VICC: Ötvenedik születésnap

Két hete ünnepeltem az 50. születésnapomat.
Már eleve nem voltam túl jó passzban… Lementem reggelizni.

Hirdetés

Se a feleségem, se a gyerekeim nem
köszöntöttek fel, szóra se méltattak…

Amikor viszont beértem az irodába, Erika, a titkárnőm,
felállt, és mosolyogva köszöntött:

Hirdetés

– Boldog születésnapot, főnök!

Ez egy kicsit felvidított, legalább egy valaki nem felejtett el.

Hirdetés

Egész délelőtt dolgoztam, majd pontban délben Erika bekopogott:
– Főnök, ma van a születésnapja. Nem jönne velem ebédelni? Csak ketten!

Nem a megszokott helyre mentünk, hanem egy hangulatos kis vidéki étterembe, ahol nyugodtan beszélgethettünk.

Rendeltünk két Martinit, és a finom ebéd mellé vidáman elbeszélgettünk.

Hirdetés

Visszafelé Erika azt mondta:
– Annyira szép ez a nap, és ma van a születésnapja. Miért mennénk vissza az irodába?

Jöjjön fel hozzám, igyuk meg ott a délutáni kávét!

Hirdetés

Felmentünk a lakására, de kávé helyett újabb Martinit ittunk, és közben kényelmesen elszívtunk egy-egy cigarettát.

Egy idő után Erika megszólalt:
– Ha nem bánja, átöltöznék valami lazább viseletbe.

Gyorsan beszaladt a hálószobába, majd pár perc múlva tényleg visszajött – egy születésnapi tortával a kezében, és követték:

a feleségem, a gyerekeim, a munkatársaim, mind a „Happy Birthday”-t énekelték.

És én ott ültem a kanapén… a zoknimon kívül semmi más nem volt rajtam!

Hirdetés

Hirdetés