A klímaváltozás hatásai egyre látványosabbá válnak Magyarországon, és nemcsak az időjárási szélsőségekben, hanem a növényvilágban is komoly változásokat hoznak. A kerttulajdonosok számára különösen fontos, hogy tisztában legyenek azzal, mely növények nem bírják már az új környezeti feltételeket. Megyeri Szabolcs kertészmérnök szerint több népszerű növény is eltűnhet a hazai kertekből, ezért érdemes alternatívát keresni helyettük.
Hirdetés
Sokan azt gondolják, hogy Magyarország éghajlata mediterrán irányba tolódik, azonban a valóság ennél összetettebb. A szakértő szerint hazánk klímája továbbra is száraz kontinentális marad, de egyre szélsőségesebb hőmérsékleti ingadozásokkal. Az elmúlt években csökkent a havas napok száma, miközben a kora tavaszi fagyok egyre gyakoribbak. A nyarak hosszabbak és forróbbak lettek, az aszályos időszakok pedig tovább tartanak, ami jelentős hatással van a növények életképességére.
A nyugati tuja az első a sorban, amelyik egyre nehezebben bírja a magyar klímát. Bár korábban elterjedt volt a kertekben, a szárazság miatt legyengül, és emiatt könnyebben támadják meg a betegségek és kártevők. A keleti tuja ezzel szemben jobban tűri a száraz levegőt, így hosszabb távon is megmaradhat Magyarországon.
Hirdetés
A japán juhar szintén a veszélyeztetett növények közé tartozik. A tűző napon a levelei megperzselődnek, míg az árnyékos helyeken nem tudja kifejleszteni jellegzetes élénkpiros lombját. Bár nem lehetetlen életben tartani, a gondozása sokkal több odafigyelést igényel, mint korábban. Alternatívaként érdemes a szárnyas kecskerágót választani, amely szintén szép piros levelekkel büszkélkedhet, de ellenállóbb az új klímaviszonyokkal szemben.
A hegyi juhar sem bírja már a városi környezet forróságát és légszárazságát. Korábban is érzékeny volt az itteni klímára, de az utóbbi években egyre több helyen figyelhető meg, hogy a fák elhalnak vagy jelentősen gyengülnek. Hasonló sorsra juthat a cukorsüvegfenyő is, amely a magas páratartalmat kedveli, így a fokozódó szárazság miatt belülről kikopaszodik és elhal.
Hirdetés
A tiszafa, különösen az oszlopos változatok, szintén nehezen viselik a jelenlegi klimatikus változásokat. A növények egyre jobban kiritkulnak, és egyre több figyelmet igényelnek a túléléshez. Egy szélsőséges példaként említhető a 2024-es homokhátsági eset, amikor még a homoktövis – amely az egyik legszárazságtűrőbb növénynek számít – is csak mesterséges öntözéssel maradt életben.
A szakértők szerint a kerttulajdonosok három fő módszerrel óvhatják meg növényeiket. Az első a megfelelő fajtaválasztás, vagyis olyan növények ültetése, amelyek jobban tűrik a szárazságot és a szélsőséges időjárást. A második a tudatos gondozás, mert egyre kevésbé igaz az az elv, hogy egy elültetett növény gond nélkül megmarad. A harmadik kulcstényező a növénytársítás, vagyis olyan növényeket kell ültetni egymás mellé, amelyek árnyékolják és védik egymást.
Összességében a klímaváltozás hatásai egyértelműen érezhetők a kertészeti szokásokban is. Egyes fajok már nem tarthatók fenn hosszú távon, és helyettük szárazságtűrő alternatívákat kell keresni. A tudatos növényválasztás és a megfelelő gondozás kulcsfontosságú lesz a következő években, hogy a kertek továbbra is zöldek és egészségesek maradhassanak.