A MOHU szelektív hulladékgyűjtést ösztönző programja keretében országszerte több mint egymillió új gyűjtőedényt osztanak ki a lakosságnak 2025 végéig. Az intézkedés célja, hogy javítsák a hulladékgazdálkodás hatékonyságát és a körforgásos gazdaság eredményeit, különösen azokban a régiókban, ahol eddig csak zsákos gyűjtés működött, illetve ahol bevezetik az élelmiszer-hulladékok gyűjtését.
Hirdetés
Az új gyűjtőedények fele az élelmiszer-hulladék, másik fele a papír-, műanyag- és fémhulladékok elkülönített tárolására szolgál. A tervek szerint a háztartásokhoz az edényeket ingyenesen juttatják el a területi szolgáltatók. A MOHU eddigi jelentése alapján a kiosztás jól halad: több mint 100 ezer kuka már a lakosságnál van, és ez a szám év végére eléri a 150 ezret.
Az edények cseréje jelentős előrelépést hoz a korábbi zsákos rendszerhez képest, amely kevésbé hatékony, könnyen elszakad, és felesleges hulladékot termel. Az új, merev falú kukák tartósak, segítenek a hulladék tömörítésében, és ezzel javítják a gyűjtési folyamatot. A MOHU kiemelte, hogy a fejlesztések az Európai Unió által meghatározott 65 százalékos újrahasznosítási arány elérését is szolgálják, amelyhez Magyarország jelenleg még jelentős lemaradásban van.
Hirdetés
Az élelmiszer-hulladék gyűjtése szintén központi elem a programban. Tesztjelleggel már elindult 14 településen, ahol társasházas övezetekben 14 ezer 120 literes és 188 ezer 5 literes, szag- és kifolyásmentes edényt biztosítottak. A programot folyamatosan bővítik újabb településekre, az igények szerint további gyűjtőedények beszerzése is folyamatban van.
A program hatására a szelektív hulladékgyűjtés mértéke már most 20-40 százalékkal nőtt az érintett területeken. Emellett a MOHU italcsomagolások visszaváltási rendszere is sikeresen működik, naponta több millió palackot és dobozt vonnak vissza.
Hirdetés
A tanulság egyértelmű: a megfelelő infrastrukturális fejlesztések és a lakossági támogatás jelentős javulást hozhat a hulladékgazdálkodás területén. Az újrahasznosítási arány növelése nemcsak környezetvédelmi, hanem gazdasági érdek is, amely hosszú távon fenntarthatóbbá teszi az ország működését.