A kerítésépítés nem csupán esztétikai vagy biztonsági kérdés, hanem komoly jogi szabályozás alá is esik. Mielőtt belekezdenénk, érdemes alaposan tájékozódni a vonatkozó helyi és országos szabályokról, hogy elkerüljük a lehetséges büntetéseket.

A kerítésépítésre vonatkozó főbb szabályokat a 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet tartalmazza. Az egyik legfontosabb előírás, hogy bár senki sem köteles kerítést építeni, a helyi önkormányzatok rendeletei eltérhetnek, és előírhatják a kerítés megépítését.

A kerítések műszaki építménynek minősülnek, így építési engedély nem szükséges hozzájuk, de az önkormányzat bejelentési kötelezettséget írhat elő. A kapu kialakítása is szabályozott: csak befelé nyílhat, és a kerítés magassága legfeljebb 2,5 méter lehet, míg szögesdrót esetén a minimális elhelyezési magasság 2 méter.

A kerítések átláthatóságát és anyagát a helyi rendeletek szabályozhatják, különösen a településképi szempontok miatt. Fontos, hogy a telekhatáron belüli kerítések nem lehetnek teljesen tömörek, hanem például hézagos kerítést vagy élősövényt kell alkalmazni.

A kerítésépítés megkezdése előtt tehát elengedhetetlen, hogy tisztában legyünk a helyi szabályokkal, hiszen a jogsértések súlyos büntetéseket vonhatnak maguk után. A jogi előírások betartásával nemcsak a büntetéseket kerülhetjük el, hanem a település esztétikai és közösségi szempontjainak is megfelelhetünk.