Ágoston László 2015-ben vágott bele a külföldre költözésbe. Ekkor digitális nomádként vándorolt egyetlen „húzogatós” bőrönddel országról országra. 2017-ben Németországba költözött, de hazatért, majd 2018-ban – a választások után – újra a kivándorlás mellett döntött, és Angliát választotta úticéljául. A saját tapasztalataiból – és sok más, külföldön élő magyarral készített mélyinterjú alapján – létrehozott egy 30 részes, mindenre kiterjedő videókurzust, amellyel a külföldre költözést fontolgató magyaroknak szeretne segíteni.
Hirdetés
– Te magad miért hagytad el Magyarországot?
– Van egy blogom, amit meglehetősen sokan olvasnak, és aminek az üzenete nem egyezett a kormány propagandájának üzenetével. Én megbékélést, elfogadást, egymás tiszteletét szerettem volna hirdetni, otthon viszont pont az uszítás irányába fordult minden. Aztán a 2018-as választás előtt a miniszterelnök bejelentette, hogy „elégtételt fognak venni” azokon, akik velük szemben állnak, én pedig úgy voltam vele, hogy ezt már nem várnám meg.
Hirdetés
Ágoston László operaénekes, blogger
– De a külföldre költözés ötlete nem ekkor fogalmazódott meg benned először, hiszen már korábban is megpróbálkoztál vele.
Hirdetés
– Igen, már évekkel korábban sem éreztem magam igazán jól Magyarországon. Azért a problémák nem 2018-ban kezdődtek… már nagyon régen elegem volt a mérgező otthoni légkörből, a depressziós, frusztrált, egymást sértegető emberekből, abból, hogy az ország hátra megy, nem előre. De hiába próbálkoztam meg vele kétszer is, a külföldre költözés egyáltalán nem egyszerű dolog. Mind érzelmileg, mind technikailag borzasztóan megterhelő. Mondom ezt úgy, hogy én egyébként három diplomával és öt nyelvvel vágtam neki.
– Mik a legfőbb nehézségek?
– Mindig más. A nulladik fázisban eleve el kéne dönteni, hogy hova költözz külföldön. Ez egy nagyon nehéz és hosszú folyamat, amit az emberek legtöbbször el is hibáznak. Legalább másfélszer én magam is rossz döntést hoztam. A tanfolyamomat is éppen ezért azzal kezdem, hogy rengeteg támpontot, linket, forrást, segítséget adok a helyes választáshoz – ami mindenkinek más lesz a saját személyiségétől, vágyaitól, elképzeléseitől függően. Olyan oldalakat, amelyeken előre megtudhatja valaki, hogy mennyibe fog kerülni az élet az adott városban, mennyi az átlagkereset a szakmájában vagy olyanokat, mint ez, amely tippeket ad a saját preferenciáinak megfelelően.
Hirdetés
Részlet az Otthon külföldön kurzusból, a Lakhatásról szóló rész
Hirdetés
Aztán ha már külföldre kölzötésben megvan a „hova”, következik a „hogyan”. A lakáskeresés, munkakeresés külföldön borzasztóan kemény dió tud lenni. Természetesen ennek a szempontjaiban is igyekszem segítséget nyújtani. Aztán, ott van a külföldi ügyintézés, a gyerek iskolaváltása… és fontos lenne, hogy senki se becsülje le a dolgok érzelmi oldalát sem.
– A honvágyat?
– Azt is, de nem csak azt. A külföldre költöző magyarokat – talán valamiféle beteges szocialista örökségként – a mai napig szokás „hazaárulónak” bélyegezni, egyszerre irigyelni és utálni. A barátságok a távolság miatt megszakadhatnak, a rokoni kapcsolatok elhalványulnak, és sokszor a külföldön élő barát, akinek elvileg segítenie kéne neked, egyszerűen cserben hagy. A külföldre költözés bizony eleinte magányos műfaj. Az otthoniak nem nagyon értik, mi történik veled, külföldön pedig még nincsen senkid. Ennek az érzelmi traumának a feldolgozásához is igyekszem sok tanácsot és segítséget adni a tanfolyam során.
– Mik a magyarok legnépszerűbb célpontjai, ha külföldre költöznek?
– Általában Nyugat-Európa: Németország, Anglia, Hollandia, Svájc. De a fizikai közelség miatt sokan mennek Ausztriába is. Sosem gondoltuk volna gyerekként, hogy egyszer mennyire meghatározza majd az életünket, hogy angolt vagy németet tanuló csoportba kerültünk az iskolában – mert általában oda költöznek a fiatalok, ahol ismerik a nyelvet. Ilyen szempontból a döntés már öntudatlanul évtizedekkel korábban megtörtént.
Hirdetés
– Mégis azt mondod, hogy a „hova” a külföldre költözés egyik legnehezebb kérdése.
– Igen, mert otthonról nézve egy távoli ország összemosódik. Azt mondjuk, „Olaszországba” mentem nyaralni, pedig az egy hatalmas ország, háromszor akkora, mint Magyarország. Hova? Északra vagy délre? Milánó, Róma vagy Bari? Van köztük sokszáz kilóméter – de otthonról az egész csak „Olaszország”. De azt a saját bőrünkön is tapasztaljuk, hogy mondjuk Ózd és Győr között mekkora különbség van, pedig fizikailag nincsenek is messze egymástól. Éppen ezért a tervezést városszinten kell megtenni. Sőt! Városrész-szinten, hiszen a Rózsadomb és Csepel között is ég és föld a különbség – ugyanígy nem lesz elég az sem, ha csak azt mondod, te „Londonba” költöznél. Otthonról nem is látod, mennyire pontatlan az elképzelésed.
– Miért kezdtél kurzuskészítésbe?
– Mert magamon és a barátaimon láttam, mennyire nehéz ez és mennyire felkészületlenül vágnak bele sokan. Azt se tudják, hogyan kezdjenek bele a külföldre költözés előkészítésébe. Nekem az évek során lett tapasztalatom és lett rengeteg ismerősöm, akiket meg tudtam kérdezni, akiknek a tapasztalatait szintén bele tudtam sűríteni ebbe a 30 videóba. Megosztom azt, hogy én hogyan jutottam el oda, hogy mára már van egy hely, ahol örömmel és boldogan élek, átadom az összes segítséget és forrást, amit én magam igénybe vettem. És hidd el, én sajnálom a legjobban, hogy ez a hely nem Magyarországon van.
Hirdetés
Az Otthon külföldön kurzus elérhető IDE KATTINTVA.