„Úgy rohantam a buszhoz, hogy majd’ kiszakadt a szívem a helyéről: mikor hallom ám, hogy a sofőr felém kiált”

Az alábbi történetet az interneten találtuk, és annyira megfogott, hogy úgy gondoltuk, érdemes elmesélnünk Neked is!

Hirdetés

Nem tudjuk, hogy hívják a hölgyet, aki eredetileg leírta a sztorit, de nevezzük őt Erikának történet kedvéért!

Erika leírja, hogy közel lakik a buszmegállóhoz, és csak a sarkon kell befordulnia, onnan már csak egy perc, ezért a busz érkezése előtt öt perccel bőven elég elindulnia.

Hirdetés

Egy nap azonban elnézte az órát, és sietnie kellett, mert amikor a sarkon befordult, már látta, hogy a kanyarban már ott a busz. Futott is teljes erőből..

Ám Erika nem volt elég gyors, és a busz előbb a megállóhoz. Erika mégsem adta fel, és még reménykedett. Végül aztán nem sikerült odaérnie, a hetes busz viszont elindult a megállóból, és már szemben haladt a nővel.

Hirdetés

A fotó illusztráció!

A sofőr nyilván látta, hogy Erika tanácstalanul áll a járdán, és láthatólag lassított. Idézzük:

Hirdetés

„Az index ott virít az arcomba, ajtó nyílik, vidám szemű, ősz szakállú sofőr bácsi üldögél a fülkében és megszólít:

Kisasszony, jegyezze meg, soha nem szabad feladni!”

Hirdetés

Az emberi hangnem és bánásmód az, ami képes szebbé tenni a napjainkat.. És ez nagyon ritka manapság…

Neked mi a véleményed? Ne felejtsd el megosztani, hogy a barátaid is el olvashassák!

Hirdetés