A pénzügyi tranzakciók költségei jelentősen megnőttek 2025-ben, különösen a nagyobb összegek mozgatása esetén. Az új tranzakciós illetékek és díjak miatt a banki átutalások optimalizálása elengedhetetlen a spórolni vágyók számára. A lakossági állampapírok utáni 1700 milliárd forintos kamatkifizetés egy része befektetői számlákon áll, amit az ügyfelek többféleképpen felhasználhatnak. Az optimális megoldások ismerete komoly pénzügyi előnyöket jelenthet.

A kincstári vagy befektetői számlákon lévő kamatösszegek nem kerülnek automatikusan újrabefektetésre. Az ügyfelek dönthetnek arról, hogy új állampapírokat vásárolnak, bankszámlájukra utalják, vagy más befektetési szolgáltatónál használják fel az összeget. A befektetési számlák közötti átutalások 0,45%-os tranzakciós illetéket vonnak maguk után, maximum 20 ezer forintig, míg a természetes személyek bankszámláira történő kiutalás illetékmentes.

A bankszámlára történő átutalás után viszont minden további utalás illetékköteles. Az új szabályozás szerint 2025-ben az illeték mértéke 0,45%, amit egy 4,5 millió forintos tranzakciónál éri el a maximális, 20 ezer forintos határt. Az illetékmentesség összeghatára viszont nőtt: 50 ezer forintig nem kell illetéket fizetni, ami előnyösebbé teszi a kisebb összegű tranzakciókat.

Két fő lehetőség kínálkozik azok számára, akik szeretnék elkerülni a tranzakciós díjakat. Az egyik a fizetési kérelemmel indított azonnali átutalás, amely természetes személyek között illetékmentes, akár 20 millió forintos tranzakció esetén is. Ez a lehetőség 2024 áprilisa óta minden hazai banknál elérhető. A másik a qvik-kérelem, amely szintén mentes a tranzakciós illetéktől, és használata ingyenes.

A tanulság az, hogy a megfelelő megoldások ismeretével jelentős összegeket lehet megtakarítani a tranzakciós díjakon. Érdemes kihasználni az illetékmentes lehetőségeket, különösen nagyobb összegű átutalások esetén. A tudatosság a pénzügyi döntésekben kulcsfontosságú, különösen a mostani, megnövekedett illetékek mellett.