A Fermi-paradoxon évtizedek óta foglalkoztatja a tudósokat, különösen azokat, akik a földönkívüli élet keresésével foglalkoznak. Enrico Fermi híres kérdésére, hogy miért nem találtunk még nyomot az idegen civilizációkról, ha annyi csillag és bolygó van a galaxisban, számtalan megoldás született. Egy új tanulmány azonban, amely a The Astrophysical Journalban jelent meg, egy optimista nézőpontot kínál.
Hirdetés
A NASA kutatócsoportja, Ravi Kopparapu vezetésével, azt javasolja, hogy a fejlett földönkívüli civilizációk nem használnak olyan sok energiát, amely észlelhető lenne számunkra.
A kutatók szerint ezek a társadalmak expanzió nélkül is fennmaradhatnak, ha fenntartható módon szabályozzák a népességüket és energiafelhasználásukat. Kopparapu szerint ezek a civilizációk nem érzik szükségét a galaxis benépesítésének, mivel fenntartható életszínvonalat érhetnek el a saját csillagrendszerükben.
Hirdetés
A tanulmány kiemeli, hogy a szilícium alapú napelemek használata az exobolygókon lehetővé teheti a civilizációk energiaellátását. A kutatók azt vizsgálták, hogy a NASA Habitable Worlds Observatory nevű teleszkópja képes lenne-e észlelni ezeket a technológiai aláírásokat.
Eredményeik szerint több száz órás megfigyelésre lenne szükség, hogy észleljék a napelemeket, ha az exobolygó területének 23 százalékát borítanák. Ez rendkívüli mennyiségű energia lenne a földi igényekhez képest.
Hirdetés
A kutatócsoport arra is rámutatott, hogy egy fejlett civilizáció valószínűleg hozzáférne a nukleáris fúzióhoz vagy más fejlett energiaforrásokhoz. Ezek az energiaforrások meghaladják a jelenlegi ismereteinket, így még nehezebben észlelhetőek.
A Fermi-paradoxon talán azt jelenti, hogy a kis helyi megfigyeléseinkből próbálunk hatalmas következtetéseket levonni. Ahogy a SETI Intézet is megjegyzi, az űr hatalmas, és mi csak egy apró részét tudjuk megfigyelni.
Összegzésként, a tanulmány arra ösztönöz, hogy gondoljuk újra a földönkívüli élet keresését. A fenntartható, energiahatékony civilizációk létezése arra utalhat, hogy nem a galaxis minden szegletében találhatóak meg, hanem saját csillagrendszerükben élnek, és ezt nehezebb észlelni, mint korábban gondoltuk. Ez optimista perspektívát nyújt a földönkívüli élet kutatásában, és új irányokat jelölhet ki a jövőbeni kutatások számára.