átadott hővel előmelegíti (vagy éppen enyhén lehűti nyáron).

3. A már előmelegített levegő eljut a lakótérbe.

4. A kifújt levegő végül a szabadba távozik, de a hőenergia jelentős része már átadódott a friss levegőnek.

A hővisszanyerős szellőző rendszer hozzájárul a jobb levegőminőséghez, továbbá energiamegtakarítás érhető el vele, hiszen kevesebbet kell használni a fűtést vagy a hűtést.

Mekkora megtakarításra számíthatunk a hővisszanyerő szellőztető rendszerrel?

A pontos szám sok tényezőtől függ: például az épület méretétől, szigetelési minőségétől, a rendszer hatásfokától, a lakók szellőztetési igényeitől stb. Az általános tapasztalat azonban azt mutatja, hogy egy jól méretezett hővisszanyerős rendszer akár 60–80% közötti hővisszanyerésre is képes lehet.

Mit jelent ez a gyakorlatban? Télen, amikor kint például 0 °C körüli a hőmérséklet, belül pedig 20–22 °C van, akkor a rendszer a kiáramló, 20 °C-os levegő hőjének jelentős részét átadja a kinti levegőnek. Így a bejövő levegő akár 14–16 °C-os is lehet (a konkrét érték a rendszer hatékonyságától függ). Ez óriási előnyt jelent, hiszen a fűtésnek a 0 °C helyett már csak néhány fokkal kell megemelnie a levegő hőmérsékletét.

Ez a megtakarítás hosszú távon is kifizetődik, különösen azokban az ingatlanokban, ahol nagy a lakóterület, és ahol sokat tartózkodnak bent, így folyamatos a szellőztetési igény.

Típusok: központi és decentralizált megoldások

Központi hővisszanyerős szellőztető
Ez a típus egyetlen központi berendezésből áll, amely csatornarendszeren keresztül szállítja a levegőt minden egyes helyiségbe. A friss levegőt általában a hálószobákba, nappaliba vezetik be, míg az elhasznált levegőt a nedves helyiségekből (fürdő, konyha, WC) szívják el. Ez a megoldás nagyon hatékony, rendszerint magas hővisszanyerési hatásfokkal dolgozik. Hátránya, hogy a csatornarendszer kialakítása nagyobb beruházást igényel, és gyakran már az építkezés/átalakítás tervezési fázisában érdemes erre gondolni.

Decentralizált hővisszanyerős szellőztető
Ha valamilyen okból nincs lehetőség a központi rendszer kiépítésére (például nehézséget jelent a csatornák kiépítése), léteznek decentralizált, helyiségenként elhelyezett berendezések is. Ezeknél a készülékeknél minden szobába, ahol szükséges a szellőztetés, külön egység kerül, általában a falon át szívják be a levegőt és fújják ki. A hőcserélő itt is működik, tehát a kifújt meleg levegő hőjének jelentős részét átadja a bejövő hideg levegőnek. A beruházási költség bizonyos esetekben kisebb, hiszen nem kell teljes légcsatorna-hálózatot kiépíteni, ugyanakkor több készüléket kell megvásárolni, és a hatásfokuk általában jóval alacsonyabb, mint a kifinomultabb központi rendszereké.

Hogyan működik a decentralizált / egyhelyiséges hőszellőztető rendszer?
(A Helios videója)

Mire érdemes figyelni a tervezés során?

1. Lakás mérete és helyiségek száma: Fontos, hogy mekkora területet kell lefedni a szellőztető rendszerrel. Egy nagyobb családi házban célszerű lehet központi rendszert kiépíteni, míg egy kisebb lakásban a decentralizált megoldás is elegendő.

2. Légcsatorna kiépítés lehetősége: Ha új házat építünk vagy jelentős felújítást végzünk, könnyebb a csöveket esztétikusan, rejtve beépíteni. Meglévő, kis átalakítást igénylő házaknál vagy lakásoknál gyakran nehézséget okoz a csatornák beépítése, ezért a decentralizált megoldás szóba jöhet.

   Hirdetés

3. Hőcserélő hatásfok: Minden berendezés adatlapján megtalálhatjuk, mekkora hővisszanyerési arányt kínál. Minél magasabb ez a szám, annál több energiát tudunk megspórolni. Persze a magasabb hatásfok általában magasabb árral is jár, de hosszú távon megtérülhet.

4. Zajszint: Egy folyamatosan üzemelő rendszer esetében különösen fontos, hogy a készülék ne legyen túl hangos. A jó minőségű berendezések kifejezetten halk működésre képesek, de érdemes utánajárni a gyártói adatoknak és a valódi felhasználói tapasztalatoknak.

5. Szűrőrendszer minősége: Számos hővisszanyerős szellőztető rendelkezik beépített szűrővel, amely kiszűri a port, polleneket, sőt akár a különböző szennyeződéseket is. A jó szűrő jelentősen javítja a beltéri levegő minőségét, allergiásoknak különösen hasznos lehet.

6. Kondenzvíz elvezetés: A párakicsapódás miatt gyakran szükséges, hogy a rendszer kondenzvíz-ürítéssel rendelkezzen. Erre a tervezéskor szintén figyelni kell, hogy hova vezeti el a készülék a kondenzvizet.

Milyen költségekkel érdemes számolni?

A költségek több részből állnak össze:

• Berendezés ára: Ez lehet százezer forinttól több millió forintig is, a típus, a teljesítmény és a hatásfok függvényében.

• Kiépítés költsége: A központi rendszerhez tartozik a légcsatorna-hálózat kialakítása, melynek anyagköltsége és kivitelezési díja is jelentős lehet. Decentralizált rendszer esetén kevesebb szerelési munkálatra van szükség, de több készülék megvétele lehet indokolt.

• Üzemeltetési költség: A motorok, ventilátorok, vezérlés áramfogyasztása viszonylag alacsony, de folyamatos működésnél ez is összeadódhat. Emellett számolni kell a szűrők cseréjével is.

• Karbantartás: A legtöbb gyártó ajánlja az éves ellenőrzést, mely során például a hőcserélőt, a szűrőket és a ventilátorokat átvizsgálják, tisztítják. Ennek is van költsége, viszont a rendszer hatékonysága és élettartama szempontjából fontos.

Bár elsőre soknak tűnhet a beruházás, hosszú távon megtérülhet, hiszen alacsonyabb lehet a fűtési és esetleges nyári hűtési számla. Emellett ne felejtsük el a jobb levegőminőség és komfort értékét sem.

Szeretné megtudni mennyibe kerülne egy hővisszanyerős szellőztető rendszer kiépítése az otthonában?

Karbantartási szempontok, szűrők és tisztítás

A hővisszanyerős szellőztető legfontosabb karbantartási lépései általában a következők:

1. Szűrők rendszeres cseréje vagy tisztítása: Gyártótól függően ajánlott 3–6 havonta ellenőrizni a szűrők állapotát. A nagyon szennyezett szűrő rontja a hatásfokot, és a levegő minőségét is lerontja.

2. Hőcserélő tisztítása: Bár a két légáram nem keveredik, a lerakódó szennyeződések és a pára nyomai megtalálhatók lehetnek a hőcserélőn. Évente vagy kétévente érdemes szakemberrel átvizsgáltatni, kitisztíttatni a hővisszanyerős szellőztető rendszert.

3. Ventilátorok ellenőrzése: A zajszint emelkedése jelezheti, hogy a ventilátorokban por vagy egyéb szennyeződés halmozódott fel.

   Hirdetés

4. Kondenzvíz-elvezető rendszer: Téli időszakban a hideg-meleg átmenet miatt páralecsapódás történhet a hőcserélőben, ezért gondoskodni kell a kondenzvíz megfelelő elvezetéséről.

A gyártói utasítások betartása segít abban, hogy a rendszer hosszú távon is megbízhatóan működjön, és megőrizze a magas hővisszanyerési arányt.

Gyakori kérdések

1. Nincs-e túl hideg levegő, amit befúj a rendszer?
Ideális esetben nem. A megfelelően működő hővisszanyerős rendszer megemeli a kint érkező hideg levegő hőmérsékletét, mielőtt az a helyiségekbe kerül. Persze előfordulhat, hogy a befújt levegő pár fokkal alacsonyabb a beltérinél, de ez általában nem jár érezhető diszkomforttal.

2. Mekkora helyet foglal?
A központi berendezésnél figyelni kell a helyigényre, ahol a gépet és a csöveket el tudjuk vezetni. Ez lehet egy gépészeti helyiség, garázs, padlástér vagy egyéb alkalmas hely. A decentralizált egységek általában kisebb helyet kérnek, hiszen nincs komplett csövezés, csak a faláttörés szükséges.

3. Mennyire számít bonyolultnak a vezérlés?
Sok modern készülék fel van szerelve automatika-rendszerrel, ami akár páratartalom- és CO₂-érzékelő segítségével szabályozza a szellőztetés intenzitását. De egyszerűbb, manuális fokozatváltásokkal működő berendezések is léteznek.

4. Télen nem húz be hideg levegőt a csatornarendszer?
A rendszer zárt, és a két légáram csak a hőcserélőn keresztül találkozik. A lakásba a levegő már előmelegítve jut be. Fontos a csatornák megfelelő szigetelése, hogy a lehető legkevesebb hőveszteség keletkezzen a ki- és bevezető szakaszok során.

5. Mi a helyzet a nyári időszakkal?
Nyáron, ha kint nagyon meleg van, a hőcserélő segíthet abban, hogy a benti hűvösebb levegő részben lehűtse a beáramló forró levegőt, bár ez nem helyettesíti a klímaberendezést. Ugyanakkor a benti hűvösebb levegő egy része át tud adni hőenergiát a kinti beáramló levegőnek, így a bejövő levegő valamivel hűvösebb lesz.

Tippek a hőcserélős szellőztető rendszer helyes használathoz

• Rendszeres szűrőcsere: Ha tiszták a szűrők, akkor a levegő áramlása és a hővisszanyerés is hatékonyabb, ráadásul kevesebb káros anyag jut a lakásba.

• Páraszint követése: A hővisszanyerős szellőztető segítségével elkerülhető a túl magas páratartalom, ami a penészedés egyik fő oka. Ha a páraszint mégis túl magas, érdemes ellenőrizni a rendszert, vagy több időre kapcsolni erősebb szellőztetési módra.

• Fokozatváltás igény szerint: Néha elegendő alacsonyabb szinten működtetni a készüléket, de például főzés, zuhanyzás vagy nagyobb társas összejövetel során érdemes magasabb fokozatra kapcsolni.

  Hirdetés

• Gyártói útmutatók betartása: Az egyes típusoknak lehetnek specifikus igényei a felszerelés, a karbantartás vagy az üzemeltetés során. A jótállás is csak akkor marad érvényes, ha követjük a gyártó előírásait.

Összegzés

A hővisszanyerős szellőztetés ma már nem luxus vagy valamilyen távoli „technikacsoda”, hanem reális, elérhető megoldás szinte minden olyan otthonba, ahol fontos a friss levegő biztosítása és az energiahatékonyság. A rendszer lényege, hogy a távozó levegő hőenergiájának nagy részét visszanyerjük, így télen a hideg levegőt előmelegítve vezetjük be, nyáron pedig mérsékeljük a nagyon meleg levegő beáramlását.

Mivel a modern épületek egyre jobban szigeteltek, a hagyományos szellőzési mód (ablaknyitogatás) sokszor vagy nem elegendő, vagy nagy energiaveszteséggel jár. A hővisszanyerős szellőztető megoldja ezt a dilemmát, ráadásul megelőzheti a lakás levegőjének túl magas páratartalmát, ami penészedéshez vezethet.

Természetesen egy ilyen rendszer kiépítése pénzbe kerül, és helyenként átalakításokkal is jár. Érdemes már az épület tervezésénél gondolni rá, de utólagos beépítése sem lehetetlen. Léteznek központi és decentralizált megoldások, így mindenki megtalálhatja a körülményeihez, költségkeretéhez és igényeihez leginkább passzoló megoldást.

A hővisszanyerős szellőztetés hozzájárulhat az otthon komfortosabbá tételéhez, a jobb egészségügyi körülmények biztosításához és a rezsiköltségek mérsékléséhez. A megfelelően tervezett, telepített és karbantartott rendszer hosszú évekig megbízhatóan működik, így aki egyszer beruház egy ilyen megoldásba, azt gyakran kellemesen meglepi a folyamatosan jó levegő és a kedvező energiaszámla kombinációja.