Az interneten találtuk ezt a megható esetet, amelyben a posztoló (nevezzük őt a cikk szempontjából Máriának), leírja élete egyik legfontosabb momentumát.
Hirdetés
Mivel érdekesnek, és egyben megrendítő megtaláltuk, megosztjuk veletek!
Mária bejegyzésében megemlíti, hogy a férje mindig sokkal előbb felkelt, mint ő: ilyenkor hétköznapokon, még munka előtt lement edzeni, hétvégén pedig a közeli kávézóban pár barátjával találkozott.
Hirdetés
Rendszerint leveleket hagyott Máriának, amelyben olyan kedves üzenetek voltak, mint például “nagyon jó így a hajad”, vagy pedig “elmentem lepényért, és neked majd sósat hozok, mert tudom, hogy az a kedvenced!”
Hirdetés
Később azonban a férje beteg lett, és elmondta Máriának, hogy hagyott egy levelet a széfben, de csak azután bontsa fel, amikor ő már nem lesz.
Mária sokáig nem vette rá magát, hogy elolvassa ezt a levelet, mert úgy érezte, ezzel véglegessé tette volna a veszteséget… Egy nap azonban úgy döntött, rászánja magát.
Hirdetés
Mikor remegő kézzel kibontotta, és olvasni kezdte, folytak a könnyei, de egyszerre mosolygott is, mert a levél hangvétele olyan volt, mintha férje ott állna mellette.
Férje leírta, hogy mennyire boldog volt vele, és akárhányszor kezdhetné újra, mindig őt választaná! Leírta, hogy nem hagyja el, de most már a másik oldalról fogja őt vigyázni.
Többé nem fogja őt látni, de a szívében érzi majd! Neki kell majd megcsinálni mindazt, amit eddig a férje tett, kicserélni az izzót, szervizbe vinni az autót, de tudnia kell, hogy lélekben mindig ott ül majd vele szemben az asztalnál!
Végül azzal zárja sorait, hogy ha talál valakit Mária, akivel szeretik egymást, sok boldogságot kíván, és azt, hogy ne legyen emiatt lelkifurdalása, szeresse nyugodtan!
Mivel ez az élet rendje, és az is az, hogy neki most el kell mennie, de reméli, hogy emiatt Mária nem haragszik majd rá, és ő pedig továbbra is, ugyanúgy és örökké szeretni fogja!
Annyira megható ez a levél, hogy nincs is mit hozzátenni! Neked mi a véleményed?